Esztergom és Vidéke, 1994

1994-04-07 / 14. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Több mint egyéves előkészület eredményeit foglalta össze és tárta a nyilvánosság elé az a sajtókonferen­cia, amelyet Budapesten, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum Lotz Károly-termé­ben tartottak. Dátumát is tudatosan választották meg a szervezők: február 14. ugyanis Bálint napja. A név latin eredetű Valentin alakjához Nyugat­Európa szerte már régóta a barátság, a szerelem megünneplésének hagyo­mánya kötődik, amely szokás az utóbbi években hozzánk is „bekö­szönt". Meghonosításához aligha le hetne méltóbb személyiséget találni, mint a magyar nyelvű szerelmi költé­szet halhatatlan Valentinusát. Vagyis Balassi Bálintot, aki 1554. október 20-án - 440 éve - Zólyom várában született, és 1594. május 30-án -400 esztendeje - Esztergom ostroma so­rán, hősi halállal végezte hányatott életét. Még egy kerek évforduló: 120 éve lesz idén, hogy 1874-ben az addig csak .jstenes énekeiről" ismert rene­szánsz lírikusunk világi verseit tartal­mazó kódex előkerült a Radvánszky­család zólyomradványi könyvtárából. Városunkban, ahol 1981-ben újjá­alakult a Balassa Bálint Társaság (nem utolsó sorban a névadó helyi emlékének ápolására), ahol 1938-ban a katona-költőt szobor-alakban is megörökítették, - a Tanítóképző Öregdiákjai Egyesületének Balassi Bálint Alapítványa már 1992 decem­berében felhívással fordult a költő ne­vét viselő többi intézményhez, szer­vezethez és az önkormányzathoz, hogy közösen készüljenek az évfor­dulók méltó megünneplésére. Ugyancsak ez idő tájt kezdett mun­kába Budapesten néhány fiatal iroda­lomtörténész, a MTA kutatói, elsősor­ban egy tudományos konferencia megszervezéséért; de azért is, hogy a máshol is jelentkező különféle kezde­ményezéseket megpróbálják össze­hangolni. (Országos emlékbizottság ugyanis nem alakult.) Jankovics Jó­zsef és Szent már toni Szabó Géza a konferencia elnökének Nemeskürty Istvánt kérte fel. (Aki egyébként 1981 óta a Balassa Társaság tb. tagja.) 1993 elején ültek először tárgyalóasztalhoz az esztergomi városházán, ahol hama­rosan kiderült, hogy konferencia-ter­vük tökéletesen egybevág a helyi el­képzelésekkel. Ők hárman írták alá azt a levelet, amellyel köztársasági el­nökünket kérték fel, hogy legyen a rendezvény fővédnöke. E levélből idézünk: ,JEz az évforduló ünnepi alkalom a tisztelgésre egy olyan nemzeti géni­usz előtt, akinek elméje irodalmunk­ban új formát, új színt, új mondandót teremtett. Balassi volt az első, aki pet­rarcai magasságba emelte a szerelmi költészetet Magyarországon. Istenes énekeiért, vitézséget és hazaszeretetet dicsőítő verseiért a magyar nyelv ékességeként tartották számon száza­dokon át. írása követnivaló példa volt és mindennapi vigasztalás. A magyar irodalomra és lelkiségre tett hatása nít rrt íj j/vrp^ felbecsülhetetlen. A róla való megem­lékezést és költészetének bennünket mindenkor gazdagító ismeretét az egész magyarság ügyének tartjuk.(...) Az évfordulóról tudományos kon­ferenciával kívánunk megemlékezni, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-kutató Cso­portja az egyetemek régi magyar iro­dalomtörténeti tanszékeivel és Eszter­gom városával közösen rendez meg, 1994. május 24-28 között, Eszter­gomban. A konferencia címe: A ma­gyar Amphion, Rimay János Balassi­ról írott emlékverséből vett metafora, amely a görög mitológiabéli költő történetéből nyer mélyebb értelmet: mását keresik fel (Részletes tájékoz­tató az 5. oldalon.) A hagyományos koszorúzás rang­ja is megemelkedik, mert szintén a konferencia programjába iktatva ke­rül rá sor a Balassi-szobornál május 28-án. 27-én este reneszánsz hang­verseny lesz, amelynek műsorában régi magyar verseket korabeli mó­don: énekszóval - lanttal, kobozzal vagy más hangszerrel kísérve - ad­nak elő. Fellépnek annak az ének­mondó versenynek a legjobbjai is, amelyet a Garabonciás Történelmi Gyermekegyüttes hirdetett meg diá­kok számára. Hasonló irodalmi-zenei rendez­Balassi Bálint (- Valentinus) éve: névnaptól ~ születésnapig amint Amphion aranylantjának szavá­ra Théba városának fala a szerteszét heverő kövekből magától felépült, Balassi is úgy teremtette meg a rene­szánsz kultúrán iskolázott tehetségé­vel az előző kor szétszórt építőelemei­ből a magyar poézist. Ez a cím egy­ben arra is utal, hogy Balassi költé­szetében a jellegzetesen magyar és a közös európai hagyomány és szellemi­ség szorosan egybefonódik." Göncz Árpád természetesen a leg­nagyobb örömmel vállalta a fővéd­nökséget. A védnökök sorába többek közt megnyerték Mádl Ferenc és Für Lajos minisztereket , a legnagyobb történelmi egyházak vezetőit, így Paskai László bíboros, esztergomi prímást is, továbbá városunk polgár­mesterét, Könözsy Lászlót. Az előkészítésnek köszönhetően a február 14-ei - Bálint-napi - sajtó­konferencia résztvevői már egy ösz­szehangolt országos rendezvényter­vet ismerhettek meg, amelynek leg­hangsúlyosabb programja az eszter­gomi Balassi-konferencia, május 24­28. között. Az előadók népes táborára nézve: nemzetközinek is igézkezik, számos határainkon túli magyar és néhány lengyel, szlovák, olasz kuta­tóval. A hazaiak között pedig négy esztergomit is találunk (Horváth Ist­ván, Pifkó Péter, Ortutay András, Prokopp Mária). Május 26-án a hősi halál helyszíné­ről egy egész napos kiránduláson „visszafelé" kalandoznak a résztve­vők: az életút néhány felvidéki állo­vények lesznek „áldott szép" pün­kösdtől szüret idejéig országszerte, sőt azon túl is. így például a Pesti Vigadó hangversenytermében (má­jus 30-án este), továbbá Balassa­gyarmaton, Egerben, Pozsonyban. A zólyomi ünnepség keretében (jú­nius 15-én) nemcsak kétnyelvű em­léktáblát helyeznek el, hanem Kő Pál szobrászművész Balassi-szobrát is felavatják. A költő életművében olasz, hor­vát, szlovák, lengyel, román, török és neolatin hatás egyaránt kimutat­ható. Ennek az Európához fűződő gazdag kapcsolatrendszernek kö­szönhetően az „évfordulós" érdek­lődés nemzetközi méretekben is je­lentős: a lengyel kutatók Krakkó­ban, az olaszok Firenzében tervez­nek Balassi-ülésszakot és megemlé­kezést, természetesen magyar köz­reműködőkre, vendégekre is szá­mítva. A otthonülő érdeklődők pedig bízvást számíthatnak a tévéadások­ra. A tervek szerint május 12-23. között három estén követhetjük a költő életútján „végigzarándokoló" kamerát (Balassi-peregrináció cí­men); majd május 29-én 50 perces emlékfilm szerepel a műsorban (A magyar Amphion). Az országos rendezvénysorozat október 20-áig, Balassi szüle­tésnapjáig tart, amikor Tokaj-He­gyalján az irodalmi-zenei emléke­zés szüreti mulatsággal társul. (Merthogy Balassi felesége, Dobó Krisztina révén - mezőzombori sző­lősgazda és borkereskedő is vala...) Esztergom néhány helyiérdekűbb tervvel is gazdagítja az évfordulós kínálatot: testvérvárosunkkal, Pár­kánnyal együtt szavalóversenyt hir­detett; az emlékidézés jelentkezik majd a Várszínház nyári műsorában is (reményeink szerint a költő Szép magyar komédiájának előadásával is); a Balassa Társaság pedig az év vége felé tart emlékülést, amelyen áttekinti névadója helyi kultuszá­nak történetét. Egész évben látható az a két kiál­lítás, amely a névnapon, február 14­én nyílt meg a budapesti Irodalmi Múzeumban. Az egyik költőnk élet­művének történelmi hátterét, szel­lemi környezetét mutatja be: a 16. századi magyar irodalmat. A másik (Világbíró szerelem címen) Balassi­emlékkiállítás, amelyen városunk szintén hangsúlyos szerephez jutott: az egyházi gyűjtemények olyan ér­tékeivel, mint a híres Balassi-bib­lia, és a régi iskoláskönyv, amelyből Bornemisza Péter okította a gyer­mek Bálintot. Kitüntetett helyet kapnak azok az emléktárgyak is, amelyeket- az utolsó Ragályi (egy­ben az utolsó Balassi-ivadék) az egyháznak adományozott, és a há­ború alatt kerültek az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárba: Ba­lassi Bálint olajfestésű képmása és Balassi Menyhért pallosa. Az ilyen jeles évfordulók lendü­lete mindig kedvezően hat az „ün­nepelt" műveinek kiadására, a tudó­si szakma „adósságainak" törleszté­sére is. A múlt év végére megjelent már a költő verseinek újabb kiadása és a Musica Historica együttes hangkazettája 25 énekelt Balassi­verssel. (Összállításukkal „élőben" szerepeltek Várszínházunk tavalyi műsorában.) Ez év folyamán napvi­lágot látnak olyan tudományos alapművek, mint Balassi életrajzi kronológiája, továbbá egy teljes, minden műfajra kiterjedő bibliográ­fia életéről és munkásságáról. Mindezek - a rendezvények sorá­val együtt - az egyre pontosabb, hi­telesebb Balassi-kép kialakítását szolgálják. Lényegében ugyanazt, amit a fentebb említett - egyetlen hi­telesnek tekinthető - Balassi-ábrázo­lás restaurálása. Ezt a kitűnő, Mun­kácsy-díjas esztergomi szakember, Varga Dezső végezte el az olajképen, amely most az Irodalmi Múzeum ki­állításának főhelyén látható. Megtisz­títva a némileg idealizáló ecsetvoná­sokkal később rávitt festékrétegtől: markánsabban mutatja az összetett, az ellentmondásos - a középkorian is re­neszánsz, a végvidékien is európai ­személyiség arcképét. Hogy - az ünneplő emlékezések során és múltán is - valóban Vele nézhessünk szembe. Nagyfalusi Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom