Esztergom és Vidéke, 1993
1993-12-24 / 51-52. szám
8 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Madonna a gyermek Jézussal Keveseknek adatik meg, hogy a képzőművészet legnagyobb alkotásaival élhessenek együtt. Zenével, irodalommal könnyebb a dolgunk - valamennyire -, mert a lemezt, kottát, könyvet megvehetjük, s a Művet, csendes magányunkban, bármikor hallgathatjuk, olvashatjuk: érezhetjük a Hatást. Könyveinkben ott vannak - mára már, ne tagadjuk, a legesleghűségesebben - a nagy, jelentős festmények reprodukciói - de azok a nyomatok azért mégiscsak reprodukciók. A festményeket eredetiben kell, kellene látni, s egy művésznek nemcsak a technikáját ismerhetjük meg így; a sugallatát is eredetiben érezhetjük igazán. Nekünk, esztergomiaknak, megadatott, hogy együtt élhessünk a képzőművészet jónéhány rendkívül jelentős alkotásával. A Keresztény Múzeumra gondolok most, karácsonyi példámat onnan veszem. Francesco Pesellino képe gyerekkori élményem. Ha eljutok a Palotába, a múzeumba, képéhez, a Madonna a gyermek Jézussal címűhöz, úgy, mint M. S mester képeihez: mindig visszatérek. Ezen a képen megszólít a krisztusi sors - s a firenzei reneszánsz. Botticelli légiesen könnyed és fájdalmasan ólomnehéz világát idézi. Szomorú, komoly, szótlan anya, nyugodt madarát óvatosan tartó gyermek a képen. (A hegyes szárnyú kis állat tengelice. Itt, ikonográfiái feladat szerint: a passió szimbóluma.) Mária feje félig lehajtva, maga elé néz, befelé figyel. Tudja a sorsot; bal keze érintése, jobbjának védő mozdúlása is ezt sugallja. Szépséges, földien szép arcát fátyol keretezi, feje fölött halvány, anyagtalan glória. Glória, dicsőség. Kék köpenye alól gazdagon redőzött vörös bársony ruha villan elő. Szép, vonzó asszony - de nehéz tudása az emberi lét kétségeit közvetíti. A gyermek Jézus ránk néz, ránk figyel - tekintete azonban mögénk is réved. Pesellino a gyermek bölcsességébe a rendkívüli tudatot is beleszőtte; ábrázolása a jövőre mutat: tudom, tudom. Rajta gyolcs, fürdőkendő, földi ruhadarab, teste a jóltáplált, óvott gyermeké - és feje fölött ugyanaz az anyagtalan, vibráló, gyöngyöző glória... Karácsony éjszakáján ne feledjük sorsát, embertelenségünk végítéletét, örök lelkiismeretfurdalásunkat: tudta, feláldoztatik. Általunk. Ez a kép számomra örök kérdés, mint hit és hitnélküliség egymást nem kizáró, de erősítő alapkérdései. Nincs válasz. De... De üljünk le a kép elé. Nézzük egymást. Rafael Balázs Karácsonyi hangverseny a Dobóban Pénteken, december 17-én este szépen feldíszített fenyőfa várta az érkezőket a Dobó gimnázium aulájában. Minden ülőhely, de még a karzat is megtelt. Smíger András igazgató köszöntötte a megjelenteket. Különös örömének adott hangot, hogy aznap délelőtt Arató András (IV. osztályos), Palkó Eszter (III. osztályos) és Major Ágota (III. osztályos) gimnazisták arany minősítést szereztek a megyei népdalversenyen. Arató András egyben az országos döntőbe is bejutott. Gratulálunk! Balogh Péter alpolgármester ünnepi beszédében többek között ezeket mondta: - Köszöntöm mindazokat, akik úgy gondolták, hogy a karácsonyra való bevásárlás forgatagában, az év vége fáradtságában, feszültségében is szükség van valami másra. Valami másra, ami nem röghöz kötötten materiális, hanem egy alkalomra, amely nem hangos-harsány vigasság, de jókedvű, finom derű, ami kiszakít a zajból, a külső-belső lármából, a magunk diktálta tempóból, ami egy belső nyugalmat, csendet teremt bennünk. Olyan csendet, ami megadja a lehetőséget annak átgondolására, hogy mi is a karácsony, amit az adventben várunk... Figyelmes készülődést arra, hogy ajándékot adhassak másoknak, meglepetést, örömet szerezhessek környezetemnek, a rokonság fogadását vagy meglátogatását, örömeik és gondjaik meghallgatását. Á másokra való ráhangolódás, törődés, érdeklődés minden tárgyi ajándéknál jobban kifejezi azt a szeretetet, amire leginkább szükségünk van... A szeretetet persze nemcsak adni kell, hanem tudni is kell elfogadni, s ez az örömszerzés egyik fontos része. Hiszem, hogy ez a karácsonyi hangverseny ennek a szeretetnek a jele. Ennek az örömszerzésnek a része, s hogy a közreműködők szívből és szeretetből adják ezt a műsort tanáraiknak, diáktársaiknak, szüleiknek és az érdeklődőknek... A József Attila iskola gyermekkórusa népdalt, Ottó Fischer Harangszó, LisznyaiO Betlehem kis városa, Gruber-Mor Csendes éj, Bárdos Lajos O gyönyörű szép, csodálatos éj című művét énekelte. Vezényelt Vereckei Attila, közreműködött Acsay Akos (zongora) és Kicsák Katalin (gitár). A Dobó gimnázium lánykara Kodály Harmatozzatok, Kocsár Miklós O havas erdők némasága, Kodály A ngyalok és pásztorok, Mendelssohn Veni Domine című dalait adta elő. Vezényelt Galyasi Géza, kísért Eöry Katalin (zongora), szólót énekelt Pintér Katalin (szoprán) és Tüz Helga (szoprán). A Liszt Ferenc Vegyeskartól ismeretlen szerző művét, ArcadelAve Máriáját, Adventi énekét, valamint Nermann Johnson és PaulMcCartney dalait hallottuk, vezényelt Vereckei Attila. Meglepetésként és az eredeti műsoron kívül tanári produkció következett: Vereckeiné Kiss Beáta (szoprán), Juhos Erika (alt), Galyasi Géza (tenor), Vereckei Attila (basszus). Bemutatkozott a gimnázium új kamarakórusa is, a Gyertyaláng című szép dallal. A Dobó vegyeskara hatalmas közönségsikert aratott Verdi Nabucco című operájából a Rabszolgák kórusával. Bárdos Lajos Karácsonyi bölcsödal, Farkas Ferenc Áldott éj, Rathbene Mondj új dalt az Istennek című vegyeskari műveit hallhattuk még. Végezetül a szereplő kórusok közös előadásában karácsonyi dalokat énekeltek. (Pálos) Kapocs Megjelent az esztergomi Családsegítő Központ „koordinációs füzeteidnek első száma. Mint beköszöntőjében Návrádi Kálmánné írja, elsősorban a humán segítő szakmában dik esztergomival kapcsolatba kerültek. És akkor a kiszállásokat, helyszíneléseket nem is említettük. „... A város lakossága szociális és mentális krízisállapot felé tart!" - írdolgozóknak írják lapjukat, de az ér- ja Návrádi Kálmánné. deklődő laikusok is haszonnal forgathatják. Szerettek volna negyedévenként jelentkezni, de költsévetésükből csak évi kétszeri megjelenésre tudják előteremteni a fedezetet. Lapunk, az Esztergom és Vidéke A színvonalas ellátás helyett azonban csak „tűzoltásra" telik erejükből. A közölt felmérés szerint a munkanélküliek 41 %-ának kifejezetten romlottak a kapcsolatai, 15,8 %ának megromlott a családi békéje, az állandó veszekedés és vita a munkamegértve a nehézségeket, fölajánlja nélküliek családjának 10,5 %-át jelsegítségét: ha a Családsegítő Köz- lemzi! Az emberi kapcsolatok csupont sokaknak szóló, fontos információkkal szeretne szolgálni, hetilapunk szívesen ,,kÖlcsőnad" egy-egy hasábot, oldalt. A tájékoztatóból azt is megtudhatjuk, hogy az év első kilenc hónapjában háromezer esetben! álltak a hozzájuk fordulók rendelkezésére. Ez a szám azt jelenti, hogy minden tizepán az esetek 6,3 %-ában javultak (több idő jut mindenre). A lapban olvashatunk még a pályaválasztás okozta gondokról, a Via Bona Otthonról, az iskolaérettségi vizsgálatokról és az alkohol- és drogbetegek gyógyításáról - Amerikában. s.j.