Esztergom és Vidéke, 1993

1993-12-24 / 51-52. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Dr. Dékány Vilmos püspök, az Esztergom-Budapest főegyházmegye érseki általános helynöke. -Milyen főbb eseményeket hozott az 1993-as év a főegyházmegye számára? - Főegyházmegyénk számára az idei év egyháztörténeti szempontból kiemelkedő eseményeket hozott Ezek sorában elsőnek a magyar püspökök ad limina látogatását említem, amelyet január 23-a és 30-a között végeztek. Ez a római látogatás ötévenként esedékes, elsősorban zarándoklás Szent Péter és Szent Pál sírjához, de találkozás is a pápával, Szent Péter utódjával. A látogatáson főegyházmegyénket bíboros főpásztorunk, két segédpüspöke és titkára képviselte. A pápával és a különféle hivatalokkal való találkozást megelőzte egy - már hónapokkal korábban elküldött, terjedelmes írásbeli jelentés, amely főegyházmegyénk életének elmúlt öt évéről ad tájékoztatást. Ezt a jelentést kiegészíti az a beszélgetés, amit a pápa folytatott külön-külön minden egyes magyar főpásztorral és kísérővel. A látogatás kétségtelenül legjelentősebb eseménye a püspökök közös találkozása a pápával, aki ez alkalommal egy hosszabb beszédben fejtette ki a jelentésekkel kapcsolatos észrevételeit és adta meg az egyházi élet korszerűsítésére vonatkozó irányelveit. Mondanom sem kell, ez a látogatás valamennyiünk számára felejthetetlen élményekkel zárult. Ugyancsak kiemelkedő esemény volt főegyházmegyénkben az a zarándoklat, amelyet május 8-án az ország minden tájáról összesereglett hívek részvételével rendeztek Esztergomban. Tisztelgés volt ez Mindszenty bíboros sírja és emléke előtt. Meghatározó eseménye volt főegyházmegyénk életének a május 30-án kiadott pápai rendelkezés, amely hosszú idő után módosítja a magyar egyházmegyék határait Ez az esemény hozta magával a nyárra tervezett egyházmegyei zsinat elhalasztását a következő évre. Megemlítem az aacheni és a római nemzeti zarándoklatot is, amelyen főegyházmegyénk hívei közül sokan részt vettek. Örvendetes volt az Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola egyházi tulajdonba való visszajuttatása, az egykori egyházmegyei és szerzetesi tulajdonok fokozatos rendezése és ennek nyomán az egyház lelki és kulturális tevékenységének lassú kibontakozása. pontjának Budapestre helyezését A legtöbb ügyintézés a fővárosban történik, ami egy egészen korszerű adminisztráció kiépítését teszi szükségessé. A területrendezés célja: a társadalom minden rétegét átfogó lelkipásztori munka megszervezése, az ehhez szükséges szervek és munkaerő összeállítása. Ez a feladat nemcsak a papság, hanem az öntudatos és képzett világiak hitét és szakértelmét is igénybe veszi. Nagyon fontos, hogy az érsekséghez csatolt területek papjai és hívei megtalálják helyüket az új közösségben. Nem idegenként, 0*v Dékány Vilmos püspök, fceiynök; A jövő legfőbb biztosítéka a család A szomorú események sorában itt csak egyet említek meg: szeptember 5-én hajnalban a Bazilika tetőszerkezetének egy része leégett. Jóleső érzéssel tapasztaltuk a nyomban megmutatkozó segítőskészséget. - Milyen változásokkal járt az Esztergom-Budapesti Érsekség szervezése? - Az említett pápai rendelkezés főegyházmegyénket is erősen érintette. A rendelkezés következtében az egész főváros - Csepel kivételével - az esztergomi érsek egyházi joghatósága alá került. Ez magyarázza a főegyházmegye új elnevezését: Esztergom-Budapesti Érsekség. A fővárosnak a váci és a székesfehérvári püspökséghez tartozó területén kívül még néhány plébániát kapott a főegyházmegye, viszont átadta a szigetközi és a nógrádi plébániákat. így a főegyházmegye területileg a legkisebb, de hívei létszámát tekintve a legnagyobb egyházmegye (kb. 1,2 millió hívő) az országban. Az új helyzet magával hozta az egyházmegyei kormányzás súlyhanem testvérként fogadtuk őket. Az egyházmegyei zsinati előkészítő munkába való bekapcsolódásuk már folyamatban van. Azokkal pedig,akikelkerültektőlünk,továbbra ismegmaradaszeretetteljeskapcsolat. - Milyen főbb események lesznek 1994-ben? - Főegyházmegyénk életében várhatóan új korszak kezdődik az 1994. július 3-tól 9-ig ülésező egyházmegyei zsinattal. Az előkészület - két megszakítással - évek óta tart. Az erre alakult 17 bizottság munkáját egy koordináló bizottság irányítja és foja össze, melynek vezetője bíboros főpásztorunk. Az egyes bizottságok a lelkipásztori élet különféle területeit vizsgálják át, és javaslatokat, ajánlásokat dolgoznak ki a zsinat számára. A bizottságok tagjai között nemcsak papokat és szerzeteseket találunk, hanem a hívek minden rétegét képviselő elkötelezett világiakat is. A közösen és nagy körültekintéssel végzett munka évekre szólóan meghatározza majd a lelkipásztori tevékenységet és elősegíti a hívek lelki megújulását Ugyancsak fontos egyházi eseménye lesz 1994-nek a tavaszi Mindszent-zarándoklat és a Bazilika tetőzetének helyreállítása Esztergomban, a fővárosban és vidéken pedig az egyházi intézmény-hálózat további bővítése (templomok, iskolák, szerzetházak stb. építése, felújítása). -Mit üzen a Püspök úr az esztergomiaknak? -1994 A Család Nemzetközi Éve lesz. A következő évet a Katolikus Egyház is a családoknak kívánja szentelni. Tudjuk, a sokféle társadalmi és kulturális változás főleg a családokat érinti. Éppen ezért minden megújulásra irányuló tevékenységnek elsősorban a családi élet védelmét és erősítését kell szolgálnia. A családok helyzete minden időben a fennálló társadalmi rend tükörképe volt. A jövő legfőbb biztosítékát egyházunk is a családokban látja. Érthető, hogy korunkban is, amikor minden oldalról veszélyeztetett a családok élete, kiáll azok egysége, öszszetartása és védelme érdekében. Karácsonyi és újévi jókívánságaim érthetően erre irányulnak: Esztergom városának polgárai hozzanak meg minden áldozatot családi életük boldogságáért. Tartson meg mindenkit a családi élet meleg közösségében a betlehemi Jézusba vetett hit, az egymást elviselni tudó szeretet és a minden megpróbáltatást leküzdő önbizalom. - Püspök Úr! Olvasóink nevében is köszönjük kedves és szívhez szóló gondolatait. Kívánjuk, hogy érseki általános hely nőkként járuljon hozzá Esztergom egyházi és történelmi értékeinek megőrzéséhez, gyarapodásához! (Pálos) Ülésezett a Balassa Társaság Az esztergomi írókat művészeket orvosokat tanárokat múzeológusokat tömörítő Balassa Társaság december 15-én, szerdán a Babits könyvtárban tartotta ez évi rendes közgyűlését. Dr. Leel-össy Lóránt elnöki megnyitója után Bodri Ferenc művészeti író az Egyesült Államokban élő Cser László Babits-emlék című könyvét ismertette. A készülő Babits-kronológiát Róna Judit irodalomtörténész ismertette. Az erről szóló vita azonban oly hosszúra sikeredett, hogy a főtitkári és az Esztergom Évlapjainak (Annales Strigoniensis) főszerkesztői beszámolóját későbbre halasztották. Sportolók kitüntetése Ünnepélyes keretek között, a december 16-i képviselő-testületi ülésen adta át 1993 legjobb esztergomi sportolóinak a kitüntetést dr. Könözsy László polgármester.