Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-25 / 47. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 357 Mint olvasóink elmúlt számunkból értesülhettek róla, a november 11-i testületi ülés munkája eléggé rapszodikusan alakult Ennek oka az volt, hogy nem mindig voltak elegendően a képviselők. Vannak előterjesztések, melyek érdemi megvitatásához - és a döntéshez - kétharmados létszám szükséges, vannak kérdések, melyek egyszerű többséget igényelnek. Sajnálatos, de a képviselőket egyébirányú elfoglaltságaik nem mindig engedik a tárgyalóasztalhoz. így Balogh Péter alpolgármesternek el kellett napolnia az előző ülést, amelynek folytatását november 18-án dr. Könözsy László polgármester vette kézbe. Elsőként, napirend előtt dr. Sólyom Olimpia képviselőasszony (SZDSZ) kért szót. Javasalata alapján új, hagyományteremtő formát dolgoznak ki a város eredményes sportolóinak év végi köszöntésére. Az egészségügyi alapellátásról esett volna szó a továbbiakban - de mivel ez az ülés folytatása az előbbinek, formai okok miatt (Szervezeti és Működési Szabályzat követelménye!) az intézményalapítás ügye nem kerülhetett a képviselők elé. Balogh Péter alpolgármester elismerte, hogy ez a felvetés: jogos. Ugyanakkor figyelmeztetett: félő, hogy kicsúszik a képviselő-testület az időből; január 1-jétől az alapellátást mindenképpen új formában kell működtetni! Évek óta gond a a lakások elosztásáról, eladásáról szóló 1/1982. X. 28 Pünkösdi Vásárának sikerén felbuzdulva újabb vásárt tervez - ezúttal a belvárosba, a Széchenyi tér páros (Kis-Duna felőli) oldalára. Ideje: ezüstvasárnaptól december 24-ig. Céljuk a minőségi árukínálat. A vásár ideje alatt a Széchenyi téren, a posta felőli oldalon kétirányú lesz a forgalom. A képviselő-testület az akciót Beszámold a testületi ülésről számú tanácsrendelet módosításának kérdése. Többféle megközelítésben foglalkozott már a kérdéssel a képviselő-testület. Most a rendeletmódosítást paragrafusonként vizsgálták, elemezték végig a képviselők. Csak a hatálybalépés körülményei ügyében nem született konszenzus, így a képviselők a következő ülésen újra visszatérnek a témára. Az elnapolás a rendelet-tervezethez szorosan kapcsolódó következő napirendi pontot, a lakásértékesítésekről szóló előterjesztést is érintette. Juhász Józsefné képviselőasszony terjesztette elő a HÍD Alapítvány elképzelését. Az alapítvány ezévi első támogatja; ez évben a HÍD Alapítványtól nem kérik a közterület-használati díjat. Nagyfalusi Tibor képviselő (SZDSZ) javaslatára a testület Esztergom Város Díját felajánlja az Országos Babits-Illyés Versmondó Verseny döntőjére. A díjat november 26-án, Szekszárdon fogják átadni a nemes vetélkedőn dr. Könözsy László és a város nevében. Súlyos problémákkal küzd a KOMTÁVHŐ. Ha nem tud fizetni a Vértes Erőműnek, az energiaszolgáltatónak, az szolgáltatásait szüneteltetheti vagy korlátozhatja. Ezért azt kéri a vállalat, hogy Esztergom (valamint Dorog és Tatabánya) önkormányzata mondjon le az önkormányzati tulajdonba került, jó állapotban lévő távhőszolgáltató rendszer ezévi használati díjáról. Esztergom esetében ez tíz millió 200 ezer forint - a három városé 52 millió Ft + Áfa. Az alku tárgya lehet - mintegy jelzálogként - a vállalat balatonleilei üdülője. Esztergom önkormányzatának Gazdasági Bizottsága megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a három város, együttesen, az elengedett használati díj fejében tulajdonjogot szerezzen erre az ingatlanra. Ekkor, a testületi ülésen új szempontok merültek fel. Mint kiderült, karbantartás címén ugyanis már jelentős összeg kifizetésre került. A képviselők a váratlan, új információ miatt nem tudtak dönteni. A napirendi pont tárgyalását ezért elnapolták. Az új helyzet értékelése után kerülhet ismét Kund Ferenc alpolgármester pontosított előterjesztése a testület elé. A testület követekező ülésére december 2-án kerül sor. - referens A polgári védelem új korszaka - Intézményrendszerünk kezd felébrendi Csipkerózsika-álmából mondta Kribusz László alezredes azon a konzultáción, melynek keretében újjáalakult a polgári védelem szervezete. Esztergom és a vonzáskörzetébe tartozó községek polgármesterei, az önkormányzatok irodavezetői, korábbi veszélyhelyzetek ismerői gyűltek össze az esztergomi polgári védelmi parancsnokságon november 23-án. A különböző természeti katasztrófák, árvizek bármikor bekövetkezhetnek. Legutóbb 1990 őszén, az emlékezetes taxissztrájk körülményei között és 1991 nyarán, hirtelen jött, hatalmas nyári árvíz fenyegetései közepette kellett gondoskodni a város és környéke lakóiról. A polgármesteri hivatalok védelmi parancsnokságai szükség esetén riasztják a lakosságot, megteszik a megfelelő intézkedéseket a kimenekítésre, a befogadásra. Kribusz László egy árvízi veszélyhelyzet „modellezésével" bizonyította: a természeti csapások kivédésére fel lehet - sőt, fel kell - készülni. (erbé) Hosszú női irhabunda, ötvenes méretben, újszerű állapotban eladó. Érdeklődni: (33) 319-596 Szűcs György Iposz elnök: Önigazgató gazdaságot akarunk! Lapunk előző számában olvashatták az Önkormányzatokat a gazdaságban is! című riportunkat. Ehhez a témához kapcsolódóan küldte el véleményét Szűcs György dorogi vállalkozó, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke: - Az IPOSZ megalakulása óta keresi a nemzetközi kapcsolatokat. A külföldiekkel való együttműködés során azt is kihasználjuk, hogy megismerjük a fejlett országok gazdasági szervezettségét. Megtudtuk, hogy szerte Európában a cégek bejegyzésén alapuló gazdasági kamarák az elterjedtek. Három évvel a politikai rendszerváltozás után a gazdasági életben továbbra is szervezetlenség uralkodik. A politikai átalakulás megkérdőjeleződik, mert a gazdaság eredményei elmaradnak, csökkent a nemzeti össztermék előállítása, harmadával kevesebb az export. A gazdasági hanyatlás kapcsán felvetődik a gondolat, hogy valami hiányzik. A politikában megvan a többpárti parlament, megvan a kormánykoalíció, megvan a helyi önkormányzat. Mindezek a változások a gazdaságban nem történtek meg. Kusza kép alakult ki. Mi az önkormányzó, önigazgató gazdasági kamarák rendszerét szorgalmazzuk. Az IPOSZ 1992 márciusában neve mellé felvette a Magyar Kézműves Kamara nevet is. Már akkor érett bennünk, hogy gazdasági kamarába kell tömörülni. Törvény által biztosított közjogi szerepünk a mai napig sincs. Akkor még fenyegetett az a veszély, hogy az egész gazdaságot egy nagy kamarába sorolják: a kézműveseket, az agrárágazatot, az ipart, a kereskedelmet, a szolgáltatást. Ez nem történt meg, mert ezek az ágazatok merőben különböznek egymástól. Más történelmi körülmények között alakultak ki, mindegyik önálló. Mindmind más kapcsolatokat épített ki a társadalomban. Ezért is alakult ki a Emlékezés István bácsira, azaz Majer Istvánra címmel jelent meg dr. Gábris József új tanulmánya. Az Esztergomi Tanító- és Óvónőképző Öregdiákjainak Egyesülete kiadásában megjelent kis kötet a Gran Tours utazási irodában kapható. Házasságot kötöttek: november 6-án Németh Éva és Sturcz Tamás;Papp Tünde és Mandák István; november 20-án Hajós Judit és Tóth Imre László; valamint Szederkényi Márta Judit és Spuriga Rudolf Frigyes. Gratulálunk! gazdasági kamarai törvényjavaslat előkészítése során a három, egymástól független kamara: a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, a Magyar Kézműves Kamara és a Magyar Agrárkamara. A gazdasági kamarai törvény október 18-i parlamenti beterjesztéséig több változatú volt. Végül ezt a változatot fogadták el a gazdaság szereplői. Fals hangok is hallatszanak. Az elmúlt hetekben, napokban néhány úr, köztük vállalkozók, képviselők is függetlenségük vélt elvesztésétől félve a törvényjavaslat ellen léptek fel. De csak azért, mert nem ismerik a törvényjavaslatot Attól tartanak, hogy a gazdasági kamarákra rátelepszik a kormány, az állami ipar. Ez képtelenség. Kérdezem én, hogy a helyi önkormányzatokra rá tud-e telepedni egy párt vagy a kormányzat Ez képtelenség! A gazdasági kamara közjogi funkciót kér, s részt vállal az államigazgatási rendszerből. Az érdekegyeztető munkát is kötelezően végzi, de ő maga szakági jellegű érdekképviseletet és gazdálkodást nem folytathat. A gazdasági kamarai törvényjavaslatot az Iposz támogatja. Az előbb felsorolt funkciókkal az Iposz számára megvan a garancia, hogy a kamarai bejegyzés és a választások után a delegált tagokkal olyan önigazgató gazdasági kamarát tudnak működtetni, mint amilyen ma Magyarországon a legjobban működő helyi önkormányzat.