Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-25 / 47. szám

358 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE **B . I IDOLAPOZŰ Esztergom vára a török-korban / egykorú metszet/ lengyel és magyar nemzeti ünnepeket, sőt többen bekapcsolódtak a lengyel katonai és polgári ellenállás munkájába, aktívan segítették 1939 őszén és 1940 tavaszán a lengyel hadsereg legendás evakuálását Csombor Erzsébet: (...) A nemzeti tudat megélésére kiváló lehetőséget nyújtott az 1943-as év. A lengyel-magyar kulturális kapcsolatok ápolását egymás jobb megismerését a háború éveiben is felvállaló, a megalakulástól kezdve a vezető politikai körökben is nagy befolyással bíró Magyar Mickiewicz Társaság, Sobieski győzelmeinek 350. évfordulója alkalmából, 1943. október 17-én Esztergomban tartotta vándorgyűlését Az ünnepi eseményt óriási érdeklődés kísérte. Jelen voltak a lengyel polgári és katonai menekültek, valamint szervezeteik és táboraik vezetői és parancsnokai, köztük Heryk Slawik, a Lengyel Polgári Bizottság elnöke. Az ipolyszalkai lengyel tábor énekkarát a Start Autóbusz Vállalat különjárata szállította Esztergomba. Résztvett az ünnepségen dr. Antall József, a lengyel ügyek kormánybiztosa, a megye és a város vezetősége, köztük dr. Késmárki Frey Vilmos főispán. Képviseltette magát a katolikus egyház. Még a helyi rendőrség vezetője és a csendőrség vezetője is megjelent, a visszaemlékezésk szerint A Városházától a Sobieski-emlékoszlopig vezető utakat lengyel és magyar zászlók díszítették. A gyűlés előtt mise volt a vízivárosi plébániatemplomban. Ezt követte a Serédi sétányon álló Sobieski-emlékmű megkoszorúzása. Az ünnepségen elénekelték a lengyel és a magyar himnuszt A vándorgyűlés lelkes érdeklődés mellett a Széchenyi kaszinó dísztermében fél 12-kor kezdődött Dr. Lukács György, a Társaság elnöke a lengyel és a magyar sorsközösségről beszélt Dr. Etter Jenő, a város polgármestere emlékeztetett arra, hogy a lengyeleket számos történeti emlék fűzi Esztergomhoz. Hangsúlyozta a művészet és az irodalom nemzeti megtartó erejét Dr. Kertész János a Társaság működésének ismertetésén keresztül bizonyította, milyen nagy dolgokra képes két baráti nemzet kulturális együttműködése. A vándorgyűlést a lengyel írók műveinek lengyel és magyar nyelvű előadása zárta. A lakosság részéről is megnyilvánuló hatalmas érdeklődés, a pátosz, a lengyel katonai díszegyenruhák, az ünnepséget végigkísérő lelkes izgalom azonban nem csupán annak az érzésnek a megnyilvánulása volt amit így fogalmazhatunk meg: jó lengyelnek lenni, jó magyarnak lenni. Mint arról olvasóinkat már tájékoztattuk, a közelmúltban két jelentős évforduló kapcsán tudományos üléssel egybekötött megemlékezés zajlott városunkban. Az egyikre Esztergom török alóli felszabadításának 310., a másikra Bottyán János kuruc generális születésének 350. évfordulója adott alkalmat. A két emlékülésen elhangzott előadások szerkesztett szövegét a Megyei Levéltár évkönyve közli, de addig is az Időlapozó mai hasábjain néhány részletet villantunk fel a magyar-lengyel viszony sorsdöntő pillanataiból, illetve a kurucgenerálissal kapcsolatos eseményekből. Dr. Székely György: (...) Az oszmán nagyvezír súlyos veresége Bécs alatt módosította a magyarországi erőviszonyokat is. Thököly, a kuruc fejedelem Sobieski tanácsát is követte, akivel állandóan levelezett és követi kapcsolatban állt, amikor nem jelent meg Bécs ostrománál. A lengyel király nagyon örült annak, hogy Thököly serege ellen nem kellett küzdenie, így már szeptember 13-án levélben értesítette a kuruc fejedelmet a keresztény fegyverek nagy győzelméről. Thököly most már megértette, hogy jó lesz kibékülnie az udvarral, s Sobieskinek a kuruc ügy iránti gesztusát békeközvetítésre akarta igénybe venni (szeptember 26.). A király nem idegenkedett ettől a tervtől, mert mint egy ebből az időből való levelében írta a feleségének, bár Thököly iránt nem érez különösebb rokonszenvet, élénk részvét tölti el a sok nehéz megpróbáltatást szenvedő magyar nemzet iránt. Sobieski és Lipót császár viszonya hamarosan megromlott, a Habsburg ugyanis nem érzett semmi hálát a szabadító iránt, s rideg kimértséggel fogadta Sobieskit néhány nappal a Bécset megmentő győzelem után. Sértette Sobieskit a császári kormány részéről tapasztalt szűkkeblűség is. így azután még jobban elmélyült a magyarok iránti rokonszenve, s most már teljesen megérthette, milyen udvari magatartás sérti és alázza meg a lengyelek déli szomszédját. A király a lengyel-francia kapcsolatokra is gondolva látta kínálkozó alkalomnak Thökölynek, mint a franciák szövetségesének felkarolását. Mind Lengyelország, mind a kurucok jól felfogott érdekében járt el, amikor siettetni akarta a kurucok és a bécsi udvar becsületes egyességét. SOBIESKI EMLÉKEZETE Dr. Hopp Lajos: (...) Esztergom, Strygonia, Estrigonia, Strzyhom, Ostrzychon nevét felkapta az európai sajtó. Közölték Alep pasa várparancsnok október 27-i, Sobieskinek címzett levelét: „Copia Listu od Commendanta Strigonskiego o pólnocy przez Agge Tureckiego przeslanego ze wtorku na srode, to jest Gottfried Jonisch újságkiadó röpiratszerű nyomtatványa: „Glaubwürdige Nachricht, Wie die Festung Gran... erobert worden..." Breslau 1683. Különösen élénk az olasz híradás: „Virissima E distinta Relatione Dell Assendio della Citta di Strigonia... sotto la condotta della ... Giovanni Dl Re di Polonia tante... Strigonia..." Napoli 1683. F. Benzi. Terjesztették Sobieski újabb, M. d'Avianonak beszámoló október 31-i esztergomi levelét is: „Copia Li Lettera Seritta... Del Re Di Polonia A1 Padre Marco d' Aviano Capuccino..." Venetia, Milano, Genova 1683. Boteri. és Napoli Be zi. A spanyol újságok is folytatják a keresztények hadi sikereiről szóló híreket: „Segunda y Distinta Relation De La Toma De des Importantes... Estrigonia, Barkam... por las Annás Christinaos..." Madryd 1683. íme néhány példa főleg az Ossolineum, a krakkói Czartoryski Múzeum, a varsói, gdanski könyvtárak és levéltárak régi s ritka nyomtatvány-gyűjteményéből, s a Nemzeti Múzeum Szövetsége és a Magyar Mickiewicz Társaság az elsők között kezdeményezte a lengyeleket segítő akciók megszervezését, 1939 szeptember derekán pedig a magyar társadalom öntevékeny segítő erejét összefogó Magyar-Lengyei Menekültügyi Bizottság létrehozását Ettől függetlenül a Lengyel Légionisták Egyesülete, a Magyar-Lengyei Társaságok Szövetsége azonnal megjelent a ma• gyar-lengyel határon és segítette a magyar földre menekülő lengyel ka. tonákat és polgári személyeket. Ha anyagilag nem nagy mértékben, de más vonatkozásban annál jelentő. sebben támogatta a náluk menedéket talált lengyeleket Segítséget nyújtott a lengyel iskolák szervezéi seben, a magyar földön szerkesztett . lengyel sajtó megjelenésében, len; gyeiül tudó tagságán keresztül az : egyetemeiken tanuló lengyel diákok , nyelvi nehézségeinek leküzdését ben, rendszeresen szervezett - polgári és katonai táborokban - magyar-lengyel irodalmi esteket, a leni gyelekkel együtt megünnepelték a törzsanyagába került, az OSzK-ban őrzött példányokból. Dr. Kapronczay Károly: (...) A második világháború kitörését megelőző hónapok - a feszült német-lengyel kapcsolatok mélypontja idején - rendla'vül felforrósodott a magyar-lengyel barátság szelleme. Nemcsak a diplomáciai életben, hanem a kulturális kapcsolatok területén is élénkültek a látogatások. Részben a Magyar Mickiewicz Társaság szervezésében 1939 májusában Budapesten lengyel képzőművészeti kiállítás nyílt, több olyan kiadvány látott nyomdai napvilágot, amely a magyarlengyel kapcsolatok múltjával foglalkozott Varsóban magyar képzőművészek rendeztek tárlatot, több olyan kiállítás nyílt, amely Magyarországgal foglalkozott Amikor kirobbant a háború, a Magyar-Lengyel Társaságok 27. Pazdziemika Roku 1683." Janusz Wolinski közölte a harmincas években Esztergom elfoglalásának izgalmas naplóját, Diarium zajecia Strzyhomia w r. 1683. A „Nowiny z Obozu spod Grana albo Strygoniej" az ostrom lefolyásáról tudósít, október 27-re téve a bevétel dátumát. Erről szól a boroszlói