Esztergom és Vidéke, 1993

1993-07-22 / 28-29. szám

1993. július 22. 28-29. szám Ara: 24,50 Ft ISZTIRMM és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ban Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban Ágay Karola a gitárfesztiválról beszél Koncertek és mesterkurzusok Sajtótájékoztatót tartott Budapesten, a Fészek klubban a SzendreyKarper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány kuratóriuma. A magyarországi zenei élet és a szaksajtó jeles képviselőit Agay Karola, a kuratórium tiszteletbeli elnöke, Morvay Éva, a gitárfesztivál művészeti vezetője, dr. Könözsy László, Esztergom polgármestere és dr. Bárdos István fesztiváligazgató köszöntötte. A házigazda város polgármestere örömmel mondta el: megtiszteltetés számára, ahogyan minden esztergominak az, hogy tovább tud és akar működni a fesztivál. y

yA húsz évvel ezelőtti nem mindennapi kezdeményező, Szendrey-Karper László már nincs közöttünk, de szelleme, ereje bennünk és a művészekben van. Az Önök szerepe szép és nagy - fordult a sajtó képviselőihez. - A programok tálalása, értékesítése jelentős feladat." - Az idei évben sem maradt el a BBC és a Magyar Rádió hírverése mondotta dr. Bárdos István. - Már hagyomány, hogy a legjobb felvételekből összeállított programokkal csábítják a legjelesebb gitárosokat az eseményre. Ebben az évben is jönnek művészek a Föld minden tájáról. Az európaiak mellett lesznek brazil és északamerikai művészek. 115-en jelentkeztek, tizenöt országból. Sokan, több, mint nyolcvanan kívánnak részt venni hat világhírű zenész mesterkurzusán, s idén is hatvannál több főből áll össze a zárókoncert zenekara. Sokan régóta járnak már az esztergomi fesztiválra; vannak, kik diákokként itt debütáltak, s ma már világhíres művészek. A szervezők célja továbbra is az, hogy a zenei barátságok erősítése mellett felkarolják a fiatalokat Az anyagi helyzet - meddig? - bonyolult Jelentős, egymilliós nyitóösszeggel hozta létre az alapítványt Esztergom önkormányzata. Ehhez szponzorok, magánemberek segítsége járul, hogy a mintegy 4,5 millió meglegyen - ennyi pénzből kell gazdálkodniuk. A sajtóértekezlet szervezői a műsorfüzet nyomdai kefelevonatát már be tudták mutatni. Ebből megtudhatjuk, a szereplő művészek milyen darabokat fognak előadni. Olvashatjuk benne a zárókoncert műsorát, a különböző hangversenyek helyét és időpontját. Idén is több helyszínen találkozhatunk a művészekkel. A Zöldházban és a Bazilikában, valamint Budapesten, Pilismaróton, Mogyorósbányán és Komáromban lesznek koncertek. Morvay Éva művészeti vezető a gitárverseny kötelező darabjait ismertette, majd egy új színfoltra is felhívta a figyelmet: improvizációs esteken a dzsesszgitározásról is szó lesz. Ez az eddig mostoha terület méltán nyer polgárjogot a klasszikus gitárzene művelőinek körében. (rafael) Csoóri Sándor a megnyitón Néprajzosok Esztergomban „Nemcsak ajövőfcamúltatisépítenünk kell." (Illyés Gyula) Esztergomban, a magyar katolicizmus fővárosában tartotta V. szemináriumát a Magyar Néprajzi Társaság. Tanácskozásuk témája -.Vallásos népélet a Kárpát-medencében. A résztvevőket elsőként dr. Könözsy László, Esztergom polgármestere köszöntötte: - Mindannyian tudjuk, küzdenünk kell a felejtés ellen. Meg kell őriznünk azt a rengeteg értéket, amellyel felvérteződve éljük életünket ezer éve a Duna völgyében. Dr. Kovács György Zoltán, Komárom-Esztergom megye közgyűlésének elnöke tágabb régiónk szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzéséről szólt Ot követte Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, „nyári" esztergomi lakos, aki arról az öröméről szólt hogy itt lehet, majd így folytatta: - Alaposan, egy tanulmánnyal kellett volna készülnöm, hiszen olyan gazdag a tanácskozás témája. Önök néprajzosok, nagyon fontos munkát végeznek. Minden pillanatunk az őrzőé, azt mondhatnánk. Egy olyan országban, mint a mienk, fontos tudatosítanunk: kell tudnunk emlékezni. Tennünk kell azért, hogy ne felejtsünk el semmit A nyugati országok szeren csésebbek. Emlékezetük, ugyanúgy, mint a gondolkodásuk, sokkal inkább rendben van, mint a mienk, mert szervesen alakulhatott együtt a gondolkodással. Aki végigmegy a franciaországi, angliai tájakon, tisztában lesz egyszerre a történelmi múlttal és a jelennel . Aki a magyar tájakon megy végig, rengeteg romot lát, amely ugyan emlékeztet arra, ami itt volt de csak emlékeztet Nekünk képzeletben kell restaurálnunk a múltat. Illyés Gyula beszélt arról, hogy nemcsak a jövőt: a múltat is építenünk kell. Valamire való múlt építéséhez nagyon-nagyon komoly energiákra van szükség. Nekem megadatik az, köteleségemnél, hivatásomnál és belső indíttatásomnál fogva is, hogy akármerre járok, a reflexekben, gondolkodásban semmiféle különbséget nem tapasztalok. Ugyanazt érzem, ugyanazt a kultúrát amely irodalmunkból, népdalainkból, történelmünkből árad. Amikor az ember ezt érzi, azt is érzi, hogy ennek így kell lennie. Olyan időszakban élünk, amikor ezt, valamilyen módon, a gondolkodásunk alapjává kell tennünk. Csoóri Sándor ezután a jelen feladatairól szólt: - Néhány évvel ezelőtt az a furcsa képzetem támadt, hogy a változó világban egy új nemzetfogalmat, egy új nemzetképzetet kell Íaalakítanunk Ehhez a gondolathoz példát a régi, klasszikus görögöktől kaptam Ők nem egyetlenegy állam keretében, hanem önálló városállamokban, szigeteken éltek. Annyira nem éltek egy államban, hogy még hadakoztak is egymással. De ha megnézzük a kultúrájukat a vallásukat, azt a hatalmas szellemi cselekményt, ami a görög kultúrát jelenti számunkra, akkor érezhetjük, hogy bár külön-külön részeken éltek, mégis mintha egy nemzet tagjai lettek volna. »>