Esztergom és Vidéke, 1993

1993-04-29 / 17. szám

1993. május 20. * 2 0. szám * Ára: 17,50 Ft ESZTERGOM k VIDÉKE es POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KÓRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1966-ban Vendégünk volt Latorcaí János Ipari miniszter lasztott ki, aztán ez a szám 40-re csök­kent. Ma tizenhárom állami irányítású nagyvállalat van, melyekben 70.000 ember dolgozik. E cégek 230 milliárd forint termelési értéket produkálnak. Az állam 160 milliárdos tartozásukat, adósságukat írta le, illetve ütemezte át. Latorcai János a fejlődés lépcsőfokát is részletesen kifejtette. A legfonto­sabb, hogy az ipar és a kereskedelem privatizációja során minél erősebb polgárság alakuljon ki. Ez az alapfel­tétele annak, hogy minél több tőke jöjjön be az országba. A tőke csak biztos helyre igyekszik, ahol megté­rülése, növekedése jól kiszámítható. Ennek szép példája a napjainkban alá­írt győri Audi motorgyár programja. Az élet minden területén struktúravál­tásra van szükség: a technikában, a technológiában, a termékszerkezetben és az emberek tudatában is. Verseny­képes termékeket versenyképes áron csak ezek együttes megvalósulásával érhetünk el. A befektetések ösztönzé­sére van szükség - megfelelő adópoli­tikával. Ezért az infrastruktúra fejlesz­tése az ország minden területén égető­en fontos. Ezért van szükség az Esz­tergom-Párkány közötti híd felépíté­sére is! Olyan bankpolitikára van szükség, amelyik hasznosítja a lakossági meg­takarításokat. A kis és középvállalko­zások lehetnek a jövő ipari és kereske­delmi pillérei. A kutatás, a fejlesztés az állam kö­telessége - természetesen jól előkészí­tett formában. Rövidesen elérhető lesz, hogy e célra fordítsák a nemzeti jövedelem 1,5 százalékát. A miniszter előadása végén szólt a foglalkoztatáspolitikáról, arról, hogy a szakmai átképzések nem kellő céltu­datossággal történnek. Továbbá arról, hogy az emberek szakmai tudása és egyéni irányultságuk fölhasználása is elsőrendű feladat. Politikai hovatarto­zást mellőzve! - Tudjuk, hogy a gazdaságban nél­külözhetetlen a kamarai törvény. De eddig erre azért nem került sor, mert a parlamentnek más, fontosabbnak ítélt törvényalkotási feladatai voltak. Búcsúzóul örömét és meghatódott­ságát fejezte ki dr. Latorcai János, hogy Esztergomban tarthatott előadást az iparpolitikáról. Megköszönte az ér­deklődést. Gesztusként egy Esztergo­mot és környékét érintő iparfelmérés tervanyagát adta át dr. Könözsy László polgármesternek. (Pálos) A volt KGST országok mindig ipari termelésükkel büszkélkedtek, míg­nem a nyolcvanas évek derekától már kölcsönökkel sem tudták kivédeni a világpiac hatását. A magyar ipar - ben­ne az esztergomi vállalatok is - az utóbbi öt évben látványosan „meg­roggyant". A nemzeti jövedelem ter­melése egyharmadával csökkent. Az elmúlt évben is tíz százalékkal csök­kent az ipari termelés. A kormány vál­ságkezelő programot dolgozott ki, melynek egyik tervezője - még mint minisztériumi főosztályvezető - dr. Latorcai János volt. Szombaton délelőtt a Kolpingház színháztermében sokan voltunk kí­váncsiak a miniszter előadására. Töb­ben ismerősként köszöntötték dr. La­torcai Jánost, hiszen itt járt a felsőfokú technikumba, majd a miskolci diplo­maszerzés után itt volt óraadó tanár. Hogyan ítéli meg a tárca az ipar és kereskedelem helyzetét? Milyen kilá­bolási lehetőséget lát a tárca? Az el­múlt negyven évben a KGST országok egymást „elégítették ki" termékeik­kel. ,,Hét sovány tehén fejte egymást" - mondta a hasonlatot. A magyar ipart 1995-ig mindenképpen a válság jel­lemzi. Csak ezután számíthatunk némi gazdasági növekedésre. Milyen lehetőség előtt állt a kor­mány? Az állam teljesen vonuljon ki az iparból, minden omoljon össze? ­Ezt nem tehette. Az állam vállalja föl a teljes ipart? - Ezt sem tehette, mert rengeteg pénzt emésztene fel. Maradt a harmadik megoldás: Átmenetileg, korlátozottan fenntartja az ipar támo­gatását. Kezdetben 100 vállalatot vá­VILÁGCÉG JÖN ESZTERGOMBA! Nemrég írták alá azt a telekadás-vé­teli szerződést, melynek értelmében egy multinacionális amerikai cég, az AMP háromszáz főt foglalkoztató, elektromos csatlakozó rendszereket készítő gyárat épít Esztergomban, a Suzuki-gyár szomszédságában. Erről kérdeztük dr. Könözsy Lászlót, váro­sunk polgármesterét. - Á kapcsolat a Magyar Gazdasági Kamara közvetítése révén jött létre. A Kamarán keresztül olyan információt kaptam, hogy az AMP magyarországi gyár alapításához keres megfelelő te­rületet. Áz információ érkezésétől szá­mított egy napon belül már meg is hívtam az AMP cég éppen Magyaror­szágon tartózkodó vezetőit - eszter­gomi látogatásra. A kapcsolatfelvétel után az elmúlt hónapok alatt több íz­ben is sor került a beruházás számára szóbajöhető ingatlanok bemutatására. Az AMP a világ egyik legjelentő­sebb elektronikai eszközgyártója. A központ Harrisburgban - Pennsylavá­niában - található. Harmincegy or­szágban, 165 üzemükben mintegy 25.000 alkalmazottjuk van. Számos termékük között különböző típusú és méretű vezetékvégek, csatlakozó rendszerek, kábel- és hálózategyütte­sek, elektro-optikai eszközök és alkal­mazott szerszámok egyaránt előfor­dulnak, melyeket az autógyártásban, a repülőgépiparban, a nagyfeszültség­építés során, a számítógépekben, a hír­közlő eszközökben és nem utolsó sor­ban a háztartási gépekben használnak föl. A szerződés értelmében az AMP cég a Suzuki-gyárral szemközti volt szov­jet lőtéren, az út túloldalán a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől öt hektárt vásárolt meg, melynek eladási árából 40 százalék ugyancsak a város bevéte­lét növeli. Az FTV Geotechmkai Rt. az AMP megbízásából - tűzszerészek benová­sával - elvégezte a talaj vizsgálatát, melynek során analizálták a talajban található harcigázok és lőszerek ma­radványait, valamint a talaj mechani­kai állapotának jellemzőit. Ennek költségeit, 1,5 millió forintot, a meg­rendelő fizette. Végső állásfoglalásu­kat e vizsgálat eredményétől tették függővé. Álláspontjuk mindvégig bi­zonytalan volt, időközben ezért nem adtunk információt a tárgyalásokról. Csak most dőlt el, hogy Esztergomot választották. Az említett területen úgynevezett zöldmezős beruházást valósítanak meg, melynek során egy 3000 négy­zetméteres alapterületű, egy 500 négy­zetméteres irodahelyiségből, egy 1100 négyzetméteres szerszámgyártó mű­helyből, egy 800 négyzetméteres sze­relőcsarnokból, egy 200 négyzetméte­res raktárból és egy 300 négyzetméte­res szociális és kiszolgáló helyiségből álló épületkomplexum egy része - az AMP illetékeseinek tájékoztatása sze­rint - még az idén fel fog épülni! A hat méter magasra tervezett épület átlátszó üvegablakokkal, tetőtérvilá­gítással, füst- és melegelvezetéssel ké­szül. A szerszámműhely és az irodák nyáron légkondicionáltak lesznek. A felépült üzem és az alkalmazott tech­nológia a környezetbarát-kívánalmak­nak maximálisan megfelel. -Milyen szakemberszükséglete lesz a gyárnak? - Elsősorban szerszámkészítőket, forgácsolókat, marósokat síkköszö­rűsöket, esztergályosokat, szikrafor­gácsolókat és az NC és CNC techniká­kat ismerőket várják. Előnyben része­sülnek a német nyelvtudással rendel­kezők, hiszen az üzem leendő szakem­bereinek egy része németországi beta­nításon-képzésen fog részt venni. Már fölvettük a kapcsolatokat a he­lyi munkaügyi hivatallal, és a hirdeté­sek rövidesen az újságokban is megje­lennek. A cég szakemberei már a Suzuki­gyár esztergomi vezetőivel is találkoz­tak. Bizonyára megtalálják az együtt­működés módozatait. Az AMP cég esztergomi gyára - ezt nyomatékkal kértük - itteni székhelyű lesz. (s.j.) Szerkesztőségünk minden hónap első péntekjén 15 és 16 óra között a Széchenyi téri Városkapu sörözőben nyilvános asztaltársasággá alakul, ahol bárki elmondhatja Esztergomot „megváltó", hetilapunkat gazdagító ötleteit, s elbeszélgethet a szerkesztőkkel. Legközelebb május 7-én találkozunk. JÖJJÖN EL ÖN IS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom