Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-26 / 46. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Amikor 1895-ben létrejött a mai körvonalaiban ismert Esztergom, a négy egyesült „rész" közül Szentta­más volt a legfestőibb, és... a legelma­radottabb. Az azóta eltelt majd száz esztendő ezen vajmi keveset változta­tott; az egykori szegénység „festői ké­pétől" nehezen szabaduló városré­szünkbenjárván, bizonyára sokan töp­rengtek már azon: mi oka lehet, lehe­tett az elmaradottság, az igénytelenség eme fokának a méltán büszke Eszter­gom szívében? Ugyan kik élhettek itt, és miből? Ezen a meg- megroppanó hegyen egyáltalán meg lehetett élni? A köztudat úgy emlékezik: ezt a települést a kézműipar tartotta életben, no meg az a jelentős zsidó közösség, amely kereskedelemmel foglalkozott. Ez azonban részigazság, hiszen a kéz­műiparosok nagyrésze - főleg kőfara­gók - csak a Bazilika építésekor tele­pedett meg itt, de nem sokkal koráb­ban érkeztek a kereskedők sem - na­gyobb számú izraelita közösségről tu­lajdonképpen csak az 1700-as évek vége felé jelennek meg adatok. A sze­génység gyökereit nyilvánvalóan az ezt megelőző időkben kell keresnünk. Szenttamás településről, sajnos, kevés olyan adat maradt fenn, amely az ott élők hétköznapjait, szokásait, foglala­tosságait dokumentálná. De a megyei önkormányzat levéltárában őrzöttek között van egy, amely nagyon sok szempontból igen beszédes: az „Urbá­rium Oppidi Szent-Tamás" - „Szent­Tamás Mező Városának Urbariuma". Ebből pedig egyértelműen megállapít­ható: a kőfaragó s egyéb mesterembe­rek érkezéséig Szenttamás népe a borból élt! A 45 oldalas dokumentum-együt­tes egy 240 évvel ezelőtti, 1752. no­/ vember l-jén kelt úrbéri szerződéssel zárul, amely azonban időrendben az első ilyen „contractus", amely Szent­tamásról levéltárunkban fennmaradt. A szerződés az esztergomi káptalan ­nevében Bányai László kanonok, a káptalani uradalom „tejhatalmú Prae­fectusa" -, valamint Szent Tamás bírái és lakosai között jött létre. Akörülmé­nyekre maga a szerződést megfogal­mazó kanonok utal: „... előmben fo­lyamodván Szent Tamás Mező Váro­sának Birái és lakosi, s-panasz képen TÓ\ van szó - Szerző) eddigh lévén, azok ezután is megh maradgyanak ke­zeknél az Községhnek javára eddigh való fizetés alatt, ezen kívül valaj kinek tetszik egész Esztendő által szabadon árulhasson Bort és Sert. Elemben eők is ezen szép szabadságért az Ns. Kap­talan Cassajaban kötelesek lesznek Esztendőnként két száz forintokat fi­zetni. Melly Pénzeknek le tétele lészen Szent György napja száz forint, az má­sik száza pedigh Szent Mihály napra más censusnak módjára." Történelmi „sötétlyukak" Szenttamás és a bor magok sok rendbéli nyomoruságaikat előttem ki terjesztettik: főképpen pe­digh, hogy mind Esztergomi Király Városson, ugy Víz Várossán és György Mezein a lakosoknak Bort árulni és magok termésibőlpénzt teremteni sza­bad volna, eők pedigh, ámbár szorgal­matos szőlleik munkálkodása által Is­ten Eő Szent Fölségitül némelly akó borokai megáldatnak is Esztendőn­ként, abbúl semmit nem teremthetnek mivel sokszor hitelben ell-adgyák, áráért járnak, fáradoznak, mégh is többször hordójok, pénzek is ell vész, és magokkon ebbíil semmit sem segit­hettnek. Melly méltó panaszokat én is megh halgattván, rajtok könyörültem, és nékiek egész esztendő által Bor és Ser árulást megh engedtem, a die da­larum Praesentin (mától számított ­Szerző) három egész Esztendőkig, olly formán, hogy minémü két Korcsmájok (a Fehérló és a Szarvas nevű fogadók­J " Jlfi fVf-u . //(',[ 0 }.hv>r/HA.}{j tfieta. <f. j{ Wi )ivt Vc^'fji J^Oj**" aUj, col, j\,",(ii'rn Őj <Ji */0 A Ti<lcLtrt ÍU*^ /í'^uf f'fy' <WM ' u<jlj ktqy A filclv.1 %tvjíy»-vn,? [){(, nt , Jjj J{j A- ildut' WJ II I 1 <J1 - • dl í<VAn, W b ! •-> fp J. w/t^M ífiúraJ{. xnll^M , /Cvi^.-, '(lykvytn,. Ufi .{jfrW '^y^y fHjtQoiréf AtJi-. U t'tjfM U>oR- U hoyojiiníK. Q^olicUK) (12^3 i.Jvi"< >/{l/,<t7/'< fn: CÁ/*//<\m /.' • r/rV,, cÁ/tr* ''"-r 7"^. i iffirfejfr??;*** a./? "'"'"tjL Szenttamás Urbariumanak 33. lapján áll a kikötés: "Ha ezen Mező Városnak Bora akár Két Vendégh fogadóban akár az küllönös Korcsmákon ell fogy na a Lakosok tartoznak a Földes Uraságtul folyo áron Bort vásárolni, ugy hogy a földes Uraság a romlott Borokat ne adgya, hanem ollyakat akiket más Embereknek is ell lehettni adni" Három évvel később a szeződést módosítják - s ez nem a hegyen lakók­nak kedvez! Amellett, hogy továbbra is fizetniük kell az évi 200 forintot, a szabad borárusítás fejében újabb 50 forint terheli ezentúl a szenttamásia­kat. S ráadásul az árusítás feltételei is szigorodnak: „az szabad bor árulás ugy engedtetett meg, hogy kiki a maga borát árulhassa ki, az az maga termé­sit és nem pinzen vett borokat." Ha netán a saját bor elfogyna: „venni egyedül Uraságtulpretio Currenti (fo­lyó áron - Szerző) lehet." A káptalannak kötelessége volt az érseki székhelyre - akkortájt még Nagyszombatba - Budáról bort szállí­tani. Ebben az évben valami történhe­tett, mert a szerződésben egy ilyen mondat szerepel: „... az kocsmák ki árendálásra nem consentiáltam, azon okbul főképpen, mivel az Budai Borok ezután Nagy Szombatban nem vitett­nek, hanem itt kelletik nekik kifolni, és így Nemes Káptalannak az korcsmák­ra nagy szüksége van." A szenttamásiak bor-gondjait 1784­ig követhetjük nyomon. A dokumen­tumokból kitetszik: egyre nehezebb körülmények között értékesíthetik, egyTe többen hagynak fel a szőlőmű­veléssel. Már 1768-ban, az Urbárium kapcsán feltett kérdésekre válaszolva, Uj-Váry Ferenc bíró panaszkodik, hogy a régi megállapodás - nyilván az 1752-esről van szó - „az Urasság által visza vétetett, a kiben azon censualis sommá, azon arendája a két kocsmá­nak egyedül a Bor korcsmáitatásnak szabadsága 50 forinttal felemeltetett. Mivel fölgyei, Réttyei nincsenek, ezen alkalmatosság kevés hasznot tészen nekie (...) Ellenben vannak alkalmat­lansági is, s jelesül sok háznak a Hegy­nek Lábjaiban lévén helyeztetve a zsá­por essők által néha meg szoktak ön­tetni, s romlani. Ezen fellyül semmi legelő mezeje nincsen, ugy hogy a szomszéd határokban kintelenek fejős marhájoknak is legelő mezőit bérelni (...) Marhás munkát soha nem tettek, kézi, házi s aprólékosb munkájokat pe­dig az Uraságnak szükségeihez alkal­maztattak." A szenttamásiak nem voltak jobbá­gyok: „E Mező Városnak Lakosi sza­bad el menetelüek" - olvasható az in­terrogatióra adott bírói válaszban. Ezért a jobbágyfelszabadítást köve­tően se jutottak földhöz. Csak a szegénységük tette őket földhözragadttá... Bencze Cs. Attila Szent-Tamás első tanodája 1840. március 22-én Miskolczy Márton apátkanonok barátját, a 83 éves korában elhunyt Rosenbach Ja­kab Vincét kísérte utolsó útjára és temette el a szenttamási sírkertben. Még aznap este kézhez kapta eltávo­zott barátja végrendeletét, amelyben a nemes szívű, hajdani Trinitárius szerzetes egész vagyonát a Szent-Ta­máson alapítandó iskolára hagyomá­nyozta. Szent-Tamás ebben az idő­ben Esztergom legszegényebb „vá­rosrésze" volt, de a leggazdagabb gyermekáldásban. Iskolája mégsem volt. Rosenbach Jakab Vince, miután szembaja miatt lemondott a loóczi plébániai hivataláról, 1825-ben köl­tözött Szent-Tamásra. Itt megvette az 51. számú sarokházat, amelyben örköseivé a szenttamási szegényeket tette. Pár évvel később ezt a végren­deletet megváltoztatta, úgy döntött, hogy vagyonát még hasznosabbra tudja felhasználni: „Behatóan fonto­lóra véve a Szent-tamási lakosság szükségleteit, melynek elseje a jó rendezett tanoda, amelyben a gyenge ifjúság oktatást nyerjen a katholika hitről és a keresztény erkölcsök pa­rancsolatairól, aminek üdvös gyü­mölcsei az egész községre fognak háramlani. Mindent tehát, ami hagyatékom­ból, a kifizetendők után marad, a szent-tamási községben állítandó is­kolára szánok." A végrendelet ez­után kiköti, hogy a mindenkori esz­tergom-vízivárosi plébánosnak kell gondoskodnia arról, hogy ez a vég­rendelet teljesüljön, s neki kell betöl­tenie az alapítandó iskola felügyelő­jének tisztét. Büttner Károly, az akkori plébá­nos azonnal hozzálátott a végrende­let teljesítéséhez. Rosenbach Jakab Vince lakóházát tanodává oly gyor­san alakította át, hogy még annak az évnek az őszén, egész Szent-Tamás örömére, az alapítványi tanoda meg­nyitotta kapuit Bánomyné Kovács Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom