Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-19 / 45. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 5 Harminc éves a zeneisk la. A zeneoktatás azonban hatvannégy éve indult városunkban. Az Esztergom című lap 1920-as évfolyamának 101. számában olvastam a következő sorokat: „... Hajdan nem tartották szükségesnek, hogy ími, olvasni tudjon minden ember. Pedig kívánatos, hogy minden ember zenekedvelő legyen, legalább énekelni tudjon. Itt van az ideje, hogy komolyan foglalkozzunk egy zeneiskola létesítésének a gondolatával..." Az államilag engedélyezett zeneiskolában 1928. szeptember 12-én indult az első tanév. Ám a kilencedik tanévet a gazdasági válság miatt már nem tudták beindítani. A város akkori képviselő-testülete egy év múltán úgy döntött, hogy hivatalosan is biztosítja a zeneiskola működési feltételeit. 1937. szeptember 10-én indult újra a tanítás. A háborús évek alatt a zeneiskola sokat szenvedett. 1955-től „Esztergomi Zenepedagógus Munkaközösség Zeneiskolája", majd 1961. augusztus 31-től „A Művelődési Ház Zeneiskolája" volt. 1962 júliusában újabb fordulópont következett az iskola életében:, Állami Zeneiskola" lett, dr. Sztárcsevich László igazgatásával. A végre megfelelő anyagiakkal rendelkező iskola Pilismaróton tagiskolát is tudott nyitni. Dr. Sztárcsevich 1964-ben vonult nyugdíjba, utóda Szabó Tibor lett, aki már 1962-től vezette a Balassa Bálint énekkart. A várostól megkapták mostani épületüket. Akkortájt 257 növendéke volt a zeneiskolának. Az 1965/66-os tanévtől került az iskolához - zeneakadémiai végzettséggel kola átépítésének. Ez ma is városi támogatással halad. Elkészültével pedig a város egyik legszebb épülete lesz. A zeneiskolában ma 17 hangszeren tanulhatnak a növendékek: zongorán, hegedűn, brácsán, furulya-blockflőtén, gitáron, bőgőn, csellón, fuvolán, piccolón, oboán, klarinéton, fagotton, trombitán, kürtön, harsonán, tubán, JUBILEUMI HANGVERSENY A ZENEISKOLÁBAN Reményi Károly. Szabó Tibor és Reményi Károly növendéktoborzásba kezdtek, így háromszáz fölé emelkedett a létszám. 1968 elejétől Reményi Károly vette át a művelődési ház hangszeres együttesének vezetését. Ebből előbb esztrád-, majd kamaraegyüttes, végül szimfonikus zenekar alakult ki. A zenekar és a Balassa kórus összefogásából 1968 őszétől megindultak a bérleti sorozatok. Közben Szabó Tibor Budapestre került, és 1970-től Reményi Károly lett az igazgató. Működése alatt sokat fejlődött a város zenei élete. A közel négyszázas növendékszám, a kamarazenei, az énekkari és a zenekari próbák helyigénye megkövetelte, hogy 1982-ben nekilássanak a zeneisütőn. Eddig is számos növendék tanult tovább zenei pályán, köztük a zeneakadémián: Kéry Mihály, Strausz Kálmán, Csurja Tamás, Nádor (Nitti) Magdolna, Vincze G. Péter, Büttner Hedvig, Ragányi Mónika, Reményi József... Most hanversenysorozattal emlékeznek meg az iskola harmincéves múltjáról. Pénteken, november 20-án 17 órakora Kolpingházban (régi művelődési ház) a mostani növendékek lépnek pódiumra: Huszár Péter (harsona), Jancsurák Beatrix (trombita), Mujdricza Ferenc és Juhász Katalin (fuvola), Huszár Zsuzsa (klarinét), Reményi János és Kóbor Kinga (cselló), Gajdán Renáta (fuvola), Dómján Hajnalka (furulya), Zahorcsek Éva, Payer Ágnes, Jávor Timea és Erős Kinga (hegedű), Nyitrai Ágnes, Karácsony Zita, Rosta Katalin, Petróczy Csaba, Mujdricza Éva és Varga Katalin (zongora). Szombaton, 21-én 19 órakor ugyanott a zeneiskola tanárainak koncertjét hallhatjuk. Közreműködnek: Marosi Miklós (zongora), Simon Ferenc (klarinét), Kuti Balázs (zongora), Klinda Magdolna (zongora), Hornicsár Tihamér (hegedű), Hornicsárné Lugosi Gabriella (vibrafon), Baranyai Irén (cselló), Pásztóiné Nádudvary Erika (hegedű), Ferenczy Győzőné mv. (brácsa), Koncz Gábor (trombita), Koroknál Rózsa (fuvola), Kárpáti Klementina (ének). Ezen az estén mutatkozik be az esztergomi közöségének a budapesti Sík Sándor kamarakórus, vezényel Büttner Hedvig. Az 1992/93. évi bérleti hangversenysorozatban szerepel még a volt növendékek hangversenye is, köztük a világszerte ismert Velenczei Tamásé. A Zenede növendékeinek és tanárainak koncertje igazi csemegének ígérkezik! (Pálos) Németh József az 1990-es helyhatósági választásokon azon kevesek egyike volt, aki már az első fordulóban bekerült az önkormányzatba. Először rövid bemutatkozásra kértem. - Szüleim is esztergomiak voltak, én is az vagyok. 1969-ben érettségiztem a ferenceseknél, de valószínűleg éppen emiatt nem vettek fel az egyetemre. Előbb egy számítástechnikai tanfolyamra jártam Pestre, majd négy évig a dorogi gyógyszergyárban dolgoztam. 1975 óta az esztergomi társadalombiztosítási intézetnél előbb ellenőrként, majd csoportvezetőként ismertem meg a város lakosságát. Közben felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyamot végeztem, jelenleg pedig a szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi kajának négyéves társadalombiztosítási szakát végzem. Nős vagyok és két gyermek apja. Negyvenkét kollégámmal családias légkörben dolgozom. - Hogyan kapcsolódott be a közéletbe? - Kilencven augusztusában a KDNP alapszervezete keresett meg, hogy vállaljam a déli városrészben (7-es körzet) a jelöltséget. Mivel munkámból adódóan e körzetben sokan ismernek, vállaltam a megmérettetest. És meg kell mondanom, nagyon meglepett a győzelem, hiszen nagyobb nevek is indultak. Az önkormányzatban a pénzügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottság tagja vagyok. Ez utóbbi lakásgazdálkodási albizottságában pedig koordinátori szerepet vállaltam. - Kérem, beszéljen az önkormányzat lakásgazdálkodásáról! - E téren nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Az elmúlt két év alapján - 780-800.000 forintot kérünk. A bentlakók, ha kérték és szociálisan rászorultak, 100-200.000 Ft kölcsönt kaphattak. Akik a megvásárláshoz szükséges önrészt (100-200.000 Ft) sem tudták kifizetni, azok a volt szovjet KECS-lakásokból kaphattak. Ezekben kisebb-nagyobb átalakítások után 25-48 négyzetméteres lakásokat alakítottak ki, bár a fürdőszobák többnyire a folyosóról nyílnak, de minden lakáshoz van. Három tömbben még a tél előtt mintegy negyven lakás átadásavárható. A KECS-lakások az előzőekhez képest sok esetben előrelépést jelentenek. A lakásgazdálkodásnak a Városházán sajnos nincs avatott szakemKépvíselői portrék; Németh József (KDNP) során az országgyűlés még mindig nem alkotott törvényt a lakásgazdálkodásról. Esztergomban jelenleg hétszáz fölötti a lakásra várók száma. Az ó gondjukat rövid időn belül megoldani nem lehet. A volt szovjet ingatlanok hasznosítása révén 200-250 lakás nyerhető, de egyelőre nincs villany, fűtési rendszer, csatorna. Az önkormányzatnak az a feladata, hogy szerezzen rá pénzt. A felmérések szerint egy-egy épülettömbre 15-20 milliót kellene költeni. Ezeknek az épületegyütteseknek a felújítása látványos javulást jelentene. A Telegdy Csanád utcában két tömbben negyven szükséglakást kínálunk eladásra. Az első tömbben lévő húsz lakást már eladtuk, a másik húszra a közeljövőben kerül sor. Lakásonként - az előzetes ingatlanbecslés bere, ezért - sok más mellett - ez is a jegyzőasszonyrahárul. Tudjuk, hogy egy ilyen öreg épület-állománnyal rendelkező városban, ahol ennyi a lakásigénylő, nagyon nehéz szakembert találni erre a feladatra. -Milyen a társadalombiztosítás esztergomi helyzete? - A korábbi centralizálás nem volt jó, hiszen a táppénz- és családipótlék-ügyeket is a megyénél intézték. A jogkörök visszatelepítése előrehaladott állapotban van. A jövő év elejére kirendeltségünk teljes hatáskörű lesz, tehát szakmai önállóságot kapunk. Mivel az esztergomi nagyvállalatok leépültek, ezért a hajdan ott dolgozók betegségi ellátásával és családi pótlékaival kapcsolatos feladatok is ránk hárulnak. Mivel a létszám kicsi, a megfeszített munkatempó ellenére is késünk a táppénzek időre történőkifizetésével, nohaaz adatfeldolgozás most már számítógépen történik. - Segélyek, kérelmek? - Mostanában sokkal érzékenyebbek az emberek, mint korábban. Mi is segélyezünk és az önkormányzat is. Mivel szeretnénk elkerülni a kettős folyósítást, ezért szoros együttműködésben dolgozunk. Munkánk sokasága miatt ezúttal is megértést és türelmet kérek a város polgáraitól. - Körzeti képviselőként milyen munkát végez? - Körzetemben a lakosság 70 %-a idős ember. Ebből adódóan fő feladatomnak a betegek, az idősek és az egyedülállók gondjainak megoldását tekintem. A közelmúltban az aranyhegyi bölcsőde helyén sikerült átadni az idősek napközi otthonát. A város más pontjain is hasonlókat szeretnék látni. A tüzelővásárlások és a segélyek ügyében, úgy érzem, már tettem valamit. Bizottságunknak és a népjóléti csoportnak sikerült elérnie, hogy tavaly karácsonykor az idősek és az egyedülállók az önkormányzat ajándékaként szeretetcsomagot kapjanak. Az idén is hasonlót szeretnénk. A parkok, zöldterületek és az utak rendbetételét is célul tűztem ki. A Honvéd utcában a jelenlegi csatornázási munkálatok, valamint a gázvezeték kiépítése után megoldódhat az utca „portalanítása". - Köszönöm a beszélgetést! (s.j.)