Esztergom és Vidéke, 1992

1992-09-04 / 34. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 1991 tavaszán Szülőföldünk címmel rajzpályázatot hirdetett a párkányi mű­velődési központ és a József Attila iskola klubkönyvtára, a gyergyószentmiklósi és párkányi iskolákban valamint az esz­tergomi József Attila iskolában. A 200 pályaműből kiállítás nyüt Esz­tergomban, majd Párkányban. A párká­nyi megnyitón született meg a Piktor '92 tábor ötlete, ahol együtt dolgozhatnak azok a gyerekek, akik a legszebb rajzo­kat küldték. A tábort hosszú előkészítés után au­gusztus 14-én délután nyitotta meg Pár­kányban dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója. Megnyitójá­ban a baráti szálak erősítésére hívta fel az 50 résztvevő figyelmét, akik között esztergomi, gyergyószentmiklósi és pár­kányi magyar gyerekek mellett, szlovák iskolában tanulók is voltak. A megnyitó után - a tábor emblémá­jával díszített pólókban- a dunai séta­hajózáson kezdték meg a gyerekek a táj, a kinek ismert, kinek felfedezésre váró vidék megörökítését A gyergyói Jánosi Mátyás (becene­vén: Patykó) köré gyűltünk legelébb, hogy megcsodáljuk, hogyan rajzolja az itt frissen megismert technikával, a bar­na szénnel a két város látképéhez egya­ránt hozzátartozó Bazilikát Patykó to­vábbra is a tábor egyik kedvence maradt A szögletes, szőke, göndörhajú fiú keve­set szólt de mindig rajzolt ha megálla­podtunk valahol. Természetesen nem csak rajzoltunk. Sokat tud a tájról a pár­kányi festő, Lábik János, s hogy erről hogyan vall, azt műtermében, képei kö­zött tapasztaltatták meg a táborozók. A magyar alapiskolában sportdélutánt tartottunk, a természetben egy kiadós tú­rát teljesítettünk. Az Esztergomból olyan sokszor megcsodált garamkövesdi he­gyek gerincén, természetvédelmi terüle­ten gyalogoltunk át az esztergomiak haj­dani kedvelt kirándulóhelyére. Kovács­patakra. Útközben a legjobb kilátópon­tokat keresve, új szépségeket fedeztek fel a gyerekek a tájban. A legtöbbet talán Mészáros Marika, aki Muzsláról jött a táborba, s a magyar alapiskolába jár. Már a rajzpályázaton is feltűntek szép, érett alkotásai. A negyedik napon útra keltünk Komárom-Esztergom felé: Magyarsző­gyénben Pató Pál úr sírjánál idéztük Pe­tőfi szavaival a jól ismert figurát ógyal­lán Konkoly-Thege Miidós csillagvizs­gálójában, a kis planetáriumban ismer­kedtünk a csillagképekkel Rév - Komá­romban tisztelegtünk Klapka György és Jókai Mór szobránál Magyarországon, Komáromban ava­tott kalauzunk, Kecskés Laci bácsi várt bennünket hogy az Igmándi erőd falai között villantsa fel a két Komárom törté­Augusztus 20-án Szentendrén, a Skanzenben várt bennünket Balázs György néprajzos és kollegái. Lószőrék­szereket, szalmakoszorúkat készítet­tünk; legbüszkébben a gyertyamártoga­tók mutogatták munkájukat. A délutáni papszigeti strandolás után szép esti prog­ram várt ránk. Az izbégi táborban vajda­sági, kárpátaljai és prágai magyar szülők gyerekeivel ülhették körül a Piktor tábor lakói a tábortüzet A vidám társaság Szentendréről nézte, ami a fővárosi tűzi­játékból látszott Az esztergomi napok gyorsan elteltek, s máris indulni kellett vissza. Párkányba. Ipolyságon, Hont vármegye egykori székhelyén Himmler György tanár úr mutatta meg a város nevezetességeit. 0 kalauzolt bennünket utunk további állo­netének legfontosabb eseményeit A ha- másain: az ipolysági koronás erődtemp­józási múzeum megtekintése után Nesz- lomnál, majd a Garam völgvében, Bény mélyre vezetett az utunk, ahol a Makó- római sáncainál. A tábor utolsó napjára PIKTOR '92 Nemzetközi gyermek képzőművészeti és honismereti tábor 1992. augusztus 14-23 PÁRKÁNY - ESZTERGOM vecz Imre által megálmodott iskolában gyerek és tanár egyaránt jól érezte ma­gát Ezután Esztergommal ismerkedtünk A Babits-villa kertjében a költő által ültetett olajfa volt a legkedvesebb rajz­téma. Dr. Horváth István vezetett ben­nünket a Vármúzeumban; a gyerekek szemét elkápráztatták a főszékesegyházi kincstár páratlan drágaságai. A Vitéz Já­nos Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszékén Prunkl János tanár úrnál ven­dégeskedtünk, agyagoztunk, gyöngyöt fűztünk, linóztunk. A gyerekeknek külö­nösen kedves lett az itt készült s a záró­ünnepre kiégetett okarina Az esztergomi élményeket Fazekasné Zászlósi Mária segítségével festették meg a gyerekek Augusztus 20. előestéjét a Várszínhá­zi Alapítvány vendégeként a Várszínház záróelőadásán töltötték a táborlakók. Emlékezetes este volt mindannyiunk számára, a szép műsor, s a tűzijáték. maradt a rajzok befejezése, a kiállítás rendezése, no meg egy kis párkányi für­dőzés. Az augusztus 23-án délután ren­dezett záróünnepélyen vendégünk volt Oravecz János, párkányi polgármester úr s Himmler György, a párkányi kulturális bizottság elnöke, aki hivatalosan bezárta a tábort, s megnyitotta az elkészült alko­tásokból összeállított kiállítást. Este szép műsorral búcsúztak egymástól a tábor lakói. A legszomorúbb talán egy vékony kékszemű esztergomi fiú, Nyári Tibi volt A tíz nap alatt úgy összebarátkozott a gyergyószentmiklósi fiúkkal, mintha sok éve együtt járnának iskolába. Tibi is olyan szűkszavú, dolgos kezű, mint ezek, a kemény hegyek között nevelke­dett fiúk, s úgy érezte, sokat tanult tőlük a táborozás ideje alatt Csiky Attilával biztosan levelezni is fognak. Az igazi búcsúzás vasárnap reggelre maradt, amikor ki gyalog, ki komppal, ki vonattal kelt útra közelebbi vagy távo­labbi otthona felé. A tábor lakói köszönik mindazoknak, akik lehetővé tették anyagi és erkölcsi támogatásukkal a tábor megrendezését Magyarországon: Esztergom Város Ön­kormányzata Kulturális Bizottságának, a Nemzeti Alapítványnak, Komárom­Esztergom Megyei Művelődési, Ifjúsági és Közösségfejlesztési Alapítványnak Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottságának, a József Attila Altalános Iskola Igazgatóságának, a Rá­kóczi Szövetségnek, az Eurolimes Bí­rtak, a GRAN TOURS Utazási Irodának és mindazoknak, akik előadásokkal, fog­lalkozásokkal Csehszlovákiában és Ma­gyarországon segítették felejthetetlenné tenni ezt a tíz napot Pifkó Péterné OSBEMUTATO A BAZILIKÁBAN A Budavári Zeneművészeti Ala­pítvány szeptember 2 és 13 között egyházzenei fesztivált rendez Buda­pesten, Egerben, Székesfehérvárott és - Esztergomban. A 1100 éves magyar egyházi ze­neművészet tiszteletére létrehozott alapítvány célja a tehetséges zene­művészek támogatása, az új magyar egyházi zene és a kortárs magyar zene népszerűsítése, a határokon kí­vül élő magyar zeneművészek be­kapcsolása az anyaországi kulturális életbe. Világi alapítvány, de elsősorban a keresztény szellemiségű zenekultú­rát kívánja támogatni. Az alapítvány fővédnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnö­ke és dr. Vtczián János, a Magyaror­szági Egyházak ökumenikus Taná­csának elnöke. Védnökei között ta­láljuk dr. Paskai László bíboros-ér­sek urat Tőkés Lászlót, a Királyhá­gó-melléki Református Egyházke­rület püspökét és Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetsége elnökét A művészeti fővédnök Farkas Fe­renc zeneszerző. A művészeti veze­tő-rendező pedig László V. Gyula. A nyitóhangversenyre az Ország­házban kerül sor, szeptember 2-án. Az esztergomi Bazilikában rende­zendő első koncertre szeptember 6­án 19 órakor kerül sor. A koncert előtt bevezetőt mond dr. Paskai László bíboros-érsek. Az est főszereplője a kolozsvári Cancardia Kamarazenekar lesz. Az erdélyi egyházi zeneművészet tisz­teletére készített műsortervben Bak­fark Bálint - Sigismund Toduta: Ta­bulaturák, Szalay Zoltán: Ecloga, Csíky Boldizsár: Vitézi énekek és Hans Peter Türk Preludium és ká­nonja szerepel. Ezután egy ősbemu­tatóra kerül sor: Terényi Ede: Mise parafrázisok a XVII. századi Er­délyből címmel. Ezt az est az Dlyés Gyula Alapítvány, a Magyarok Vi­lágszövetsége, a Lakitelek Alapít­vány, a Székesfehérvári önkor­mányzat és az Esztergomi önkor­mányzat támogatásával jön létre. A második bazilikai koncertre szeptember 9-én 19 órakor kerül sor.A műsoron Maurica Duruflé: Messe cum jubile és Gregorián éne­kek az Esztergomi Antifonáléból ­szerepelnek. Közreműködik Kalo­csay Károly orgona, Teleki Miklós fh. orgona, az esztergomi bazilika Strigonium kórusa és a budapesti Veress Pálné Gimnázium énekkara. Vezényel: Baráti István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom