Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-29 / 20. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 nr-tf;', V' >»« .f «rtt vr m-J .;,!„ A H s&mfőtobiel fetmt tm^tég vm/onyiag íjyaítfan Mrttiötó k«t»<netö t^náOffi isejy pá* a vérosOkl>í»fi ® nwQt A Mfn ^e és faika síufie Vo«u<&, béf fflwdíg akadnak péití^rtyöfc «$ Tápía'véka ra^csáfökfodi gyíkok feéi nagyatoft ?oyaí8kts?>i át?. Pt*d*tín Kti-»,'sví >>- ^mei möttoo egy fceíyíáftt, „iwt&r é.h^tvev, ?a&tkíitim)teki}». '•*••• Ft iiiiin Wliiit iWifiliü A Pilis hegység vitathatatlanul hazánk egyik legszebb középhegysége. Legszebb folyóvölgyünk pedig a Dunakanyar. A patakok, szakadékok, völgyek fölött több helyen hidak, és mindenféle új forrásfoglalatok, pihenőhelyek, jól jelzett turistautak, autóparkolók létesültek. Mindez a Pilisi Parkerdőgazdaság jó munkáját dicséri. Az UNESCO 1981-ben a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságot bioszféra rezervátummá nyilvánította. Hazánkban mintegy 340 madárfaj él. Ezek jelentős része megtalálható a Pilisben. Aki a madarakat veszélybe, pusztulásba sodorja, az a természeti rendszerek szétzúzása révén - előbb, vagy utóbb számunkra is veszedelmet idéz elő. Ha tovább akarjuk élvezni a madarak énekét, akkor nem csak költőhelyükön, hanem a téli pihenőhelyeken is védenünk kell őket. Madaraink (a házi veréb, a mezei veréb, a balkáni gerle, a szajkó, a szarka, a vetési varjú és a szürke varjú kivételével) mind védettek. A vadászható fajok: a fogoly, a fácán és a tőkésréce. A magyar madárvédelem úttörői mindössze hárman voltak: Hermán Ottó, Chernel István és Csörgey Titusz. A madarak hasznával, kárával kapcsolatosan írta Hermán Ottó: „... ott, ahol az anyatermészet szűzen tiszta és érintetlen, ott nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van. Hasznossá és károssá a madár ott lesz, ahol az ember megbolygatja a szűz természet rendjét, és nagy tömegben termeszteni kezdi a maga javára az életet".- E sorok leírása óta sok faj megfogyatkozott, egyes fajokat pedig a kipusztulás fenyeget. Miként lehetne a hathatós madárvédelmet megteremteni? Úgy, hogy kialakítjuk a természetvédelmi, madárvédelmi kultúrát. És ezt a gyerekekkel kell elkezdeni. Ne az foglalkoztassa az embereket, miként lehet elejteni, fogságban tartani a madarakat, hanem az, hogyan kaphatjuk őket lencsevégre, hogyan örökíthetjük meg hangjukat a magnetofonszalagon. Ne a ravaszt húzzuk meg, hanem fényképezőgéppel exponáljuk, így a madár is megmarad, s mi is szép élménnyel gazdagodunk. így vigyük otthonunkba a természetet, ne halálba dermedt, kitömött madarak formájában! Kirándulásainkra vigyünk magunkkal távcsövet. E célra jól megfelel a 8x30-as prizmás távcső. Érdemes közelről (1030 m-ről) is megfigyelni a madarakat távcsővel, mert így jobban azonosíthatjuk őket, jól láthatjuk alakjukat, tollaik színezetét, mozgásukat az ágak között vagy a talajon. Persze a magasabban köröző egérészölyveket is jobban megfigyelhetjük a távcsővel. A Magyar Madártani és TermészetvéSajnos, igen sok odúnak hiányzik már a teteje. Ezeket pótolni fogják. A madarak énekükkel életterüket jelzik, védik. Legszebb hangú énekesmadarunk a fülemüle. Leghasznosabb rovarirtó madaraink a cinkék! Ezek közül is a legnagyobb egyedszámú SZÉNCINEGE. Es nincs tettünk, amellyel eléggé meghálálhatnánk mindazt, amit - elsősorban természetesen önmagukért - de másodsorban értünk, erdőinkért, kertünkért és gyümölcsöseinkért tesznek. Az év minden szakában és minden napján. Egyszer a tölgyet gyógyítgatják, máskor az almafát. Egyszer a törzset tisztogatják, máskor a levelet, és ha nem lennének, a kártékony rovarok tengere öntené el erdeinket, és hatásosan semÓVJUK A PILIS MADÁRVILÁGÁT! delmi Egyesület soraiba pedig minél több madárkedvelő, tenni akaró fiatal lépjen be! (Budapest, Költő u. 21. 1121). Ritkább madaraink: a gyöngybagoly, macskabagoly, gyurgyalag, jégmadár, kékbegy, kövirigó, vízirigó, hegyi billegető, sarlósfecske, meggyvágó, vízityúk. A gyurgyalag egzotikus madáivendégünk, a méhészek nem kedvelik, mivel a fullánkosok közül a méhek is az étlapján szerepelnek. Az 1992-es év fokozottan védett madara: a VÖRÖS VÉRCSE. A mészkősziklák között él egyik legnagyobb és - hazai viszonylatban - a legritkább baglyunk, az uhu (Bubo bubo). Intenzív védelemben részesül! 1985-ben az állomány megmentésére munkacsoport alakult. Ehhez az NSZK-beli Uhuvédelmi Csoport nyújtott segítséget. Abban az állandó küzdelemben, amit az ember folytat a terményeit pusztító rovarok és az apró rágcsálók tömegeivel, legfontosabb segítőtársai, valóságos ingyenmunkásai a madarak, a rovarok természetes ellenségei, azok túlságos elszaporodásának korlátozói. Ez a felismerés és a rovarkárok ijesztő terjedésének kényszere hozta létre a madárvédelem gondolatát, melynek célja az, hogy a hasznos fajokat fészkelőhelyek létesítésével megtelepítsük és elszaporítsuk. Az egyre fogyó mezsgyéken, ligetekben bokorlakó madaraink egyelőre még találnak elég fészkelésre alkalmas bokrot, fát. Kertjeinkben pedig magunk is előkészíthetjük jobb fészkelésüket, ha a bokrok egyes ágait visszametsszük, hogy ágcsészék alakuljanak ki. Mivel a korszerű erdőgazdálkodás következtében fogynak az öreg erdők (illetve nem tűrhetnek öreg erdőt), ezért az odúlakó madarak megtelepítésére mesterséges fészekodúkat helyezünk el. A Pilisi Parkerdőgazdaság odúgyárat létesített, (GAB odú) ahol préselt fűrészporból és fából ezerszámra készítettek odúkat. Ezekből mintegy 8000-et helyeztek el - Szentendrétől Esztergomig. Lakottságuk 90 %-os. Számtalan etetőt is kihelyeztek madárvédelmi területeket jelöltek ki. miféle madár nem helyettesíthetné őket. - Nem is vándorolnak melegebb éghajlat alá, mert élelmüket mindig megtalálják, legfejebb elkalandoznak olyan vidékekről, ahol elvégezték a munkát. Hasznos madaraink egyik legnagyobb ellensége a „házi" macska. Nagy kárt tesz otthon a ház körül, főként éjjel a madarakban, fiókákban ragadozó természete következtében. Egész vidékek némulnak el a madárdaltól, ahol sok az éjszaka csatangoló házi vagy kóbormacska. - Gyakori a madárpusztulás az autóutakon és az elektromos (főként a 20 kV-os) vezetékek alatt. Ez alkalommal hívjuk fel a madárbarátok, az iskolák figyelmét a Pilisi Parkerdőgazdaság visegrádi ERDEI MŰVELŐDÉSI HÁZA Természet- és Erdővédelmi Tábora ez évi programjaira. (Visegrád, Pf. 32.2025). Májusban már erdei iskola programok zajlanak, egymást érik a Madarak és Fák Napja rendezvényei. NEM RENDEZVÉNYEKRE VÁRJÁK A JELENTKEZŐKET, HANEM ŐK IGÉNYLIK A PROGRAMOKAT! 1. Természetismereti terepgyakorlat Csoportlétszám 15-25 fő, 3-4 óra. 2. Geológiai terepgyakorlat. Csop. létszám 14-25 fő, fogl. idő tart. 3-4 óra. 3. Gombaismereti terepgyakorlat. Létszám 15-25 fő, időtartam 3-4 óra. 4. Hajnali és esti vad- és madármegfigyelés. Létszám 8-10 fő, 3-4 óra. 5. Madárgyűrűzési bemutató. Létszám 10-05 fő, időtartam 2-3 óra. 6. Odútelep-vizsgálat. Csoportlétszám 8-10 fő, időtartam 2-3 óra. 7. Természetfotózási gyakorlatok. Létszám 10-15 fő, időtartam 3 A óra. 8. Fotózási laborgyakorlat. Létszám 4-6 fő, időtartam 1 -2 óra. 9. Természetvédelmi barkácsolás. Létszám 15-20 fő, időtartam 3-4 óra. 10. Egész napos kirándulás a Pilisben. Létszám 20-25 fő, időtartam 6-7 óra. 11. Videó-, film- diavetítés. Létszám 100-120 fő, fogl. időtartam 5 alkalommal. 12. A visegrádi fellegvár a nagyvillámi kilátó természetvédelmi kiállításának megtekintése vagy egyéb történelmi szakvezetés. Létszám 20-25 fő, 3 óra. 13. íjászati gyakorlatok. Létszám 15 fő, fogl. időtartama 1 óra. 14. Természetismereti vetélkedők. Csoport létszám 100-120 fő. 2-3 óra. 15. Alkalomhoz kötött ünnepi rendezvények. Csoportlétszám max. 120 fő, 1-5 óra - Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Környezetvédelmi Vüágnap, vagy hasonló összevont nagyrendezvények, nagyobbrészt terepprogramokhoz is kötött megszervezése, megrendezése. Estleg kihelyezett (iskolai) körülmények között is. A természetvédelmi táborozás szakmai háttérbázisa az Erdei Művelődési Ház. Itt folynak az audiovizuális, labor-, konyhaigényű programok. Az esős napok alternativ programjait is a Ház biztosítja. Itt található a szülte valamennyi programot segítő szakmai kiskönyvtár is. Az EMH az egész tábor szervezési és parancsnoki központja. A májusi hajnalok varázslatos madárkoncertje minden évben felejthetetlen élményt nyújt őrizzük, védjük madarainkat mert ők nemzeti kincseink, és gyermekeinknek, unokáinknak a természet megóvott értékeit átadni - erkölcsi kötelességünk! A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom: Hermán Ottó: A madarak hasznáról és káráról (1901), Jeszenszky Árpád: Kertjeink védelmében (1972), Vertse Albert: Erdő, mező madarai (1953), Vertse Albert Madárvédelemül 977), Peterson-Mountfort-Hollom: Európa madarai (1977), Dr. Mödlinger PálKapocsy György: A madarak világa (1980), Schmidt Egon: Madárdal erdőn-mezőn (1981), Szentendrey Géza: A madarak a biókertész növényvédői (1986). Klotz József