Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-29 / 20. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 tatvány adatai szerint Gobbi Hilda bu- Érdekes lenne tudni, hányszor fordult Dunakanyari adalék dapesti lakos volt, színésznő, magyar m e8 Maróton, nézte a Dunát, a túlsó állampolgár és hajadon. ^ h egy eket? Most csa k ^ m e8' Anufinncfü i /cuu fogható adatunk van: volt telke apilis­A telket 300 Ft-ért adta el. (Ebben a ,.. r. . . nc n v maróti Duna-parton, s 1950 augusztus korban nem nézték jó szemmel, ha a 30-án eladta. párt tagjainak magántulajdonuk van.) O.A. Komárom-Esztergom megyében hivatalosan is két kitüntetett területe van az idegenforgalomnak: Eszter­gom és Tata, a Dunakanyar és a Vértes hegység. Babits Mihály esztergomi tartózkodása már középiskolai tan­anyag, Németh László Sátorkőpusz­tán töltött időszakáról is tanulmányok szólnak. Az Esztergom melletti két dunaka­nyari községről, Pilismarótról és Dö­ntősről is több neves fővárosit isme­rünk, akik itt éltek, élnek, az év egy részét itt töltötték, töltik. Hogy a leg­ismertebbek közül csak néhányat em­lítsünk: Heckenast Gusztávot, Kőrösy Lászlót - lapunk alapítóját, Goda Gá­bort, az 1945-ben itt bujkáló Kovács Imrét és a magyar bélyegek csodálatos kezű rajzolóját, Vertei Józsefet A levéltárost, a kutatót érhetik meg­lepetések. Van, amit csak magának je­gyez meg - olyan adatot, ami nem tartozik a nagyközönségre - de olyan is felbukkan, ami érdekes, s lehet, hogy csak az ő számára - de ismeret­len. Egy üyen adat szerint Pilismaró­ton, a Duna-parton, a Fenyőszög dűlő­ben Gobbi Hildának is volt 150 négy­szögöles víkend telke. 1947-ben vásá­rolta mint budapesti lakos (VII. Hársfa u. 11.) Érczy Szaurától, és 1950-ben adta el közeli ismerősének, barátnőjé­nek, Bermann Józsefnénak, az Odry Árpád Színész Otthon titkárnőjének. A korabeli ingatlan átruházási nyom­B) Tulajdoni lap. 1 e Q [/) (á, , „Oo f . 4 S9J/, .ÍW. ./„/ re é .tse.w, SAS , 2 " ^/""'Y .) Jegyzet 1 e Q [/) (á, , „Oo f . 4 S9J/, .ÍW. ./„/ re é .tse.w, SAS , 2 " ^/""'Y .) 1 e Q [/) -1 n-í » 4 tSf t / / SÍ f ' J r .„-. ^Y/\ Jn ".unt/faj Sff/: SK-ÍC y*-/', -... -^r, í" 'yV">! f'-ír, '•ys'/r ? 4 d.sr d.sr f) iniuje. ''/<°<f , 'SJcr;// < ? //U> /ÁM>e/ttC JtiyriV '.fcttr/U<A.J , •fi,.í.»-/oytt' / fffy 7/*xrJpxj ,. t,. /') ft.<M / / f( 6 ) 100 éves híreinkből Esztergomi szinészet. Entergom, ftlir. 28. YÁndorbotos múzsa látogat, ol hoz­zánk, hevenyészett színpadon Áldoz Tliálíii « a közönség nu'g nem sinjli, hogy már régóta jiányzik müvelödésünk kiiltnrCHaruoka: egy Állandó srinhAz. Vegyük loliAt n »százado« ideig­lenes YÍszonyokaU ugy, a mint TniinnV Minden esztendőbon ollAtogat bozzánk valamelyik vállalkozó színtársulat néhány bélro állandó tanjAt üt iiAlnnk. A közönség uohezon mozdul, a kö­zönség bizalmatlan, a társulat pedig pinkátokon és társaságokban lolkcsit részvételre. Nem isinorjük közelebbről a Károlyi föle társulatot, mely tegnap esto mu tntkozott bo. Szinészeti szaklapokból tudjuk azonban, liogy rau a társulat­nak uéhár.v Í£on derék tagja, a ki auibiczióval fo^ja fol hivatását s a szín­padnak nem kisiparosa, hanoin művésze iparkodik lenni. N«m olyan ;\ »fogadj Iston.c mint a milyen a »jÓ nnpot< Esztergomban. Elsőrangú szilit; irsulatokk.il szemben is nom egyszor meg kollett lörui n közöny legvastagabb jégrétogét. De olyan lesz a mi kötelosségünk, mint mindenkor, ha pártolásra méltó társaságot fogunk üdvözölni. KArolyiéktól függ esztergomi sorsuk. Ha a jó izlés, a jó törokvé*, az életre­valóság utján tartanak, akkor könnyű lesz azon az titou lassan a közönséget is beédesgolni a rögtönzött színházba. Reméljük, hogy Károlyiék nom téve­désből jöttek Esztergomba. — Telefon. Az osztorgoini telefon ügye közel van a uiogviilósitAalioz. A kik még netán uj előfizetők ül olmjtniuik jelentkezni, azok forduljütmk egjenesen a posta- ós táviróhivHtiil főnökségébe!. Az év negyedik jelentós hangver­senyére a Katolikus Nyári egyetem programjaként került sor július 8-án. Ekkor a Budapest belvárosi főplébá­nia-templom énekkara lépett fel Har­mat Artúr (1885-1962) karmester ve­zényletével. Az egyházzenei műveket felsorakoztató koncertet Demény De­zső (1871-1937), a Szent István bazi­lika karnagya nyitotta meg. Koudela Géza (1894-1939) zeneszerző, író or­gonaművész, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanára Kersch Fe­rencről, az egyházzene megújítójáról emlékezett meg. A Turista Dalárda a nagyvillámi turistaházban, a Levente­zenekar Visegrádon, a tanítóképző Pántol Márton vezette énekkara pedig modern egyházzenei művekkel a Ze­neakadémián szerepelt. Ebben az év­ben egy új név is megjelent Esztergom zenei életében, ifjú Paczolay Imre ze­netanár, később az Úri Szalon Jazz Zenekar vezetője. A Szent István-év­forduló során előadott Szent István­darab zeneszerzője - ezüst oklevelet nyert az országos zenei és irodalmi pályázaton. Tehetségét 1935 június 1­jén a Fürdő Szállóban tartott szerzői estjén ismerhette meg az esztergomi közönség is. Az Esztergomi Zeneked­velők köre élén Buchner Antallal már a következő évre tekintett, melynek programja a Liszt-év fordulók jegyé­ben szerveződött - szerte az ország­ban. Mintegy az évforduló előzmé­nyeként került sor 1935 június 9-én Liszt Koronázási miséjének bemuta­ner-Pilinyi duó pedig Hándel, Paisiel­lo, Schumann, Halmos és Strauss da­laiból szólaltatott meg néhányat. Nagy sikerrel adott elő zenekari kísérettel részleteket Pilinyi, Mascagni és Bizet népszerű operáiból, a Parasztbecsület­ből, a Sámsom és Delüából és a Car­menbői. Az est Kodály és Bartók ma­gyar népdalaival zárult. Március 30-án Zeneművészeti zeneoktatás Esztergomban (1919-1944) Hangversenyéit tására. Amonumentális misét Demény Dezső vezényletével a Székesfővárosi Énekkar valamint a Budapesti Hang­versenyzenekar szólaltatta meg. Szó­listaként Németh Mária (1889-?), Bu­dánovics Mária, Laurischin Lajos és Tibor Zoltán operaházi tagok működ­tek közre. Ezt megelőzően január 20­án megrendezték PUinyi Erzsébet és Kürschner Lili előző esztendőről elha­lasztott hangversenyét. A zenekar ez alkalommal Csajkovszkij C-dúr és Volkmann F-dúr szerenádját játszotta Geyer Béla vezényletével. A Kürsch­tartották meg a Tanítóképző orgonájá­nak avatóhangversenyét, a tervező, Szakolczay Rigler Ernő orgonamű­vész és a Tanítóképző Intézet Cecilia énekkarának közreműködésével. Ma­gát az orgonát Koudela Géza, az Or­szágos Liszt Ferenc Társaság igazga­tója avatta fel, rövid, méltató beszéd kíséretében. A helyi erők kisugárzását jelzi Buchner Bányász miséjének miskol­ci bemutatója. Az 1928-ban alakult Vakok „Homérosz" Kórusa az alapító Schnitzl Gusztáv karnagy vezetésével 1930 áprilisában előadta Buchner Ma­gyar rapszódiáját, s néhány nappal ké­sőbb nagysikerű koncertet adott az esztergomi Legényegyletben. Június 8-án az Esztergomi Hittudományi Fő­iskola Énekkara szerepelt egyenes adásban a Magyar Rádió műsorán. A programhoz dr. Koudela Géza mon­dott ajánló szavakat ARádió kitüntető érdeklődését ez évben is élvezte Esz­tergom: a tanítóképző énekkara ­Geyer Béla vezényletével - Mozart Liszt, Buchner és Geyer szerzeménye­it adta elő. Áprilisban ugyanitt a ben­cés és ferences gimnáziumi tanár, Pac­zolay Imre átiratai szólaltak meg. Ugyanő Sebők Józseffel kétzongorás hangversenyt adott a Fürdő Szállóban, természetesen saját szerzeményeit is megszólaltatva. A Fürdő Szálló ez évben egy másik hangversenynek is színhelye volt Ezen a Szent Imre Reáliskola kórusa lépett közönség elé. A hangversenyek nagyobbik hányada azonban a Liszt évfordulók jegyében fogant. De erről legközelebb... dr. Bárdos István

Next

/
Oldalképek
Tartalom