Esztergom és Vidéke, 1992

1992-05-22 / 19. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Szerkesztőségi megjegyzés: Eleget téve dr. Sólyom Olimpia és dr. Antalics Mihály képviselők határozott kérésének, közöljük a fenti nyilatkozatot, noha azt még április végén kaptuk, és időközben két testületi ülés is foglalkozott a Családsegítő Központ témájával. Az üléseken - ahogy erről lapunk május 15-i száma is tudósít-az ügy tárgyalása három kérdés körül forgott: 1. Az intézmény áthelyezésének ügye szabálytalanul került-e a február 13-i ülés napirendjére és döntéshozatalra is? 2. Az új elhelyezés körülményei valóban jelentősen csökkentik-e az intézmény működőképességét? 3. Szükség van-e az önálló intézmény hivatali csoporttá való átszervezésére? A nyilatkozatnak szerkesztőségünk azzal kíván időszerűséget adni, hogy megkérdezte dr. Sólyom Olimpiát: kielégítőnek tartja-e a május 7-i és 11-i testületi üléseken kapott válaszokat? Ugyanezért kerestük fel Balogh Péter alpolgármestert is, kérve, hogy ismertesse állásfoglalását a harmadik kérdésre vonatkozóan, mivel ennek testület előtti tárgyalása a május 28-i ülésen folytatódni fog. Dr. Sólyom Olimpia: Dr. Antalics Mihály képviselőtársammal együtt az a véleményünk, hogy a szabálytalan szavazás „beismerésével" a problémák még nem oldódtak meg. A Budapest Bank egy, a köztársasági megbízott által is jogtalannak ítélt döntés alapján bérli azokat a helyiségeket, melyek még valójában most is a CSSK intézményi székhelyéül szolgálnak. Ezt a lehetetlen helyzetet fel kell oldani! Nem egyértelmű annak a ténynek az elismerése sem, hogy a CSSK nem maradhat a jelenlegi helyén, mivel ha a Baross utcában maradna, olyan nagy mértékű átalakítást igényelne az épület, amelynek nincs meg az anyagi fedezete. Ezek a száraz tények, amelyekhez, sajnos, még szubjektív tényezők is társulnak. A személyi konfliktusok odáig mérgesedtek, hogy a CSSK-nak mint önálló intézménynek a megszüntetésére való törekvés látszik megvalósulni. Véleményünk szerint a CSSKnak az önkormányzati hivatal szociálpolitikai csoportjának való alárendelése a helyi szociálpolitikát a segélyezés szintjére süllyesztené, a segélyek kiutalása pedig a komplex szociálpolitikának csupán egyik bár tagadhatatlanul fontos — eleme. Balogh Péter: A Családsegítő Központ feladatkörével, szervezeti hovatartozásával azért foglalkozott az egészségügyi bizottság, mert az intézmény 1987-es alapító okiratában olyan tevékenységek és hatáskörök szerepeltek, amelyek egyrészt ütköznek az időközben megjelent Állami Tisztiorvosi és Népegészségügyi Szolgálatról kiadott törvénnyel, másrészt: a tényleges helyzettel sem volt összhangban, azzal, amely Esztergomban mára kialakult. Ezért vált szükségessé a CSSK tevékenységi körének újragondolása. Az egészségügyi bizottságban többen úgy értékelik, hogy ma az önkormányzat szociálpolitikai tevékenységének több támogatást kellene kapnia a CSSK-tól, ezért hangsúlyeltolódást kellene elérni. Ez főként abban nyilvánulna meg, hogy a CSSK tevékenységét elsősorban a szociális jelzőrendszer - a Polgármesteri Hivatal népjóléti csoportja, a védőnői hálózat, a házi szociális gondozók, a háziorvosok, az egyházi és magán karitativ szervezetek - által hozzáirányítottak között fejtené ki. Azt szeretnénk, ha a tevékenység jelentős részét ez jelentené. A mi véleményünk szerint az intézmény jelenleg azokkal törődik, akik önként keresik fel. Rajtuk kívül a szociális zavarokkal, például pszichés gátlásokkal küszködők keresik fel a CSSK-t. De: az önkormányzatnak azokkal is foglalkoznia kellene, akiket mi érzünk gondozásra szorulónak. Eközben merült fel: nem tudná-e hatékonyabban segíteni az ügyet a családsegítő, ha nem önálló intézményként működne, hanem a Polgármesteri Hivatal részeként. Mi lesz veled, Családsegítő Központ? A családsegítő körül felizzott a levegő. Itt is, ott is indulatos kijelentéseket hallani. A képviselőtestület tagjai közül legutóbb dr. Sólyom Olimpia, az egészségügyi bizottság tagja szólalt fel, az intézményt megvédendő. Miért? - tettük fel a kérdést. - AMentálhigénés Egyesület februári értekezletén jutott tudomásomra, hogy a Családsegítő Központot a polgármester úr saját hatáskörében áthelyezteti egy alagsori helyiségbe, a Baross utcába, anélkül, hogy az illetékes szakhatóság és az intézmény véleményét kikérte volna. Ezért álltam fel a február 13-i ülésen. Időközben kikerestük az 1987. II. 3-i tanácstestületi határozatot, mely szerint a családsegítő intézmény, székhelye: Széchenyi tér 18-20. S miután intézményről van szó, az önkormányzati törvény 129. paragrafusának e) pontja kimondja az önkormányzatok kötelező, komplex családgondozó feladatait. A 100. § 2. bekezdése pedig rögzíti, hogy intézményhez csak akkor lehet hozzányúlni, ha a változtatás kielégíti az azonos színvonalú gondoskodás követelményét. Felvetésemre a polgármester úr azt válaszolta, hogy ténylegesen meg kell vizsgálni a kérdést, és az ülés végén válaszol erre. A szünetben el kellett mennem, majd a képviselőtársak arról tájékoztattak, hogy távollétemben nem válaszadás történt, hanem egy bizonytalan határozat elfogadtatása, miszerint a családsegítő egy kertes családi házba kerül, s az mindenki megelégedésére szolgál. A jegyzőasszony a következőket mondta: „87-ig visszamenőleg meg kell néznem az anyagot. Én ígérem, hogy minden képviselő egy héten belül megkapja a választ." Mivel a jogi értelmezést - annak ellenére, hogy személyesen beszéltem a jegyzőasszonnyal - sem két hét múlva, sem később nem kaptuk meg, a köztársasági megbízotthoz fordultunk. A köztársasági megbízott szerint: „A CSSK intézményi épületéről, mint annak székházáról való rendelkezés az alapító okirat módosítását érintő át nem ruházható testületi hatáskör, mely döntést a testület csak törvény, vagy saját rendelete alapján hozhatja meg, és oly módon, hogy a feladatok ellátásának színvonala ne csökkenjen." A legutóbbi testületi ülésen ezt olvastam fel, mivel megtudtam, hogy a CSSK-t áthelyezték a Baross utcai igen rossz körülményeket nyújtó alagsori helyiségbe. Ezt az egészségügyi szakhatóság korábban lakásnak alkalmatlannak ítélte. Felszólalásomban kifogásoltam a 13-i ülés inkorrekt menetét. Azt a választ kaptam, hogy az áthelyezéshez nem szükséges rendelet, elég a határozat. Az én javaslatomat a polgármester úr arra való hivatkozással, hogy nem szerepel a napirendi pontok között, nem szavaztatta meg. Ebben én az ügy korrekt felülvizsgálatát kértem volna. Dr. Antalics Mihály képviselőtársammal, akinek szintén szívügye a családsegítő, végigolvastuk a 13-i ülésről készült jegyzőkönyvet, és a hanganyagot is végighallgattuk. Ebből kiderült, hogy a jegyzőkönyvet a határozathoz igazították, ugyanis a jegyzőkönyvben a nyolc napirendi pont között - dr. Könözsy László szóbeli előterjesztéseként - szerepel a családsegítő áthelyezése. Azonban: a hanganyagot végighallgatva azon a 13-i ülésen ilyen napirendi pont nem is szerepelt és fel sem vétetett. Erről a testület nem szavazott. Ennek alapján határozat resnünk kell egy valóban megfelelő helyiséget. Erre az egyre sűrűsödő szociális problémák miatt feltétlenül szükség lesz, hiszen a családsegítő funkciót nem megnyirbálni, hanem fejleszteni kell. Az önkormányzati törvényben is szerepel, hogy a családsegítő hálózat kiépítése fontos láncszem a helyi, térségi szociális intézmények és szolgáltatások összehangolásában és az ezt elősegítő szervezeti rendszer megteremtésében. - Ön szerint mi motiválhatta a polgármester úr ilyetén való döntését? - A családsegítő helyére költöző bank számára volt egy ígéret: megkapják a Széchenyi téri helyiségeket. Ennek fejében évi másfél milliót kap az önkormányzat. Ez az ajánlat egy másikfkérdés. Ezt figyelembe is vették a képviselők, az egészségügyi bizottság is, de ennek végrehajtását nem lehet jogszabályellenesen meghozni, illetve gondoskodni kell megfelelő helyre történő áthelyezéséről. Előbb persze a törzsvagyonról kellene rendeletet alkotni. Arról pedig, hogy a CSSK valóban betöltse szerepkörét, a testületnek kell gondoskodnia, hiszen a helyi szociálpolitika minősége a mi felelősségünk is. Azon kívül azt a konfliktushelyzetet is fel kell oldani, hogy a Bank ne egy érvénytelen határozat eredményeképpen bérelje az emeleti helyiségeket. Sebő József sem születhetett, hiszen - a polgármester úr szavaival élve - ami nem szerepel a napirenden, arról szavazni nem lehet. Azonkívül: a hanganyagban ilyen szó szerinti határozat, mint ami a jegyzőkönyveben található, nem is hangzott el. Az én távollétemben Antalics Mihály képviselőtársam mint bizottsági elnök, jelenkezése ellenére, nem kapott szót a szavaztatás előtt. O kifejtette, hogy igen sérelmesnek találja a szavaztatásnak ezt a módját. Ezért - mivel a hatázozat érvénytelen - azt szeretnénk elérni, hogy ha az átköltözés valóban funkciócsökkenéssel jár és az ellátás minősége sem megfelelő, akkor ke-