Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-27 / 11. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A gyarmati béke Esztergom Város Képviselőtestüle­te Kulturális Bizottságának párkányi látogatása során ismét bebizonyoso­dott, hogy a két várost és környékét a múltban számtalan történelmi, gazda­sági és kulturális szál kötötte ösíze s köti ma is össze. Később részletesen kitérünk majd az 1625-ös gyarmati béketárgyalások­ra, most csak röviden elmondjuk, hogy a párkányiaknak igazuk van ab­ban, hogy a tizenötéves háborúnak vé­get vető zsitvatoroki béke megerősíté­sére az Esztergom vármegyei Kőhíd­gyarmaton került sor. A Magyarország történeti kronoló­giája ezt az eseményt Gyarmat (Nóg­rád vm.) megjegyzéssel közli, ami nyüván (a névmutató szerint is) Balas­sagyarmatot jelenti. Pedig II. Ferdi­nánd és IV. Murád szultán megbízottai itt, Esztergom vármegyében tárgyal­tak. Öreg Toldalagi Mihály, Bethlen Gá­bor portai követe, aki részt vett a bé­ketárgyalások előkészítésében és a tár­gyalásokon is jelen volt, leírta: „az Párkány és Zödény között az hidas-gyarmati földön sátor alatt lé­gyen. Az hova sátorokat vonatván fel ezer hatszáz huszonötben, mi is, az német részről való commissariusok is, közben egy nagy cserge sátort vo­nata fel a vezér; az alá gyűlvén min­denik részről való commissariusok, mi is jelen lévén kőztek." 1625 május 28-án itt erősítették meg az 1606-os szerződést. O. A. Érdekes irattal gyarapodott a kö­zelmúltban a Komárom-Eszter­gom Megyei önkormányzat Le­véltára. Dobay Pál ajándékozta a levéltárnak azt a tábori postai leve­lezőlapot, amelyet 1942. novem­ber 6-án adott fel nagybátyja, aki katonaorvosként a II. magyar had­sereg tagjaként a fronton szolgált A levelezőlapnak az anyaga érde­kes, mint a szövege is utal rá: „Rá­tán küld sok csókot Mindnyájatok­nak..,", alumíniumból készült Ralának nevezte a magyar kato­nazsargon a szovjet vadászgépe­ket, s egy Üyen lelőtt gép dúralumi­nium borítólemezéből vágták ki a postai levelezőlap mintát amelybe éles eszközzel vésték bele a szöve­get. A tábori posta pedig szabályo­san kikézbesítette a címzettnek Csolnokra. A ritka dokumentum a további­akban a levéltár őrizetébe kerül, érdekes színfoltja lesz a világhábo­rúval foglalkozó más jellegű, hiva­tali anyagoknak, örülnénk annak, ha közelmúltunk történetével kap­csolatban a mindennapok életét be­mutató, a történelem hétköznapjai­ról beszélő dokumentum kerülne a ^ helyi kö zgyűjteményekbe. ^ r ­•400'évesz ültetett ' Széchenyi György 1592-t írtak, amikor egy Széchenyi fiatalasszony, név szerint Baán Sára fiúgyermekkel ajándékozta meg fér­jét Márton hadnagy urat A szeren­csés csillagzat alatt született gyermek a kereszténységben a György nevet kapta. Az eleven eszű, komoly kisfiú Szécsényben, Budán és Gyöngyösön ismerkedett meg a betűk és a számok csodálatos világával. Felcseperedve, rokonához és példa­képéhez, Pázmány Péterhez hasonló­an ő is az egyházi pályát választotta. Nagyszombatban bölcsészetet hall­gatott majd 1625-ben a Pázmáneum­ba küldték tanulni, ahol 1631. augusz­tus 10-én a teológia doktorává avatták. 6 hónappal később, 1632. február 5-én esztergomi kanonokká, és papnevel­dei igazgatóvá nevezték ki. 1644-ben pécsi püspök lett. 4 évvel később szé­két a veszprémivel cserélte fel, ahol két évtizeden át dolgozott és alkotott 1685-ben - ez bizony nem sajtóhiba! ­93 évesen lett esztergomi érsek, és még 10 évig kormányozta vasmarok­kal, de nemes lélekkel egyházát. Egy kortárs bíboros mondta róla, a „szent gazdag és tudós" emberr ől. lv- •''WU', Jeladó: •" ''4"'' # flr. Boboy mfe ÚOW POSjftl. UVfclEZÖ^P (Bxfergom hogy a „bőkezűség és adakozás csodá­ja" volL Sok hozzá hasonló alapító élt az ő korában, de Széchenyi György túltett mindenkin. Érdemeit felsorolni szinte lehetet­len. Ha csak iskolaalapításait emeljük ki, már láthatjuk kivételes egyénisé­gét 400 ezer forinttal alapította, vagy támogatta Buda, Eger, Győr, Kőszeg, Lőcse, Pécs, Trencsén, Esztergom vá­rosát hogy iskolával büszkélkedhes­senek. 1687. március 19-én, pozsonyi palotájában a töröktől felszabadított Esztergom részére 50.000 forintos ala­pítványt tett hogy egyházmegyéje ár­va, elhagyott de legnevezetesebb he­lyén egy gimnázium folytathassa azt a nagyszerű feladatot - a fiatalok neve­lését és oktatását -, amelyet a méltán nagy hírű káptalani iskola végzett fél évezreden keresztül, egészen addig, míg a törökök el nem foglalták a vá­rost Az érsek az új gimnázium veze­tését a jezsuita szerzetesekre bízta. A rend feje, Thyrsus Gonsales a megtisz­telő feladatot elfogadta, és az alapító levelet a szükséges záradékkal ellátta. Az iskola megnyitásának pontos idejét nem ismerjük. A jezsuiták 1696-ig a város kórházában láttak el lelkészi fel­adatokat nincsen adatunk arra vonat­kozóan, hogy tanítással is foglalkoz­tak volna. Valószínű, hogy ezt a tevé­kenységüket csak 9 évvel az iskolaa­lapítás után kezdték meg. Abban az évben készülhetett el a Várhegy tövé­ben, a Duna partján a gimnázium épü­lete. Első tanárai, M. Rudolf Ferenc vezetésével ekkortól fogadhatták újra Esztergomban a tanulni vágyó Fiatal­embereket. Az agg érsek nem érhette meg az új tanintézet felszentelését 1695. február 18-án, 103 éves korában visszaadta lelkét teremtőjének. Bánomyné Kovács Ildikó A Zeneegylet közel egy esztendős hallgatás után Buchnerné Nyárasdy Ilona, Magyarászné Kersch Etelka, Laurischin Lajos és Szende Ferenc (1887-?) operaénekesek, a zeneegyleti énekkar és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának közreműködé­sével adott hangversenyt A műsor el­ső felében Buchner-Sik: Szent Ferenc naphimnusza szerepelt a szerző, a má­sodik részben pedig Beethoven: VI. Pasztorál szinfóniája Komor Vilmos (1895-?) karnagy, a Budapesti Filhar­móniai Társaság főtitkára vezényleté­vel. Hosszabb hallgatás következett ezután, melynek valószínű oka, hogy ez idő tájt készült el Buchner a Szelis­tyei asszonyok című operettjével, melynek szövegét Mikszáth regénye nyomán Noszlopy AbaTihamér írta. A gazdasági válság nyomasztó hatása erőteljesen érzékelhető volt a zenei életben is. Emiatt, s a Buchner által 1928-ban útjára indított Zeneiskola körüli sűrű teendők okán is immáron 1927 óta kénytelen nélkülözni Eszter­gom a jelentősebb hangversenyeket. A zenei élet mozgását 1929-ben egyedül a Debreceni Országos Dalosverseny fodrozta. Az ország műiden részéből összesereglett több mint tizenegyezer dalos között ott volt Hajnali Kálmán karnagy vezetésével a 34 tagú Túrista Dalárda és Ammer József vezetésével Legényegyleti Dalárda második díjat nyert. 1930-ban három esztendei hall­gatás után XXII. hangversenyével je­lenkezett a Zeneegylet Az esten, me­lyen Meszlényi Róbert (1883-1946) miniszteri tanácsos, a Zeneművészeti Főiskola titkára a magyar hegedű mi­gktóiővészet, zeneoktatás Esztergomban (1919-1944) Hangversenyélet 40 fővel a Katholikus Legényegylet dalárdája. A Legényegylet csoportja a 9. helyezést érte el, s ezzel megkapta Debrecen város ezüst serlegét. A Tú­rista Dalárda a műdalcsoportban sze­repelve a Salgótarjáni Vasművek győ­zelmes görög atlétát mintázó bronz­szobrát nyerte el. 1930-ra a dalárdák száma oly magasra emelkedett az or­szágban, hogy a régi formában már nem volt fenntartható a dalosélet irá­nyítása. Az átszervezés nyomán több körzetet hoztak létre. Esztergom a győri kerületben kapott helyet. A ala­kuló dalosünnepen sikerrel szereplő zsikáról adott elő, Serédi Juszt imán hercegprímás is megjelent. 1931 első napjaiban Eszterházy Móricz gróf védnökségével Regatte hangversenyt rendezett a MOVE Esz­tergomi Hajós Egylete. E parádés kon­certen, melyre szinte minden helybéli nobilitás kivonult Laurischin Lajos a Turandotból, Parasztbecsületből és a Farsangi lakomából énekelt. Szerepelt Laurischin Miklós (1899-1949) zon­goraművész, Hütter Pál gordonka, La­urischin Irén énekművész és Végh Sándor (1912-) hegedűművész. Mű­sorukon Laurischin Miklós, Liszt De­bussy, Offenbach, Buchner és Chopin művei szerepeltek. A bevételt a közép­iskolás diákok ingyenes csónakkikép­zésére fordították. Augusztus 23-án a Rádió egyenes adásban közvetítette Dorogról a Bá­nyásztemplom felszentelése alkalmá­ból, a jeles esemény tiszteletére Buch­ner által komponált Bányászmisét E miséjében Buchner a környékbeli bá­nyászdalok zenei és szöveganyagát dolgozta fel. Nem csoda, hogy rövid idő alatt igen népszerűvé vált Augusztus 31 -én megszólalt az esz­tergomi Bazilikában s az ország bá­nyavidékein is számtalan bemutatót ért meg. Néhány hónappal később, no­vember 22-én Buchner Antal Szent Erzsébet centenáriumára írott miséjét mutatták be Budapesten a Magyaror­szági Szent Erzsébetről elnevezett templomban. Esztergomi bemutatójá­ra két hónappal később, 1932. január 6-án került sor. Dr. Bárdos István IDŐLAPOZÓ szerkesztésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom