Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-27 / 11. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A gyarmati béke Esztergom Város Képviselőtestülete Kulturális Bizottságának párkányi látogatása során ismét bebizonyosodott, hogy a két várost és környékét a múltban számtalan történelmi, gazdasági és kulturális szál kötötte ösíze s köti ma is össze. Később részletesen kitérünk majd az 1625-ös gyarmati béketárgyalásokra, most csak röviden elmondjuk, hogy a párkányiaknak igazuk van abban, hogy a tizenötéves háborúnak véget vető zsitvatoroki béke megerősítésére az Esztergom vármegyei Kőhídgyarmaton került sor. A Magyarország történeti kronológiája ezt az eseményt Gyarmat (Nógrád vm.) megjegyzéssel közli, ami nyüván (a névmutató szerint is) Balassagyarmatot jelenti. Pedig II. Ferdinánd és IV. Murád szultán megbízottai itt, Esztergom vármegyében tárgyaltak. Öreg Toldalagi Mihály, Bethlen Gábor portai követe, aki részt vett a béketárgyalások előkészítésében és a tárgyalásokon is jelen volt, leírta: „az Párkány és Zödény között az hidas-gyarmati földön sátor alatt légyen. Az hova sátorokat vonatván fel ezer hatszáz huszonötben, mi is, az német részről való commissariusok is, közben egy nagy cserge sátort vonata fel a vezér; az alá gyűlvén mindenik részről való commissariusok, mi is jelen lévén kőztek." 1625 május 28-án itt erősítették meg az 1606-os szerződést. O. A. Érdekes irattal gyarapodott a közelmúltban a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltára. Dobay Pál ajándékozta a levéltárnak azt a tábori postai levelezőlapot, amelyet 1942. november 6-án adott fel nagybátyja, aki katonaorvosként a II. magyar hadsereg tagjaként a fronton szolgált A levelezőlapnak az anyaga érdekes, mint a szövege is utal rá: „Rátán küld sok csókot Mindnyájatoknak..,", alumíniumból készült Ralának nevezte a magyar katonazsargon a szovjet vadászgépeket, s egy Üyen lelőtt gép dúraluminium borítólemezéből vágták ki a postai levelezőlap mintát amelybe éles eszközzel vésték bele a szöveget. A tábori posta pedig szabályosan kikézbesítette a címzettnek Csolnokra. A ritka dokumentum a továbbiakban a levéltár őrizetébe kerül, érdekes színfoltja lesz a világháborúval foglalkozó más jellegű, hivatali anyagoknak, örülnénk annak, ha közelmúltunk történetével kapcsolatban a mindennapok életét bemutató, a történelem hétköznapjairól beszélő dokumentum kerülne a ^

helyi kö

zgyűjteményekbe. ^ r •400'évesz ültetett ' Széchenyi György 1592-t írtak, amikor egy Széchenyi fiatalasszony, név szerint Baán Sára fiúgyermekkel ajándékozta meg férjét Márton hadnagy urat A szerencsés csillagzat alatt született gyermek a kereszténységben a György nevet kapta. Az eleven eszű, komoly kisfiú Szécsényben, Budán és Gyöngyösön ismerkedett meg a betűk és a számok csodálatos világával. Felcseperedve, rokonához és példaképéhez, Pázmány Péterhez hasonlóan ő is az egyházi pályát választotta. Nagyszombatban bölcsészetet hallgatott majd 1625-ben a Pázmáneumba küldték tanulni, ahol 1631. augusztus 10-én a teológia doktorává avatták. 6 hónappal később, 1632. február 5-én esztergomi kanonokká, és papneveldei igazgatóvá nevezték ki. 1644-ben pécsi püspök lett. 4 évvel később székét a veszprémivel cserélte fel, ahol két évtizeden át dolgozott és alkotott 1685-ben - ez bizony nem sajtóhiba! 93 évesen lett esztergomi érsek, és még 10 évig kormányozta vasmarokkal, de nemes lélekkel egyházát. Egy kortárs bíboros mondta róla, a „szent gazdag és tudós" emberr

ől. lv- •''WU', Jeladó: •" ''4"'' # flr. Boboy mfe ÚOW POSjftl. UVfclEZÖ^P (Bxfergom hogy a „bőkezűség és adakozás csodája" volL Sok hozzá hasonló alapító élt az ő korában, de Széchenyi György túltett mindenkin. Érdemeit felsorolni szinte lehetetlen. Ha csak iskolaalapításait emeljük ki, már láthatjuk kivételes egyéniségét 400 ezer forinttal alapította, vagy támogatta Buda, Eger, Győr, Kőszeg, Lőcse, Pécs, Trencsén, Esztergom városát hogy iskolával büszkélkedhessenek. 1687. március 19-én, pozsonyi palotájában a töröktől felszabadított Esztergom részére 50.000 forintos alapítványt tett hogy egyházmegyéje árva, elhagyott de legnevezetesebb helyén egy gimnázium folytathassa azt a nagyszerű feladatot - a fiatalok nevelését és oktatását -, amelyet a méltán nagy hírű káptalani iskola végzett fél évezreden keresztül, egészen addig, míg a törökök el nem foglalták a várost Az érsek az új gimnázium vezetését a jezsuita szerzetesekre bízta. A rend feje, Thyrsus Gonsales a megtisztelő feladatot elfogadta, és az alapító levelet a szükséges záradékkal ellátta. Az iskola megnyitásának pontos idejét nem ismerjük. A jezsuiták 1696-ig a város kórházában láttak el lelkészi feladatokat nincsen adatunk arra vonatkozóan, hogy tanítással is foglalkoztak volna. Valószínű, hogy ezt a tevékenységüket csak 9 évvel az iskolaalapítás után kezdték meg. Abban az évben készülhetett el a Várhegy tövében, a Duna partján a gimnázium épülete. Első tanárai, M. Rudolf Ferenc vezetésével ekkortól fogadhatták újra Esztergomban a tanulni vágyó Fiatalembereket. Az agg érsek nem érhette meg az új tanintézet felszentelését 1695. február 18-án, 103 éves korában visszaadta lelkét teremtőjének. Bánomyné Kovács Ildikó A Zeneegylet közel egy esztendős hallgatás után Buchnerné Nyárasdy Ilona, Magyarászné Kersch Etelka, Laurischin Lajos és Szende Ferenc (1887-?) operaénekesek, a zeneegyleti énekkar és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának közreműködésével adott hangversenyt A műsor első felében Buchner-Sik: Szent Ferenc naphimnusza szerepelt a szerző, a második részben pedig Beethoven: VI. Pasztorál szinfóniája Komor Vilmos (1895-?) karnagy, a Budapesti Filharmóniai Társaság főtitkára vezényletével. Hosszabb hallgatás következett ezután, melynek valószínű oka, hogy ez idő tájt készült el Buchner a Szelistyei asszonyok című operettjével, melynek szövegét Mikszáth regénye nyomán Noszlopy AbaTihamér írta. A gazdasági válság nyomasztó hatása erőteljesen érzékelhető volt a zenei életben is. Emiatt, s a Buchner által 1928-ban útjára indított Zeneiskola körüli sűrű teendők okán is immáron 1927 óta kénytelen nélkülözni Esztergom a jelentősebb hangversenyeket. A zenei élet mozgását 1929-ben egyedül a Debreceni Országos Dalosverseny fodrozta. Az ország műiden részéből összesereglett több mint tizenegyezer dalos között ott volt Hajnali Kálmán karnagy vezetésével a 34 tagú Túrista Dalárda és Ammer József vezetésével Legényegyleti Dalárda második díjat nyert. 1930-ban három esztendei hallgatás után XXII. hangversenyével jelenkezett a Zeneegylet Az esten, melyen Meszlényi Róbert (1883-1946) miniszteri tanácsos, a Zeneművészeti Főiskola titkára a magyar hegedű migktóiővészet, zeneoktatás Esztergomban (1919-1944) Hangversenyélet 40 fővel a Katholikus Legényegylet dalárdája. A Legényegylet csoportja a 9. helyezést érte el, s ezzel megkapta Debrecen város ezüst serlegét. A Túrista Dalárda a műdalcsoportban szerepelve a Salgótarjáni Vasművek győzelmes görög atlétát mintázó bronzszobrát nyerte el. 1930-ra a dalárdák száma oly magasra emelkedett az országban, hogy a régi formában már nem volt fenntartható a dalosélet irányítása. Az átszervezés nyomán több körzetet hoztak létre. Esztergom a győri kerületben kapott helyet. A alakuló dalosünnepen sikerrel szereplő zsikáról adott elő, Serédi Juszt imán hercegprímás is megjelent. 1931 első napjaiban Eszterházy Móricz gróf védnökségével Regatte hangversenyt rendezett a MOVE Esztergomi Hajós Egylete. E parádés koncerten, melyre szinte minden helybéli nobilitás kivonult Laurischin Lajos a Turandotból, Parasztbecsületből és a Farsangi lakomából énekelt. Szerepelt Laurischin Miklós (1899-1949) zongoraművész, Hütter Pál gordonka, Laurischin Irén énekművész és Végh Sándor (1912-) hegedűművész. Műsorukon Laurischin Miklós, Liszt Debussy, Offenbach, Buchner és Chopin művei szerepeltek. A bevételt a középiskolás diákok ingyenes csónakkiképzésére fordították. Augusztus 23-án a Rádió egyenes adásban közvetítette Dorogról a Bányásztemplom felszentelése alkalmából, a jeles esemény tiszteletére Buchner által komponált Bányászmisét E miséjében Buchner a környékbeli bányászdalok zenei és szöveganyagát dolgozta fel. Nem csoda, hogy rövid idő alatt igen népszerűvé vált Augusztus 31 -én megszólalt az esztergomi Bazilikában s az ország bányavidékein is számtalan bemutatót ért meg. Néhány hónappal később, november 22-én Buchner Antal Szent Erzsébet centenáriumára írott miséjét mutatták be Budapesten a Magyarországi Szent Erzsébetről elnevezett templomban. Esztergomi bemutatójára két hónappal később, 1932. január 6-án került sor. Dr. Bárdos István IDŐLAPOZÓ szerkesztésében