Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-27 / 11. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 •Balogh Rudolf az ún. MAGYAR STÍLUS megteremtője, világhírű fotográfus (1879-1944). Nagyon sok kiállítás nyertese a két világháború közti időben. Rendkívül jelentősek világháborús képei. Balogh Rudolf-d(j: a legmagasabb hazai fotóművészeti díj, ebben az évben adták ki először (a fotósok is Balázs Béla díjat kaptak eddig). Díjazott társa az esztergomi művésznek Kiss Árpád fotóriporter. Huszonkét év ideiglenes távollét (csavargás, élet- és világmegváltás) után szétnéz az irodalomtanár szülővárosában, régi barátokat keres. így jut el 90 nyarán a Balassa Múzeumba, ahol egyik legfontosabb embere található. - Fenn van az emeleten, tárlatot rendez - közlik vele. Az irodalomtanár felballag a gyönyörű lépcsőn, ott a két nagy terem, létra, drótok, szögek. Megnyitó előtt néhány nappal. A falaknak támasztva nagy keretekben fotók. - Azt a fát nézd - szól Jutka, mikor pár perc múlva megnézi, hogy nincs egyedül. Azt a gyönyörű fát A magányt kőkeblek, föld felé forduló óriás-tekintetek figyelmeztetnek: múlik az idő. „... ez az elmúlás. Ebből vagyok." András, igyunk egy pofa bőit, vöröset szólok már hozzá, két évnyi Balla András Balogh Rudolf-díjas A fa Tarkovszkij utolsó filmjéből lépett elénk. Csupaszságában a japán legendát idézi a kiszáradt fáról, melyet évek szakadatlan munkájával keltett életre szerzetes gondozója. Pusztuló barokk kertek Róma környékéről: intő jel, bevégzed majd te magad is. Nézd, a háromévesnyi gyermek - mészkő-puttó -, moha homlokán, a lecsurgó réz zöld patinája térde hajlatában. Feszülő kitartó és mértéktartó magázódás után. Méltósága van találkozásainknak, pedig látszólag fölösleges dolgokról beszélünk: gyere le a Molotowba, „tavasz van, gyönyörű tavasz", majd egyszer, igen, egyszer megcsináljuk azt a filmet a zene már itt a fejemben. Balla András elnyerte a magyar fotóművészek legmagasabb kitüntetését legrangosabb díját Önálló, kreatív fotóiért nem szerelmes Esztergom a fotóalbumáért „Erről a városról nem nehéz jó fotókat csinálni - mondja. - Adja magát" Néhány másodpercet várok, szaknyelven sötétet húzok a videószalagra, felvezetőnek, aztán díját oklevelét filmezem, majd a Fát az asztallal, aminek tetőtéri lakásukban nekitámasztottuk az „ünnepi" felvételhez. András ideges, dolga van, pont én kellettem neki, közben beszél. Nem nagyon tudok figyelni rá, igyekszem jó felvételt csinálni, csak visszajátszáskor döbbenek meg, itthon, hogy alázatról, a téma - munka, élet, szerelem: minden - iránti alázatról szól. Irigylem. Kidolgozott egy új technikát tud a fotóban valami olyat, amit úgy senki nem tud. Ami csak az övé. Irigylem, mert vannak ellenségei. Tisztelem, mert sokan szeretik. Rafael Balázs Hová lett a „Cum Deo..."? Nem tudom, ki hogy van vele, de én nem tudok kibékülni napóránkkal. Pontosabban annak föliratával -, ha már alkotói szükségesnek találták feliratozni. Klotz József igen tartalmas cikkben magyarázta el, miként sikerült a Zöld ház falára szerkeszteni időjelző alkalmatosságunkat, csak azt nem fejtette ki, mi késztette II. Rákóczi Ferenc szállóigévé lett jelmondatát föléje iratni. Egyáltalán, mi jogon korrigálta a fejedelem lelkületét, szellemét kifejező mondatot? Az Esztergom és Vidékében egyszer már bátorkodtam megjegyezni, hogy e csonka mondatból hiányzik a társ- vagy eszközhatározó: "... hazáért és szabadságért". Ha az alkotók nem hisznek Istenben -, lelkük rajta. De ne maradjon csonkán a mondanivaló! Tudjuk, hogy a budapesti, Rákóczit ágaskodó lován ábrázoló szoborról is eltávolították a „Cum Deo" (Istennel) feliratot a „pro patria et libertate" elől. Csak nem ez a szemlélet uralkodik még manapság is Esztergomban...? K.Á. Michael Pohnl Gondolatok a nagymarosi vízlépcsőről (A szerző az amerikai Békehadtest önkénteseként tartózkodik Esztergomban, s környezetvédelemmel foglalkozik. írását lapunknak szánta.) A nagymarosi vízlépcső építése sok vihart kavart Magyarországon. A félbemaradt építkezésre Esztergomban és környékén befejezetlen gátak és lezárt Duna-ágak emlékeztetnek, de a vízszennyezéssel kapcsolatos gondok is megsokasodtak. Valóban: szükség volt-e erre az építkezésre? Milyen hasznot hoz a térségnek? Milyen hatással lesz az építkezés felfüggesztése a régióra? írásaimban ezekkel a kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Magyarországon az energiafelhasználás mértéke folyamatosan nő, mert a lakossági fogyasztás is növekszik. Az ipar azonban nem fejlődik, s a lakosság száma sem nő. Eszerint a megnövekedett energiafogyasztást a háztartások okozzák. Az egyik megoldás természetesen az, ha az energiatermelést növeljük, a másik, ha elkezdünk takarékoskodni. Egy, a Magyar Tudományos Akadémia, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal által megjelentetett kiadvány szerint 1970 és 86 között a teljes ipari energiafelhasználás aránya 53,3 %-ról 46,6 %-ra csökkent, míg a lakossági felhasználás 20,8 %-ról 28,3 %-ra növekedett A kormány természetesen kezdeményezheti és támogathatja az ipari megtakarítást elősegítő intézkedéseket. - Néhány szakértő véleménye szerint a magyar állampolgárok és az ipar takarékossági erőfeszítései azt eredményeznék, hogy jelenlegi energiaforrások fedeznék a következő 25 év szükségleteit. Az új erőművek építésére felhasználandó pénzt a már meglévők hatékonyságának és tisztaságának növelésére és az ipari megtakarítás serkentésére lehetne fordítani. A „Panoscope" környezetvédelmi folyóirat szerint: „a mai magyarországi energiatermelő egységek 75 %-al kevesebb tiszta hasznot termelnek, mint a nyugat-európaiak." A szokásainkon való aprócska változtatások révén is sok energiát és pénzt takaríthatunk meg. Az USA-ban a lakásom környékén lévő házak esetében tapasztaltam, hogy a villanyszámlák akár 100 % különbséget is mutathatnak. Az olyan, energiát megtakarító berendezés, mint a termosztát, amelyik éjszakára lekapcsolja, vagy ha senki nincs otthon, 2-4 fokkal leveszi a fűtést, vagy akárcsak egyszerűen az, hogy otthon nem lenge öltözékben, hanem pulóverben vagyunk, 20 %-kal csökkentheti a felhasznált energiát Ez még akkor is lényeges megtakarítás, ha nem villannyal fűtünk. A központi fűtés gőzkazánjai is hozzájárulnak a levegőszennyezéshez és sok áramot fogyasztanak. Az a tény, hogy Magyarországon a központi fűtés díját a lakás nagysága szerint szabják meg és nem a felhasznált energia mennyisége alapján, azt eredményezi, hogy az emberek inkább kinyitják az ablakot, mint hogy lejjebb kapcsolnák a fűtést Igaz, a termosztátok és a mérőórák beszerelése pénzbe kerül. De vessük csak össze ezeket a költségeket azzal a pénzzel, amibe az erőművek építése és az ebből származó környezetszennyezés elleni védekezés kerül. Ebből egyértelműen kiderül, mi éri meg inkább. Szükségünk volna nagymarosi beruházásra? Azt hiszem, a döntést csak komoly tényekre alapozva hozhatjuk meg. (Gaál Árpádné fordítása) <U © fct ÜZLETHÁZ - utaztatás - pénzváltás - programszervezés - hirdetés - biztosítás - vám ügyintézés - számítástechnika Címünk: 2500 Esztergom, Mártírok u. 6. Tel.: 33/12-082 Tx.: 27-762 a-B BUDAPEST BANK RT