Esztergom és Vidéke, 1992

1992-03-27 / 11. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Városunk szenátorait illetően la­punk első kérdése mindig a nacioná­léra vonatkozik. Miavecz Jenő ese­tében is ezt tettük. - Születésem szerint dorogi va­gyok, de hároméves korom óta élek Esztergomban. A Dobóban érettsé­giztem, majd a tanítóképzőbe jár­tam. Később elvégeztem a szegedi egyetem pedagógia szakát is. Fele­ségem, Hetényi Katalin a gyakorló iskolában tanít. Két kislányom van: Nóra tíz éves, Fanni négy hónapos. Nyolcvanhárom óta a dorogi TIT titkára vagyok, ez év januárjától pe­dig az ottani Közösségi Házat is ve­zetem Korábban semmiféle ellenzéki mozgalomnak nem voltam tagja. Más kisvárosi értelmiségiekhez ha­sonlóan nem is igen tudtam, létez­nek-e ilyenek. Nyolcvankilencben ­merő véletlenségből - hallottam a Szabad Európa Rádió adását az SZDSZ alakuló üléséről. Éppen Tolgyessy Péter beszélt Péter gyer­mekkori barátom, az ő segítségével ismerkedtem meg a szabad demok­raták nézeteivel. Az esztergomi szervezetbe kilencven januárjában léptem be, s még abban az évben az ügyvivő testület tagja lettem. Az önkormányzat számára az első év tanulóév volt A fő feladatot vég­rehajtottuk: különösebb zökkenők nélkül történt meg az átmenet. En­nek a minimum-igénynek meg tu­dunk felelni. A testület kezdeti hiba­százaléka mára jelentős mértékben csökkent, bár sokan elfelejtették, milyen programot vallva kerültek be a testületbe. - Fontosnak tartanám, hogy mű­ködjenek a frakciók, így kevesebb 'lenne az üresjárat, kevesebb lenne a laikusok, a „mindenhez értők" hozzászólása. Fontos lenne a jobb információáramoltatás a képviselő­testület és a polgármester között, bár ő is csak a testület huszonkilenced része. A helyi vezetés és a lakosság kö­zötti véleménycsere jobbítása dol­gában óriási szerepe van-lehet a he­lyi médiáknak. Kapjon nyilvánossá­got ki mit miért nem szavazott meg, illetve helyette mit javasolt - Ml tartozik az oktatásügyi bizottság feladatkörébe? - Azt szeretnénk elérni, hogy Esztergom valóban iskolaváros le­gyen, s ezt ne csak a választási kam­pányok idején hangoztassák a pár­tok. A bizottság tagjai úgy érzik, hogy két oldalról kapják a pofono­kat: egyrészt az oktatásügyhöz ke­vésbé konyító képviselőtársak ré­széről, másrészt pedig a pedagógus­társadalomtól kevesli „az általunk elért eredményeketF. így meglehe­tősen kevés a sikerélményünk. - A képviselőtestület, sajnos, mind a mai napig nem döntötte el, milyen preferenciákat akar. Itt hadd mond­jak egy döbbenetes számot: a város oktatási intézményei az idén tizen­ötmillióval! kevesebbet kapnak, mint tavaly. Ezt az oktatási bizottság csak azért fogadta el, hogy legyen végre költségvetés, és ne hiánnyal induljon. Igaz, a szavazáskor tuda­tosítottuk, hogy az elfogadott ösz­szeg korántsem lesz elég, s pótigé­nyekkel fogunk jelenkezni. Ebben a szűkített költségvetésben az is ben­város mintegy százötven milliós kártérítéssel fordult a kormányhoz. Ez elegendő arra, hogy a Dobogókői úton a volt orosz laktanyák egyik épületében, amely korábban hason­ló célt szolgált kialakíthassunk egy iskolát. Ezt a megoldást az irgalmas nővérek is elfogadták, tehát a két említett iskolának a Dobogókői úti épületek korszerű felújításáig nem kell kiköltöznie. A volt úttörőházat szeptember elejétől kapja vissza az egyház. Ott gyermekházat kíván működtetni, akár a meglévő szakkörök részbeni megtartásával. A városnak mindenképpen hasz­nos, ha egyházi, magán-, és alapít­ványi iskolák jönnek létre. Ezáltal színesedik a paletta. Itt inkább az arányok vitatottak. - Mi a helyzet a középiskolák esetében? - Hosszabb távon profilváltásról kell gondoskodni. A Bottyán, a Hell és az István esetében már beindult Mennyire iskolaváros Esztergom? - kérdeztük Miavecz Jenőt áz oktatási bizottság elnökét ne van, hogy az iskolákban osztály­összevonásokra kerülhet sor, ami pedagógus-munkanélküliséget eredményezhet. S ebben az igazga­tók felelőssége óriási lesz. A jó pe­dagógusokat mindenképpen meg kell tartani. Nemrég arról is született egy határozat, hogy az első osztá­lyok 20-25 gyermekkel induljanak. Ezt azért tartom fontosnak, mert nem 35-40 létszámú osztályokat ter­vezünk. - Igaz-e, hogy a kis létszám mi­att felvetődött a Balassa iskola megszüntetésének gondolata? A Balassa iskola ügyét az oktatási bizottság nem tárgyalta, az egyház viszont bejelentette rá igényét ­Februárban volt egy megbeszélés az egyházi személyiségek és a város vezetői között Ott elhangzott egy ajánlat, hogy az iskolát szeptember­től átadnák az egyháznak, ám az ok­tatási bizottság részéről senki sem volt jelen, nem is tudtunk róla. Én ezt személy szerint, megvalósítha­tatlannak tartom. - Mi történt az egyházi vissza­kérések ügyében? - A képviselőtestület nemrég megkapta azt a listát, amelyen az egyház hivatalos kérései szerepel­nek, köztük több iskola is. A legké­nyesebb a Berzeviczy közgazdasági és a vendéglátóipari iskola helyzete. Ezek, ez év szeptemberétől kerültek volna egyházi kézbe. De az említett tárgyaláson az egyház képviselőit sikerült meggyőzni arról, hogy ez az intézkedés az említett iskolákat le­hetetlen helyzet elé állítaná. Ezért a ez a folyamat Az István pédául tel­jes egészében gimnázium lesz. Szeptembertől pedig egy hat osztá­lyos évfolyamot indíthat. Bizottságunk mindenfajta kísér­letet támogat de a fő gond az, hogy nincs oktatási törvény. A törvény tervezete - véleményem szerint ­mai formájában önkormányzat-, pe­dagógus- és gyermekellenes. Ka­tasztrofálisan rossz. Amit pedig Andrásfalvy Bertalan miniszter úr legutóbb mondott, hogy nincs világ­nézetileg semleges iskola, az olyan képtelenség, amit nemigen tudok kommentálni. • Visszatérve az előbb említett tizenötmilliós hiányra: hogyan le­het ezt kivédeni? - A bevétel egy része olyan tarta­lékalapba kerül, amiből az esetleges működési zavarokat el lehet háríta­ni. Véleményem szerint a város ve­zetői nem oktatásbarátok, leg­alábbis akkor nem, amikor a pénz­ügyi kérdések kerülnek szóba. Több mint hiba, hogy a három vezető egyike sem humán végzettségű em­ber. Sajnos, a testület tagjainak egy része sem kultúrbarát A legbosszan­tóbb az, ha mindenfajta hozzáértés nélkül érvelnek az intézmények úgynevezett „túlköltekezése" ellen. Erre a legjobb példa, amikor egyik képviselőtársam a Zöld Házat mint kulturális intézményt vállalkozásba akarta adni. Ilyen sehol nincs a vilá­gon! Olyan kulturális intézmény nincs, amelyik önfenntartó. S ezek után azzal vádolják az oktatási bi­zottságot, hogy sokat lobbizik, hogy „nem képes felnőttként gondolkod­ni", nem képes a város probléma­halmazát átlátni. Számomra példaértékű a fővárosi önkormányzat Ök megvizsgálták, mekkora Összeg kell az oktatási-kul­túrális intézmények működtetésé­hez, s csak a fennmaradó összeget fordították egyéb célra, noha tudták, így kevesebb jut az utcák felújításá­ra, a fejlesztésre. - Mennyire fenyegeti a pedagó­gusokat a munkanélküliség? - Ezt az elmúlt években is nehéz volt kivédeni. Tizenkét-tizennégy fős osztályokat az idén már nem le­het indítani. A beiratkozási határidő lejárta után az oktatási bizottság megvizs­gálja az egyes osztály- és napközis­létszámokat, s ha a létszámok ala­csonyak, akkor néhány pedagógus munkanélküliségével is számol­nunk kell. A pedagógusok összlét­számához viszonyítva kevés a gyer­mek, s ezt tudomásul kell venni. • Mi a helyzet az idegen nyelvek dolgában? - E vonatkozásban készítettünk egy felmérést Eszerint az önkor­mányzat általános iskoláiban nincs nyugati nyelv szakos tanár. Akik ott tanítanak, azok vagy tanítók és nyelvvizsgával rendelkeznek, vagy nem pedagógus végzettségűek. Ter­mészetesen a középiskolákban sem teljesen megnyugtató a helyzet Az oktatási bizottság azt szeretné elérni, hogy a város az idegen ajkú nyelvtanárok részére teremtse meg a fogadás feltételeit Az amerikai Békehadtesttől érkező nyelvtanárok részére csak egy-egy garzonlakást kellene bérelni. - Az Új Európa című lapban megjelent egy cikk, amely a Kő­rösy (Martos) Kollégiumban ta­pasztalható tűrhetetlen állapoto­kat pellengérezi ki... - A cikk teljesen jogos vélemé­nyeknek adott hangot December­ben már mi is vizsgálódtunk, a kö­zelmúltban pedig átfogó vizsgálatot kezdeményeztünk. Az is a panaszok jogosságát látszik igazolni, hogy a szatmári irgalmas nővérek kiköltöz­nek az épületből. Ha a vizsgálat alá­támasztja az elhangzottakat, az az igazgatónő alkalmasságát kérdője­lezi meg. Végezetül: az oktatási bizottság egy fórum alkalmával szeretne talál­kozni a város lakosságával, ahol be­mutatkoznánk, és elmondanánk el­képzeléseinket és természetesen várjuk az érdeklődők véleményét kérdéseit Erre előreláthatólag ápri­lis elején kerül sor. Sebő József

Next

/
Oldalképek
Tartalom