Esztergom és Vidéke, 1992
1992-03-27 / 11. szám
6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Ferences diákok viszik az emlékkeresztet Beszentelés előtt keresztállítás, jelképes hantolás Koditek Pál eir Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm Qnöket az EKE által szervezett kegyeleti megemlékezésen! Emlékezni és végső tiszteletet adni jöttünk ma ide, a H világháborúban e tájon elesett magyar katonákhoz, akik egyszerre voltak hősök és áldozatok. Áldozatai a tragikus világégésnek, ugyanakkor tragikus hősei az ekkor már magyar földön dúló háborúnak. 1944. december 26-án itt, Esztergomnál zárult be a 2. és 3. Ukrán Front csapatainak Budapestet körülvevő gyűrűje. E gyűrűben mintegy 80 ezer (50 ezer német és 30 ezer magyar) katona rekedt E gyűrűn kívül az esztergom-párkányi hídfő védelmére nagy létszámú német és magyar erők alkottak védelmi vonalat 1945. január l-jén a német hadsereg Észak-Dunántúlon támadást indított a Budapesten rekedt csapatok felmentésére, de az ellentámadás január 6-án elakadt. Esztergomnál a megmerevedett frontvonal keleti arcvonala a Búbánat völgyében húzódott. A velünk szemközti lékező beszéde Hosszú-hegyen, a Hideglelős-keresztnél orosz csapatok foglaltak állást, míg a Szamárhegyen március 15-16-ig nagyobbrészt német majd ezt követően, március 21-ig magyar katonák ásták be magukat Március 16-án az Ukrán Front a Dunántúlon nagy offenzívát indított, elsősorban Székesfehérvár és a Balaton térségében. Esztergomnál március 21-én, a kora reggeli órákban heves aknatűz-elókészítéssel imdult meg az orosz támadás Esztergom bevételére. Az orosz csapatok zöme a Vaskapu lankáiról és a Dobogókői út irányából lendült támadásba, így a Szamárhegyen, illetve a keleti arcvonalon védekező - ekkor már főként magyar katonák, akiknek számát a közlések 300-400 főre teszik - reménytelen helyzetbe kerültek A heves aknatűz elől a Búbánat-völgy felől a Kis- és NagySzamárhegy közötti völgy nyugati, Esztergom felé eső oldalára húzódtak vissza. Az aknatűz hatalmas veszteséget okozott - a Szamárhegy elleni támadás során elesett magyar katonák számát a szemtanúk és visszaemlékezések is 100-150 főre teszik. Mint tudjuk, március 21-én, a késő délutáni órákra az orosz csapatok elfoglalták Esztergomot, a német csapatok heves harcok közepette a táti úton menekültek nyugat felé. Minden körülmény arra utal, hogy a Szamárhegyen védekező magyar katonák adtak utóvédet a német csapatok elvonulásához. Hogy a bekerítés elől hányan tudtak kitömi, nem tudjuk. 1945 március végén, április elején 4050 fő szentgyöigymezői polgárt rendelt ki a város az elesettek eltemetésére. A temetés fő helyéül a még élő szemtanúk és az ifjabb generációra átörökített emlékezet a Kis- és Nagy-Szamárhegy völgyének nyugati végét jelölik meg. Én magam, már nyiladozó értelemmel, 7-8 évesen apámtól hallottam erről a helyről. Ugyanakkor sokakat a hegy peremén körbefutó lövészárkokban, géppuskafészkekben hantoltak el. A temetést végzők szerint - akik : a katonakönyveket és az azonosító fémlapokat a Városházára vitték - az elesett katonák zöme a Nyugat-Dunántúlról, illetve a Csallóközből származott, amit egy 1972-ben, a Városházán végzett iratselejtezés során az egyik polc legaljáról előkerült négy magyar katonakönyv személyi adatai is megerősítenek. E katonák hozzátartozóit akkor dr. Horváth István barátommal, a hivatalos szervek megkerülésével, baráti kapcsolatrendszeren keresztül azonosítottuk, illetve két katona hozzátartozóinak tudtunk információval szolgálni. Ezeddig az utódok megtartó emlékezete őrizte e tragédia színhelyét. Most már mód van arra, hogy a Szamárhegyi hősi halottak emlékét az utókor számára immár véglegesen megjelöljük, és hogy hősi helytállásuknak emléket állítsunk. E kereszt legyen tehát a jel! Tiszteletadásunk, közös imánk pedig szóljon az e környéken elesett összes magyar katonának, akik jeltelen sírokban nyugszanak Legyen nékik könnyű a föld, melyért fiatal életüket adták! Megköszönöm Dobay Pál erdőmérnök úrnak, hogy a múlt év októberében először írt e jeltelen sírról, s ezzel előkészítette megemlékezésünket Köszönöm az Esztergomi Kulturális Egyesület és a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság segítségét, mellyel hozzájárultak az emlékkereszt felállításához. Emlékkereszt a Szamárhegyen Március 21-én a sűrű eső ellenére mintegy ötvenen zarándokoltak el a Szamárhegyre, hogy tanúi lehessenek az 1945 márciusában ott elesett magyar katonákra emlékeztető kereszt felállításának. Az Esztergomi Kulturális Egyesület által állított keresztet ferences diákok vitték a helyszínre, a jelképes sírhoz. Emlékező beszédet Bánhidy László és Koditek Pál mondott, Meszes Rudolf pedig Gyóni Géza „Csak egy éjszakára..." és Reményik Sándor „Katonák" című versét szavalta el. Bánhidy László: A végtisztességet csak most adhatjuk meg... f f Ezután ökumenikus gyászistentisztelet során Reisz Péter Pál a katolikus, Németh Lajos a református és Szabó László az evangélikus egyház részéről szentelte be a jelképes sírt. A megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget. Meszes Rudolf verssel emlékezik
