Esztergom és Vidéke, 1991

1991-03-15 / 10. szám

2: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE hírek... események... tudósítások... jegyzetek.... töprengések... 1991. március 25. (hétfő) 19 órakor a Ferences templomban Franz Schubert: STABAT MATER Közreműködnek: Koós Flórián - szoprán Gál János - tenor és a Balassa Bálint Vegyeskar MEGKERDEZTUK A Fürdő Szálló felújításáról kérdeztük Fábián Rezsőnét, a szálló igazgatónőjét: Ma már kijelenthetem: időre készül el szállodánk felújításra-tervezett részlegének minden munkálata! Ugyanis ez év január hetedikén, amikor a tatai DOTIS Kft. végleg elvállalta és megkezdte a felújítást, kevesen hittük a március közepére ígért befejezési határidőt. Különösen akkor kezdtünk kételkedni, amikor Demeter Gyula munkavezető bemutatta csoportját: vele együtt heten voltak. S Iám, bebizonyították: a feladathoz épp elegen! Az építőkről még annyit: gyors munkájuk az elvárt minőségi színvonallal párosult. A felújítás mintegy tízmillió forintba került. Ez huszonegy szoba, s az ehhez szükséges fürdőszoba, valamint a folyosó teljes „új ruháját" jelenti. A szobák faltól falig padlószőnyeg borítást kaptak, szint így a folyosó is... Ezzel együtt járt a teljes bútorcsere, amit a Kanizsa bútorgyártól rendeltünk meg. Lehet, hogy elfogult vagyok, de azt mondom: bár minden jelentős munka így, ilyen határidőre, ilyen minőségben sikerülne ebben az országban! Március 16-ára már várunk egy angliai csoportot, melynek tagjai évek óta rendszeresen járnak hozzánk... EDESANYAM KOKARDAJA Úgy emlékszem, nem voltam még iskolás, amikor drága jó édesanyám (nyugodjék békében) felébresztette bennem március 15 szeretetét. Nem történelmi magyarázattal, nem pedagógiai fogásokkal tette. Ezekhez nem értett, mindössze négy elemit végzett, de szíve-lelke teli volt magyarsággal, tiszta forrásból merített nemzeti érzésekkel az érmelléki kis faluban, ahol a trianoni békekötés után is laknunk kellett, hiszen ott születtünk, éltünk generációkra visszavezethetően... Most is előttem az a márciusi reggel: édesanyám néhány szál zsenge, virító hóvirággal a kezében jött ágyamhoz, felkelteni. - Ma nagy ünnep van! - simogatta meg a fejemet munkában kérgesedett tenyerével. A mi ünnepünk, a magyarok ünnepe - mondta halkan. Aztán a kiskertünkben termett fehér hóvirághoz az ablakban virító tűzpiros muskátliról tört le egy „esernyőcskét", ezeket pedig a muskátli haragoszöld levelével rakta körül... Piros...fehér...zöld... Gyönyörűen mutatott így a csokor a vászonabrosszal terített asztalon, agyagköcsögben... Elmondta anyám, valójában színes pántlikából készült kokárdát kellene most mellünkre tűznünk, de akkor már vinnének is a zsandárok... Nézte, szinte bűvölte a köcsögben virító csokrocskát. Közben édesapám is bejött az istállóból. ...S egyszer csak halkan, hogy még az udvarra se hallatsszék énekelni kezdték: „Hazádnak rendületlenül légy híve..." Nem tudtam, nem értettem miért csillog a könny a szemük sarkában... Sűrűsödnek... a napi műsorok a Technika Házában tájékoztatott Fazekas György szervezőtitkár - a tavasz beköszöntésével. Szinte minden napra jut egy-egy összejövetel. Nem rég a horgász egyesület beszámoló és tisztújító közgyűlésének adtunk helyet; rövidesen a Ferences Gimnázium rendezvénye; majd a lábatlani papírgyár nemzetközi szintű konferenciája; a magyar film barátainak köre tart itt összejövetelt - hogy csak a március eleji műsorokat említsem... ....,,... . . : . . Nonstop Van a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, a nagykanyarban egy aprócska üzlet, cégtáblájáról azt olvashatja az arra járó: nonstop, vagyis nyitvatartása megállás nélküli, folyamatos. Megfordultam már párszor ebben az üzletben mint vásárló. Most arra kértem az éppen „szolgálatos" eladót, lenne szíves olvasóink számára is bemutatni a szokásostól eltérő elárusító egységet. Szívesen tette (csak kérte, nevét ne népszerűsítsem). Elmondta, hogy hárman bérlik a helységet, s gondoskodnak jó ellátásáról. Hogy miért nonstop? Azért - érvelt a boltos - hogy ne az üzlet, hanem a vásárló határozhassa meg mikor szeretne, s mikor tud beszerző útra menni. Eleinte szokatlan volt ez az esztergomiaknak, de most már egyre bővül vásárló közönségük... Vannak, akik ma is még csak kíváncsiskodni mennek be, de... holnap ezekből lesz a vevő. Ennek többféle indítéka is van. Önérdek, így az eladó nagyon kedves, előzékeny, ha kell társalgó partner. A tisztaság példás, a légkör meghitt, vonzó, mert állandóan halk fülbemászó zene szól... No, és persze a legfontosabb, hogy állandó bő áruválasztékot lehet találni. A kenyértől, italféléktől, konzervektől a gumióvszerig mindent megtalál az ide betérő. Az üzlet kicsi (vagy éppen pici?) egy-egy áruféléből tehát kevés van kitéve, de... az utánpótlás folyamatos. A választék bővítését a vásárló határozza meg, mert a választék bővítése is nonstop alapon áll... S még valami: tekintettel arra, hogy a városban igen nagy a külföldi forgalom, mindhárom eladó beszél egy-egy világnyelvet... A kis kötőjel Akarva, akaratlanul napjában járom a Bajcsy-Zsilinszky utcát, mert itt lakom. Sokszor pillantok fel egy-egy keresztező utcánál, s olvasom a sokak által ismert nevet. Bevallom, ebben a nagy egymásra-mutogatós időszakban hallottam már amikor szidták, elmarasztalták vagy éppen dicsérték, példaadóként említették. Mint pártonkívüli, nem szándékszom sem pro, sem contra véleményt nyilvánítani Endre „bátyámról". Azt viszont bevallhatom, nem mindennapi neve már rég megtetszett nekem. Pár nappal ezelőtt észrevettem, hogy ebben nem vagyok egyedül. De mielőtt a sztorit leírnám, hadd mondom el, hogy pár hónap alatt kaptam én már címemre Bajcsi, Bajcsik, Lajcsi, Bajcsyz, de még Kajcsik utcát jelző levelet is. (Elismerésem a postásnak, hogy mindig tudta, valójában hova is szól a levél!) Mindez még nem késztetett volna arra, hogy a Bajcsy-Zsilinszkyvel való meditálásomat-töprengésemet papírra vessem, ha a minap nem vagyok szem- és fültanúja az alábbi beszélgetésnek a Katona István utca kereszteződésénél. - Mondd Laci - így az áldott állapotban lévő asszonyka férjének -, mit szólnál, ha a Zsilinszky nevet adnánk majd a kicsinek?... No, persze, ha fiú lesz... Az ifjú férj himmegett-hümmögött, s tovább ballagtak. Megállok, felnézek az utcatáblára, olvasom: Bajcsy Zsilinszky. így, a kis kötőjel nélkül. Az asszonyka tehát joggal hihette, hogy ez a derék úr (elvtárs?) valamikor a Zsilinszky keresztnévre hallgatott... Valóban: hova lett a kis kötőjel? Lespórolták az utcatábla készítői? Avagy már ennyire sem telik nagy szegénységünkben?... A SZABADinő KÖZPONT MŰSORAIBÓL Március 21-én 16 órakor a Kuckó klub tagjai számára Besey Gyula nyugalmazott tanár Vadállatok témával tart előadást; március 21-én 18 órától Dinnyés József dalszerző-énekes estje, műsoron Petőfi Sándor énekelt versei; március 28-án 17 órától Mi is muzsikusok vagyunk címmel német-magyar nyelvű zenés műsor; minden hétfőn 18 órától az IQúsági pince rendezvényei; minden második szerdán 18 órától Éva-Neoton klub; minden csütörtökön 15 órától Matricacsere; minden pénteken 18 órától Narancs klub; minden szombaton 17 órától disco. Alpalack Pár héttel ezelőtt a töltött gázpalackra várva sokad magammal méltatlankodtam az esztergomi fő lerakat (az ÁFOR szomszédságában) kapujában. Jelenleg zavartalan a palackok cseréje. Dolgos László, a telep vezetője és Szabó József, a kisegítője kissé csodálkozva fogad, mikor látja, hogy a gépkocsiból kiszállva nem hozok üres palackot. Akkor vajon mit akarhatok? - Álpalackot látni - mondom. Néhány pillanat, s már hozzák is a minap elkobzott álpalackot. Egyszerű szikvízpalack, de megtévesztésig hasonlít az eredeti gázpalackhoz. Mondják, mióta igen borsos lett a gázpalack ára, elég gyakori az álpalackkal való próbálkozás. (Szándékosan nem írom le miként „sminkelik", hogyan készítik elő a cserére, hogy ne adjunk ezzel is „tippet" az amúgy is egyre gyarapodó csalóknak.) Az említett két személyt azonban (akik mindketten immár másfél évtizede dolgoznak a cseretelepen) nem lehet „lépre vinni"; mondják, hogy egyetlen egyszer sem lehetett őket becsapni. - Más a súlya, a csengése, nincs megfelelő töltőcsapja - sorolják a különbségeket az igazi és a hamisított palackok között. Persze, elfogadják (elkobozzák) - s aztán teszik a többi ezzel kapcsolatos feladatukat... A hamisított palackok „ügye" után lejegyzem még: ezután a legnagyobb pontossággal kapják a töltött palackokat a budaörsi töltőüzemtől! A kisméretű, turista palackokat pedig itt, helyben töltik. S nem csak a városszéli, az úgynevezett központi telepen, hanem két belvárosi fióktelepükön is rendszeres a palackcsere. S még egy jó hír: április közepétől olcsóbban cserélik a palackokat. A nyári ár mintegy 60 forint megtakarítást jelent majd palackonként... Rovatszerkesztő: Kiss József;