Esztergom és Vidéke, 1991

1991-02-28 / 8. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Mindszenty bíboros temetéséről és a pápalátogatás előkészítéséről - Mit tudhatunk már Mindszenty bíboros temetésének programjairól? - A Mindszenty Alapítvánnyal történt megállapodás értelmében a temetésre május 4-én kerül sor. Május másodikán Máriazellben ünne­pélyes szentmise lesz. Másnap gépkocsi­val szállítják haza a koporsót. Bízunk abban, hogy az útvonalhoz közeli falvak­ban és városokban megszólalnak a ha­rangok és az emberek kifejezik tiszteletüket a magyar nép jeles főpapja előtt! A menet a délutáni órákban érkezik Esztergomba. Este kb. 18 órakor halotti vesperást mondunk az elhunyt főpászto­rért a Bazilikában. A temetési szertartásra 4-én a Bazilika előtti téren kerül sor, amelyre az ország határain belülről és kívülről egyaránt sok vendéget várunk. A díszvendégek között ott lesznek a kormány és a diplomáciai testületek tagjai, valamint számos püs­pök és egyházi vezető, akik szeretnék kifejezni tiszteletüket. Az Alapítvány döntése értelmében ­amely az elhunyt végakaratát vette figye­lembe - a koporsót az érseki kriptában helyezzük majd el. A katolikus egyház régi szokása sze­rint a Szentatya a bíborosok temetésére egy bíborost küld a szertartások elvégzé­sére. II. János Pál pápa e tisztségre Opilió Rossit bíborost jelölte, aki még bécsi Az önkormányzati törvény vonatkozó paragrafusa értelmében Esztergom Vá­ros Önkormányzata, Képviselő Testüle­te nyilvános közmeghallgatásra hívta városunk polgárait. A február 21-én este 6 órára összehí­vott fórumon - az előzetes várakozással ellentétben —nem volt „telt ház" - talán a Strigon TV élő közvetítése ültette a készülék elé a lakosságot. Dr. Etter Ödön, a Strigon TV főszer­kesztője volt az est vitavezetője, ő tolmá­csolta a lakosság írásban és telefonon feltett kérdéseit a tisztségviselőknek és a képviselő-testület tagjainak. A közmeg­hallgatás szabálya: a feltett kérdésekre érdemi szóbeli választ kell adni, vagy 30 napon belül írásban megválaszolni. A bevezető előadásban Dr. Könözsy László polgármester adott tájékoztatót a testület eddigi munkájáról, Esztergom gondjairól, a nehéz gazdasági helyzetről. Dr. Etter Ödön, - Sipos Imre képviselő közreműködésével - tette fel a kérdése­ket, melyekből csak a legérdekesebb, a város egészét érintő kérdéseket emeljük ki. Az első kérdéskör mindjárt a közvéle­ményt élénken foglalkoztató személyi kérdéseket érintett: „Hol van a polgár­mester és a jegyző bejelentett állandó lakása? Mennyi a hivatal dolgozóinak átlagfizetése? Mi az elképzelés a pol­gármesteri hivatallal kapcsolatban, milyen személyi és tárgyi változtatást kíván megvalósítani?" Dr. Könözsy László válaszolta meg a kérdéseket, kijelentve, hogy „nincs ál­landó (esztergomi - Szerk.) lakásom, a jegyzőnek sincs, de valószínű, az övé hamarabb fog megoldódni, mint az enyém. Megoldást csak a polgármesteri szolgálati lakás jelent." „A hivatali apparátus kérdésében két szélsőséges véleménnyel találkoztam. Az egyik szerint a régi apparátus korrupt, a másik szerint az apparátuson nem kell változtatni. Az emberek legnagyobb ré­sze használható, mindenkinek meg kell nunciusként ismerte meg Mindszenty bí­borost. A temetés megszervezését a város szakembereivel együtt végezzük. Ré­szükről nagy jóindulatot és készséget ta­pasztaltunk. Egyházmegyénk és a város bizottsága szorosan együttműködik az előkészítésen. - Mit tudhatunk a pápalátogatás rendjéről? - A Szentatya első útja Esztergomba vezet. Itt nem tömegrendezvényre kerül sor, hanem elsősorban a papsággal és a szerzetesekkel kíván találkozni. A talál­kozó formája koncelebrált szentmise lesz, amely elsősorban a papoknak és a szerzeteseknek fog szólni. A misére az Esztergomban, Párkányban és a környé­kükön élő híveket várjuk. Az eseményre belépőjeggyel lehet be­jutni, amely ingyenes és a plébániákon lehet kérni, a kiosztásuk is majd ott tör­ténik. Erre azért van szükség, mert a nagy tömeget rendezetten kell mozgatnunk a kialakításra kerülő szektorokban, amik lehetővé teszik majd az esetleges rosz­szullévők orvosi ellátását, az áldoztatás megszervezését. találni az új helyet. Aki nem tud akkli­matizálódni, azoktól kell megválni... Korábban az utasítások végrehajtó szer­ve volt (- az apparátus - Szerk.). A vál­lalkozások felé kell eltolódni, nem az adminisztráció felé. Még nem tudjuk mi­lyen hatáskörök maradnak a Városhá­zán, addig nem szabad új szervezetet felépíteni. Meg kell várnunk a jogsza­bályt a hatáskörökről" - hangzott a vá­lasz. A meglevő vállalkozások hatéko­nyak-e? Mibe kerül a pápalátogatás? Mivel segíti az önkormányzat a szigeti hotel és a fürdő építését? - hangzott a második kérdéskör. A kérdésekre Balogh Péter alpolgár­mester és Dr. Könözsy László együtt válaszolt. „Vannak jó vállalkozások, és vannak, akiktől szerény osztalékot kapunk. Összeségében nem hatékonyak az eddigi társaságok." - mondta Balogh Péter. A polgármester ehhez hozzáfűzte: „szeretnénk kimenteni néhány vagyon­részt bizonyos társaságokba (? - Szerk.) azért, hogy mi tudjunk vele gazdálkodni. Vizsgáljuk, hogy mivel dolgozzunk, ... Esztergomban kell a jó szakember, mert e nélkül nem tudjuk lemenedzselni a vál­lalkozásokat." „A pápalátogatásra 30 millió Ft-ot kaptunk a költségvetésből. Ez arra lesz elég, hogy a látogatás előtt és után rendbe tegyük a várost. Ha jól gazdálkodunk, akkor vállalkozásokkal, sok társadalmi munkával a városnak a pápalátogatás nem kerül pénzbe. ... Az erkölcsi siker a legfontosabb!" - vélekedett a polgár­mester. A volt szovjet laktanyák sorsával kapcsolatban Kottász István tett fel kér­A szentmise előtt a Szentatya felkeresi a kriptát, amelyben már Mindszenty bí­boros sírja is ott lesz. A mise után a Szentatya visszatér Bu­dapestre, és a Parlamentben a kormány tagjaival találkozik. Mindkét eseményre képeslapok, mi­sefüzetek, térképek, plakátok készülnek, majd események után pedig emlékalbu­mot fogunk megjelentetni. A közelmúltban megalakult a Visitát Kft., amely a pápalátogatásra készülő termékeket hagyja jóvá - egyházi szem­pontból. A vatikáni előírásoknak megfelelően a szentmise közvetlen közelében árusíta­ni nem lehet, de a városban termé­szetesen igen, de erre az önkormányzat ad engedélyt. - Két helyi épület sorsára is kíváncsi volnék, az egyik a volt szeminárium, a másik a kórházi kápolna. - A szemináriumot tavaly január 11­én kaptuk vissza. Azóta keressük a meg­oldást: mit tudnánk vele kezdeni. Az épület műemlék jellegű, szakrális kör­nyezetben helyezkedik el. Jövőjét ezek a déseket, melyekre Balogh Pétertől kap­tunk választ a testület elképzeléseiről: ,Amennyiben a magyarok által épített épületekben lakásokat alakítunk ki, vagy közösségi hasznosításba vesszük (kultu­rális, vagy egyházi - Szerk.), akkor eze­ket az ingatlanokat térítés nélkül megkapjuk. Meg kell azonban fizetni a szovjetek által épített ingatlanokat, en­nek áráról még nincs egyezség. Ha a gazdasági hasznosításról születik egyez­ség, akkor a bevétel 50%-át az önkor­mányzat kapja. „Az az elképzelésünk, hogy ebből az 50%-ból tudjuk a lakások­ra és a kulturális célra szánt épületeket rendbehozni" - hangzott az alpolgár­mesterválasza. „Van-e olyan kiadvány, amelyben a Polgármesteri Hivatal és a testület közzéteszi elképzeléseit a várossal kapcsolatban? Hol van a tv és az újság részére szükséges 5-5 millió forint?" ­tették fel a kérdést, melyre a polgármes­ter válaszolt: „A testületi elképzeléseket az Eszter­gom és vidékében kívánjuk közreadni, ott fognak megjelenni a városi közlemé­nyek, határozatok." Idevágó lakossági felvetés: miért nem fog össze Eszter­gom és Dorog, hogy közösen jelentes­sék meg az Esztergom és vidékét? A hozzászólásból kitetszett, hogy a két város lakossága között nincs ellentét, ha volt korábban, azt a régi vezetők keltet­ték. Ne forgácsolódjanak szét az erők különféle reklám kiadványokra - java­solta a hozzászóló. ,A megoldás nem rajtunk múlik" ­válaszolta Dr. Könözsy László, ez ügy­ben már felvettük a kapcsolatot Dr. Dá­vid Annával, Dorog polgármesterével. tényezők határozzák meg. Felméréseink szerint helyreállításának költsége oly te­temes, hogy mi önerőből nem tudjuk el­végezni. - Tulajdonjogilag mindvégig egyházi kézen volt, ezért az állami szer­veknél kárigényt jelentettünk be. Ezt el­ismerték. Most folynak a tárgyalások, mit lehetne tenni. A kárigény teljesítése természetesen sokmindent eldönthet. A műemléki felügyelőséggel is tárgyal­tunk, hiszen a várnegyed a nemzeti örök­ség része. A szerepkijelölésnél ezt úgyszintén figyelembe kell venni. A kívülálló bizonyára úgy látja, hogy az épülettel nem történt semmi, mi azonban sokat tettünk, hogy őrizhető legyen. Több nyílást befalaztattunk, rácsokat, zárakat szereltettünk fel, hogy a nem kívánatos sze­mélyeket távol tartsuk. Az épületet a Városgazdálkodási Válla­lat megbízottjai őrzik-jelentős összegért. Ezidáig semmiféle olyan megoldás nem merült föl, amely a közeljövőben megvaló­sítható lenne. A kórházi kápolna rendbetételére leg­utóbb egy külföldi segélyszervezet tett ajánlatot. Ha kiköltözik a röntgen, rögtön hozzákezdhetünk a felújításhoz. Helyi fel­ajánlások is érkeztek, például az E-ll kisszövetkezettől. Bízunk benne, hogy a kápolna rövidesen eredeti célját fogj a szolgálni és benne gyűl­hetnek össze a betegek szentmisére. Bíbo­ros úr szándéka, hogy ez a kápolna elkészülte után más feleKezetek híveinek is lehetőséget teremtene a közös imára. Kiss Csaba tette fel a lakosságot ma leginkább foglalkoztató, közlekedéssel kapcsolatos kérdést: igaz-e, hogy a Do­rogi Volán meg akarja szüntetni a kertvárosi 3-as és 4-es helyyáratot? Balogh Péter cáfolta a hírt és válaszában arra is hivatkozott, hogy a Volán igazga­tója, Gaál Andor ezt levélben is közölte. A viteldíjak azonban bizonyosan emel­kedni fognak, bár lehet, hogy ez nem lép érvénybe március l-jétől. Több kérdést tettek fel a résztvevők és tv-nézők az állami bérlakások eladásá­val kapcsolatban. Az ügyben, a polgár­mester szerint a február 28-i testületi ülésen születendő határozat lesz a per­döntő! Esztergom sportjával kapcsolatos gazdasági nehézségeket fejtették ki hoz­zászólásaikban Sáfár Ferenc és Már­marosi Győző, akik évtizedek óta áldozatkész sportmunkásai Esztergom­nak. „Sajnos a sportra ez évben 108 ezer, ifjúsági feladatokra 330 ezer Ft-ot tud fordítani a Város. Ennyire futja a szűkös költségvetésből! Csak a városi társada­lom egésze tudja e problémát megoldani az önkormányzattal együtt, egy, az e cél­ra létrehozandó alapítvánnyal" - hang­zott Nagyfalusi Tibor képviselő válasza. Számos kérdést, mintegy 15-öt a Pol­gármesteri Hivatal írásban fog megvá­laszolni. (Az első közmeghallgatás kapcsán új­ra, meg újra feltettem magamnak a kér­dést: sikerül-e, és kinek sikerül Esztergom lakosságát az évtizedes kö­zönyből végre felrázni? Magam is Dr. Antalics Mihály képviselő véleménye felé hajlok, aki arra a kérdésre, hogy mire fordítaná nem létező „tanácstagi alap­ját", így válaszolt:" „... vidám könyveket vennék és szét­osztanám az emberek között, hogy végre lássak az utcán nevető, mosoly­gó embereket!" Lehet, hogy ez a meg­oldás?!) Koditek Pál Közmeghallgatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom