Esztergom és Vidéke, 1991

1991-06-28 / 25. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. JUNIUS 28. 25. szám ARA; 19,50 Ft 1991 JUNIUS : FÜGGETLEN MAGYARORSZAG Felszabadulás. Gyanúsan csengő szó, sokszor visszaéltek vele.Most pedig tényleg MEGSZABADULTUNK .Kiment hazánkból az utolsó idegen katona. Esztergomban a Sötétkapu ásító torka láttán évtizedekig elszorult az emberek szíve,vagy ökölbe szorult a kezük a tehetetlenségtől. A kertvárosi vasúti kereszteződésnél sem tudtuk megszokni a cirillbetűs feliratot: „POSZT> mellette a messzi földről jött idegen kiskatonát. Elmentek hát városunkból és országunkból is. Most már biztos, hogy nem jönnek vissza. Mi pedig belefáradtunk a mindennapok egyre súlyosbodó gondjaiba.Á múlt ésszerűtlen gazdasági berendezkedésének fölszámolásával azonban kérlelhetelenül szembe kell néznünk. A szovjetek távozása nem volt látványos; nem érezhető a kézzelfogható megkönnyebülés, pedig ha megállunk egy percre, rá kell döbbennünk a történelmi pillanat nagyságára. Történelmünkben egyedülálló, példa nélküli megtorlás- és kivégzés* sorozat kísérte a szabadság kivívására tett kísérletünket, mindig elnémítva a függetlenségért szót emelőket. Küzdelmünkben nem voltunk egyedül: a lengyel, a cseh, a szlovák, a balti és az orosz népek mellettünk álltak. És amig a töröktől egy hosszú szabadságküzdelem, a némettől pedig egy világháború árán szabadulhattunk meg,most pedig - miként Batú kán hatalmas birodalma - a Szovjet is szétesett, szinte a csodával határos módon, egy egész Európára kiterjedő folyamat úttörője lehetünk.Akkor, amikor a népek sorra nyerik el szabadságukat Felelősségünk tehát óriási. Hibáinkért, rossz döntéseinkért most már nem kárhoztathatjuk a ránk erőszakolt külső akaratot Független demokráciánkban minden pártnak egy irányba kell haladnia, s a szebb jövő kialakításán kell fáradoznia. dr. Könözsy László jpfffp—-^ L. ' 'M O §Ü1 Petőfi Sándor; A szabadsághoz (Részlet) Oh, szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Megszűnt végre hosszú bujdosásod, Oly sokáig valtunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kísértet, Bolygott lelkünk a világban érted. Kerestünk mi égen-földön téged, Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök,a többi mind bálvány , Mely leroskad, egy ideig állván. S mégis, mégis számkivetve voltál, Mint a gyikos Kain bujdokoltál, Szent nevedet bitóra szögezték, Érkezésedet hóhérok lestek Sírba esett,ki neked sírt ásott, Bevezettünk, s uralkodás végett Elfoglaltad a királyi széket. Te vagy a mi törvényes királyunk, Trónusodnál ünnepelve állunk, Körülötted müjom s miljom fáklya, Meggyűlt szíveink lobogó lángja. Oh tekints ránk, fönséges szabadság! Vess reánk egy éltető pillantást, Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól, Szaporodjék szemed sugarától. Címlapkápünk Bajor Ágoston rézmetszete:Esztergom festőművészének utolsó alkotása. Halála előtti üzenetnek szánta, 1958.október 12-én adta postára. (Október 14-én temették)A művész látomásában Isten akaratából nyugaton-a Bazilika mögött-lehanyatlik az ötágű csillag;újra eljön a KEGYELET, a BÉKE és az IGAZSÁG uralma, amit térdeplő, ujjongó emberek ünnepelnek. A metszetnek ez az első közlése; a vizió most - 33 év után - vált valóra. (k.p.) (...)Magyarország nem független ország addig,amíg területén a magyar nép akarata ellenére szovjet haderő állomásozik.Igyekszünk tárgyilagosak lenni. A szovjet hadsereg a háború alatt lépett hazánk földjére. E háborúban a Szovjetunió volt a megtámadott, s a támadó üldözése közben Magyarországot is megtisztította a hitleri haderőktől. A német haderő megtörése történelmi tett volt, s a magyar sors új, boldogabb korszakának, a független Magyarország kiindulópontjává válhatott volna. Nem így történt. Csaknem 12 év telt el 1945.április 4-e óta, s a szovjet csapatok ma is Magyarországon tartózkodnak. Ez sérti a magyar nép nemzeti önérzetét és jogos nemzeti érdekeit. Mindenekelőtt azért sérti, mert amíg a szovjet csapatok itt vannak, Magyarország nem folytathat igazán önálló külpolitikát, önálló külpolitika nélkül nincs egészséges nemzeü fejlődés. Sok időbe telik, míg az önálló magyar külpolitika részleteiben is kialakul, de a leglégenyesebb dolgok már ma is világosak. Ez a külpolitika nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy szembe fordulunk a Szovjetunióval vagy a szomszédos országokkal. Magyarországnak, a magyar népnek az az érdeke, hogy hatalmas szomszédunkkal és a kelet-európai sorstárs országokkal, különösen Lengyelországgal és Jugoszláviával őszinte, egészséges barátságban éljen. Szükségünk van kölcsönösen gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokra, az eszmék szabad áramlására, s ha a közös érdekek úgy kívánják, esetről esetre külpolitikai együttműködésre is .De csak a magyar nép és a magyar kormány szabad elhatározása alapján.{...) Bízunk abban, hogy a Szovjetunió vezetői megértik: az egész magyar közvélemény követeli, hogy vonják ki hazánkból a szovjet csapatokat, s rendezzék igazságosan a szovjet-magyar visszonyL (Részletek Gimes Miklós vezércikkéből - Magyar Szabadság, 1956.október 3o.)