Esztergom és Vidéke, 1991

1991-06-28 / 25. szám

2: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Szerkeszti! SEBŐ józsef Sólyom doktornő kellemes, de ha­tározott hangját nem csak a kórház gégészeti osztályáról ismerhetjük, ha­nem az önkormányzati ülésekről is. Honnét a politizálási kedv? - Mindig tevékeny alkat voltam, ami talán csa­ládi örökség is. Édesanyám 1956-ban ifjúsági vezetőként elszavalta Ady Rohanunk a forradalomba című ver­sét, amiért kizárták a tanárképzőből. A versekkel nekem is akadtak problémá­im. Csak felnőtt fejjel értettem meg, hogy korábban miért nem engedték elszavalni Petőfi Fel a szent haborúra című versét, ami így hangzik: Jtt a próba, az utolsó /Nagy próba,/ Jön az orosz, jön az orosz, / Itt is van már valóba*/ Eljött tehát az utolsó ítélet." ­A rendszerváltás után pedig úgy érez­tem, hogy a gondolataimhoz legköze­lebb álló élveket, véleményeket az SZDSZ fogalmazta meg, ezért léptem a párt soraiba. - Egyébként Vácról származom, de már Esztergomban, a Dobó gimnáziumban érettségiztem. Biológiából a középiskolások orszá­gos versenyén az első tíz közé kerül­tem, ezért e tárgyból felvételi nélkül jutottam a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemre. Ott szeminárium­vezetőm Béki Gabriella volt, aki ma az SZDSZ egyik országos ügyvivője. Az egyetem elvégzése után kerültem az esztergomi kórházba.Szakvizsgát orr­fül- gégészetből tettem, s most készü­lök a másodikra, foniátriából. Kislá­nyom hét éves, és meg­vallom, igen elfogult anya vagyok! - Mit jelent eszdée­szesként ülni a helyi szenátusban? - Az önkormányzat­ban nincs helye a pár­toskodásnak. Az önkormányzat nem válhat politikai hadszíntérré! Eszter­gom érdekéi párton felüli érdekek. Én a saját lelkiismeretem szerint, s nem pártelvek szerint szavazok. Az elmúlt hónapok munkája alapján úgy vélem, képviselőtársaim is így voksolnak. Ezt jelzi, hogy a leadott szavazatok is elég változóak, tehát a szakmai szempon­tok az elsődlegesek. Ez annál is inkább fontos, mert a kormány rendeleteivel igen súlyos anyagi helyzetet teremtett az önkormányzatok számára. Szűkös kasszából kell - kellene gazdálkodni, amikor mind az oktatás, mind a kör­nyezetvédelem súlyos anyagi ráfordí­tásokat igényelne. - Moltke mondta: "Minden ország sorsa saját erejében rejlik!" - Ugyanez vonatkozik váro­sunkra is, hiszen minden polgára fe­lelős érte. Ezért kérünk mindenkit, hogy ötleteit, kifogásait, észrevételeit juttassa el hozzánk. Egy televíziós adásban hangzott el, hogy Esztergom negyven éve vívja végvári harcait. Bí­zom abban, hogy győztesen vívja meg. - Ugyanakkor az önkormányzati munkát is meg kell becsülni. Nem sza­bad elengedni a szakértőket. Nem megfélemlíteni és ijesztgetni kell, ha­nem sokkal jobban meg kell találni az emberi hangot. - Egyáltalán, mik a város lehető­ségei? - A pénzügyi ellenőrző bizottság ­Vilmos Péter vezetésével - a közel­múltban elvégzett egy pontos felmé­rést: tisztázták, mi a város vagyona, miből is gazdálkodhat az önkormány­zat. Igaz, hogy rosszul áll, de valame­lyest jobban, min t kezdetben sejtettük. Most példáúl azért küzd az önkor­mányzat, hogy a megyei Komturiszt esztergomi részei - beleértve a Vadvi­rág-kempinget is - a városé legyenek. - Többen azzal vádolják az önkor­mányzatot, hogy eladta a Prímás­sziget legszebb részét­- Ez nem a jelenlegi önkormányzat bűne, hanem az előző tanácsi vezeté­sé. Ezt a nagyon szép helyet - a "Szán­dokán" játszóteret és környékét - ap­portként bevitték a Strigonium Kft-be. - A későbbiekben szeretnénk megaka­dályozni, hogy városi földeket továb­badjanak - haszonbérbe. Ezt ma már ­a város tudta nélkül - nem lehet meg­tenni. Épp a lakosság ilyen jellegű kérel­meinek, panaszainak intézésére sze­retnénk létrehozni egy ügyfélszolgála­ti irodát. S a vesszőparipámat is hadd említsem meg: jogi irodát kellene lét­rehozni a városházán. - Mit tett-tesz az önkormányzat a súlyos lakásgond megoldására.? - A hiányszakmák képviselőit min­rendszer csak akkor lesz életképes, ha nem működik a "hálapénz"-rendszer. Ezt akkor szakciónálni kell. Ez sarka­latos pontja lesz az új betegbiztosítási rendszernek. Továbbá fontos, hogy a társadalombiztosítás monopolhelyze­te megszünjen. Tavaly májusban a japán nagykövet ur fogadott bennünket: dr. Arató Gé­zát, Miavecz Jenőt, Schlett Istvánt és engem. A hosszúra nyúlt beszélgetés során megígérte, hogy Esztergom és vonzáskörzete részesülni fog a japán egészségügyi segélyprogramból. Ez elsősorban műszereket jelent, de kol­légáinkjapán tanulmányútjára is lehe­tőség nyílt. - Úgy tudom, az új testvérváros­ban, Bambergben is járt­- Igen. Rendkívül meleg szeretettel fogadtak bennünket. Mindkét város képviselői hangsúlyozták a polgárok találkozóit, elsősorban érdeklődési körök szerint; kórusok, sport­egyesületek, vetélkedését, de "csere­gyerekek" képzését is megemlítettük. Engem az ottani kórházba is elvittek, ahol német szemszögből láthattam mindazt, ami felé mi is törekszünk. Ha felépül a Duna-Majna-Rajna-csator­na, akkor még vízi úton is kapcsolatba kerülhetünk. - Végezetül: Az elmúlt hónapok során mi volt a legmaradandóbb emlék? Orvosnő a szenátusban Beszélgetés dr. Sólyom Olimpiával denképpen le kell telepíteni a város­ban, gondolok itt nyelvtanárra, ren­dőrtisztre, bizonyos orvosi szakmák­ra. Részben az ő megsegítésükre föl­mértük az üres lakásokat. Az a cél, hogy a képzett értelmiség ne menjen el. - A képviselőtestületben élénk vi­tát váltott ki, hogy kapjanak-e fizet­séget a városatyák- és anyák-. - Ezidáig nem fogadtuk el semmifé­le anyagi ellenszolgáltatást. A szolgá­latot így vállaltuk. Meg kell monda­nom: talán az egyetlen önkormányzat vagyunk az országban, amelyik nem kap fizetést. Az egészségügyi bizott­ság ez ügyben úgy foglalt állást, hogy ne kapjunk, kivéve a "járulékos" költ­ségeket: gépkocsihaználat, telefon, munkaidő-kiesés. Ha pedig mégis ka­punk, az jelképes legyen. Egy rosszízű pletykát is meg kell cáfolnom: a test­vérváros-jelöltekhez nem a város pén­zén utaztak a képviselők. Ezeket saját zsebből fizettük. -Mik az egészségügy teendői Esz­tergomban? - A megye egészségügyi adatai a legrosszabbak közé tartoznak az or­szágban. Az egészségügy talán egyet­len része a társadalomnak, ahol nem történt meg a rendszerváltás. Alapjai­ban kell megváltoztatni. Lassan halad, mert nem mindenkihek érdeke. Az új - Számomra a leg­kedvesebb, hogy megalakult a sport­kollégium. A sport ügye amolyan mos­tohagyerek volt, sem ide, sem oda nem tar­tozott. Mivel a me­gyei támogatás is megszűnt, alig ma­radt rá pénz. Szerencsére ezt a megye is idejében észrevette. A sportkollégi­um célja egy koncepció kidolgozása. A város lakosságát is szeretnénk meg­mozgatni... - Sportol? - Nyolc éves korom óta. Az MB-II­ben is kézilabdáztam, öt éve hagytam abba az aktív sportot. Még Esztergom­ból is foljártam Pestre az OSC edzése­ire. Mindig tevékeny alkat voltam, a munka számomra nem jelent megter­helést. Végül hadd dicsérjem meg Esztergom lakóit is: Úgy érzem, az utóbbi időben tisztább lett a város, bár ebben minden bizonnyal a Mind­szenty-temetés is közrejátszott. Sebő József VÁRSZÍNHÁZ TÁNCGÁLA JÚNIUS 28-29-ÉN 20,30 órai kezdettel Az Egyházak a változó világban c. ökumenikus történész-konferen­cia keretében május 29-én megnyitott kiállítás (Együttélő egyházak) au­gusztus közepéig látható a Keresz­tény Múzeumban. Szép katalógusa ugyanott megvásárolható. A konferencia több mint száz elő­adását és korreferátumát össze­gyűjtő kiadvány már készül az OK­TÁVPRESS Nyomda Kft. kertvárosi műhelyében. Ez a cég a rendezéshez is jelentős támogatással járult hozzá, el­sősorban úgy, hogy önköltségi áron készítette el a programfüzetet és a meghívókat. Színvonaluk azt ígéri, hogy a kis példányszámú tanul­mánykötet tartalmához méltó külsővel kerül ki a nyomdából, a bibliofilek számára becses mestermunkáként. Eszmei értékét minden bizonnyal nö­veli majd, hogy öt díszkötésű példá­nyának egyike ott lesz a II. János Pál pápának átadandó esztergomi ajándé­kok között. A diósgyőri barna papíron, barna betűkkel nyomtatott, mintegy 4-500 oldal terjedelmű, keményfedelű könyv ára 300,- Ft lesz. Előjegyezhető, megrendelhető az Érseki Levéltárban: Esztergom, Mindszenty tér 1. (Telefon: 13-890,12-880) A kötet egyébként az „ÚJ Forrás Könyvek" sorában - várhatóan au­gusztus elején - jelenikmeg. Az érdek­lődőknek addig is érdemes megvásá­rolniuk - vagy a könyvtárban elolvas­niuk - a tatabányai folyóirat májusi számát, amelynek első részében az egyháztörténeti konferencia alkalmá­ra készült összeállítás érdekes inteijúi (pl. Paskaí László bíboros érsekkel), ldtünő tanulmányai, esszéi találhatók. N.T. Az Olvasó megkövetése Lapunk előfizetői-vásárlói közül többen szóvá tették, hogy az utóbbi számokban sok az elírás, a helyesírási hiba. Magyarázatul csak annyi, hogy a szövegszerkesztést most már mi ma­gunk végezzük, és a lap is új nyomdá­ban készül. Ez az átállás nem megy zökkenők nélkül. Bízunk benne, hogy Olvasóink a közeljövőben ebből egyre kevesebbet vesznek észre. Ugyancsak meg kell követnünk Sá­rándi Józsefet, most már állandó szer­zőnket, mert legutóbbi opusza alól el­maradt az aláírás. Az írás ettől függet­lenül sokaknak tetszett; Nyomolvasás volt a címe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom