Esztergom és Vidéke, 1991

1991-01-25 / 3. szám

20 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Beszélgetőpartnerem harminc éves, három gyermek apja és esztergomi lakos. Munkahelye a közgazdasági egyetem jövőkutatási tanszéke, ahol ökológiai problémák modellezésével foglalkozik. Korábban a dorogi tanács környezetvédelmi titkára volt. Az ottani égetőműről írt kritikájával 1987-ben a Veszprémi Akadémiai Bizottság 2. díját nyerte el. A dorogi és az esztergomi tapasztalatokat hasznosítva most az egyetemi doktorátus megszerzésére készül. - Mi a filozófiád? - Véleményem szerint egy környezetileg beteg várost csak időben és térben elosztott beruházásokkal, intézkedésekkel lehet ökologikussá tenni. Ezek hatása aztán globálisan összeadódik. A lépések sorozatát pedig gondosan ki kell munkálni, azaz rendszerszemléletre van szükség. Az általam ökologikusnak tartott városban a természet és a helyi társadalom közé egy közvetítő, áthidaló rendszert kell építeni, egy megfelelő infrastruktúra segítségével. S az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a környezetvédelem ügye az önkormányzatokra hárul. De az is magától értetődő, hogy környezetvédelem dolgában önkormányzati szövetségekre van szükség. A szomszédos településeknek a sejtelmélet alapján kell szerveződniük. Esztergom, Dorog és Párkány környezetvédelmét illetően teljesen mindegy, hogy hány közigazgatási egységre tagolódnak, illetve van-e köztük országhatár, vagy sem. Külön-külön - információcserék és közös programok nélkül - csak részeredményeket érhetnek el. Mint azt kimutatták, a dorogi erőmű Esztergomotjobban szennyezi, mint Dorogot. Vagy egy másik példa: a kertvárosi szennyvíztisztító 5000 m3/nap teljesítményű, mégis 14000 folyik bele, tehát 9000 m3 tisztítatlanul túlfolyik a kenyérmezei patakba, ami gyakorlatilag szennyvízcsatorna. S épp a Prímás-szigetnél torkollik a Dunába, ott, ahol a Dorogot és Esztergomot ellátó csápos kutak működnek. A mintegy 400 millió forintos beruházást Bős-Nagymaros kapcsán ígérték... - Mi jellemzi Esztergom környezetvédelmi helyezetét? - Ez a város nem tudja, hogy milyen rossz helyzetben van, s ezt jó lenne tudatosítani! Különösen a télen mért légszennyezési adatok rémisztőek. A belvárosban a koromszennyezést illetően országosan a második! helyen állunk, elsősorban a korszerűtlen fűtés miatt. Kén-dioxid „vagyonunk" alapján a negyedikek, az átmenő forgalom okozta nitrogén-dioxidunk szerint pedig a tizenhetedikek vagyunk a hazai rangsorban (1989-es adatok). Ha a város történelmi zarándokhellyé, idegenforgalmi és kulturális centrummá akar válni, akkor ebben az elhanyagolt természeti és művi környezetben a kívánalmaknak nem fog megfelelni. A megelőzés érdekében elsősorban az ökológiailag megalapozott városépítésre és tervezésre, valamint a műszaki és biológiai infrastruktúra fejlesztésére kell gondolnunk. - Kezdjük a legsúlyosabb gonddal, a légszennyezéssel... - A korszerűtlen fűtés okozta nehézségeinken leggyorsabban a földgáz bevezetésével lehetne segíteni. meket a déli területekre volna célszerű telepíteni, az újabb lakóterületeket pedig a Dunakanyar felé eső részekre. Az átmenő forgalom okozta levegőszennyeződést a városközpont tehermentesítésével lehetne megoldani, az elkerülő forgalom megtervezésével. E koncepcióba az újjáépülő Mária Valéria hidat is bele kell foglalni. Véleményem szerint a buszpályaudvart is ki kellene telepíteni a déli városvégre. Kapcsolatát a várossal egy sűrűn - legalább öt percenként közlekedő elektromos kisbuszokkal lehetne megoldani. Kevésbé köztudott, de a városban gyakori az úgynevezett inverziós helyzet. Ez azt jelenti, hogy a Garam völgyéből felénk áramló hideg levegő átsiklik fölöttünk, s a felfelé igyekvő melegebb és szennyezett levegő kicserélődését akadályozza. Ezen elsősorban növényzet telepítéEsztergom környezetvédelme Beszélgetés Pozsonyi László környezetvédő szakmérnökkel Ez évben a Suzuki-gyár miatt a város határáig elhozzák a gázvezetéket. A lakóházak gázzal való fűtésére elkészült ugyan egy tanulmányterv, a kivitelezés előkészítése még hátravan! Köztudott, hogy Párkányból is jócskán kapunk szennyező anyagokat - légi úton. Az ottani papírgyár óránként (1989) 1273 kg kén-dioxidot bocsát ki. (A szlovák norma 284 kg/óra, a magyar 450 kg/óra. A 106,5 m magas kéményre vonatkozó adatok alapján.) - Nitrózus gázból pedig 436 kg-ot bocsát ki óránként a gyár. (A szlovák norma 147 kg/óra, a magyar 255 kg/óra.) S ekkor még a porról, a pernyéről, dinitrogénoxidról és kénhidrogénről még nem is beszéltünk! Ezen adatok alapján nyilvánvaló, hogy a gyár meghatározó szerepet játszik Esztergom légszennyezésében. A nyáron itt járt nálunk Ragan Karol, a papírgyár középszintű vezetője, a szlovákiai zöld párt szakembere, aki elmondta, hogy a közeljövőben elkészítenek egy olajos víztisztító berendezést, valamint két régi kazánjukat korszerűsítik. Visszatérve Esztergomra: hoszszabb távon a lakóterületek és a történelmi központ miatt az ipari üzesével lehet segíteni. Egy zöldterületeket gondozó hálózat kialakítása is üdvös lenne, ügybuzgó polgárok bevonása révén. A vállalkozókkal szerződést lehetne kötni a közterületeken lévő fák, parkok gondozására - bizonyos térítés ellenében. A fejlesztést természetesen továbbra is az önkormányzat végezné. Mohácson már bevezették ezt a rendszert. Hosszú távon a város fölötti domboldalakon legördülő hűvösebb levegő - amely a városi levegő kiöblítését végzi - útvonalát is szabadon kell hagyni, azaz a domboldali beépítés legyen szellős és tágas. Kívánatos volna, hogy a Prímássziget váljon igazi szabadidős hellyé, Esztergom Margitszigetévé. - Nem csak a levegővel van gondunk, hanem a vizünkkel is... E téren elsőrendű feladat a nagymarosi gáttal összefüggő, régóta esedékes beruházások - a csatornázás, a víztisztítás-megvalósítása, de a Duna-part helyreállítása is idetartozik. Itt megint csak az érintett települések összefogására lesz szükség. A szervezőmunkát a Komterv már meg is kezdte. A városnak saját koncepcióra van szüksége, hiszen ez a munka öt-tíz évig is eltarthat. Csak címszavakban: a szentgyörgy mezői magaspart kiépítése, a Csenkei-hídnál lévő partszakasz helyreállítása, a Rozmár-telepi agyagnyerő tájrehabilitációja, a Táti szigetek félig kész gátjainak állagvédelme, az árvízvédelem... Az említett kertvárosi szennyvíztisztítót pedig sürgősen meg kéne építeni. A volt szovjet laktanyák hasznosításakor pedig azok csatornázására is gondolni kell, hiszen a szennyvíz ezidáig egyszerűen kifolyt a szabadba. A város egyes területein - Kertváros, Szentgyörgymező, Szenttamás csatornázása úgyszintén halaszthatatlan feladat. A Palatínus tó tisztítása ügyében több terv is készült, de érdemben alig történt valami. Ezt is csak Doroggal közösen lehet megoldani. - A víz és a levegő védelmén kívül nyilvánvalóan más is kell, hogy tiszta és egészséges város legyünk... • Igen a városi szemét elhelyezése is hosszabb távon megoldandó feladat; a kisszámú, de meglévő zöldterületek gondozása, a nyilvános vécék építése, a kirándulóhelyek - Vaskapu - továbbfejlesztése sok évre való feladatot kínál. Sebő József Visszatérítés Megkaptam a hőn várt telefont, de nem tudom, mennyi pénzt kapok vissza közműfejlesztés címén a várostól. Tavaly még 30%-ot, de az idén már nem - így tudja a közember. Mi hát az igazság? - kérdeztem Bacsa Lászlót, a polgármesteri hivatal illetékesét. A 30%-os visszatérítés 1989-ben még igaz volt. E kedvezményt a városi tanács adta, s az APEH ezt visszafizette. Az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezőket - például a nyugdíjasokat - azonban ez a rendelkezés hátrányos helyzetbe hozta, hiszen követelésüket nem tudták érvényesíteni. Feltehetően ezért a minisztertanács 132/1989 (XII. 22.) MTrendelete ezt a kedvezményt megszüntette, s helyette mindenki számára egységesen 15%-os visszatérítési lehetőséget biztosított. -Hogyan történik a visszafizetés? - A polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya elvégezte az 1990. évi telefonfejlesztési befizetések zárását. A teljes összeg 15%-át pedig rövidesen - január végétől február közepéig elküldjük az érintetteknek. Ez egyénenként - néhány kivételtől eltekintve - 2250 Ft-ot jelent. - Hány embert érint a visszafizetés? - Mintegy ezret. Kürülbelül háromszázan már korábban rendezték tartozásukat.