Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-24 / 20. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ 1543-tól az esztergomi szandzsák a budai elajet (vijalet) legnyugatibb része lett. A török uralom Esztergom vármegye legnagyobb részére kiterjedt, csak a Magyarszölgyémi palánkjelentett néhány falu részére némi védelmet. Az esztergomi szandzsák területe kiterjedt a vármegye határán túl Komárom, Hont és Nógrád vármegyék egy részére is, majdnem ötszáz falu, város és puszta tartozott hozzá. A törökök további nyugati előretörésének útjában az az új erősség állt, amelyet Oláh Miklós érsek emeltetett, először palánkvárként: Érsekújvár. A későbbiekben a palánkvárat elbontották és a helyén, 15731580 között, kőből és téglából egy hatszögalakú erődöt emeltek. Az erődítmény javítása és erősítése 1663-ig folyamatos volt. 1663-ban Köprülüzáde Ahmed pasa hatalmas sereggel indult Bécs ellen. Útját három vár akadályozhatta, Győr, Komárom és Érsekújvár. Buda és Esztergom érintésével az utóbbi ellen indult. 1663. szeptember 26-án, több mint egy hónapos hősies védelem után Forgách Ádám, szabad elvonulás fejében, feladta a várat. A török csapatok most már az egész Esztergom vármegyét megszánhatták, de az újonnan létrehozott elajet határai északon Trencséntől 10-15 kilométerre húzódtak. Az így török kézre került falvak adójából látták el az esztergomi szandzsák török katonatisztjeinek fizetését, a bégekét, szpáhikét. Az egyes települések összesített adóját akcseben, török apró ezüstpénzben adták meg. Ebben az időben 66 akcse tett ki 1 forintot. Hogy összehasonlítási alapunk legyen, egy példa: a század közepén a magyar kézen levő szölgyémi templom építéséhez minden Esztergom vármegyei nemesnek 10 dénárral kellett hozzájárulnia (100 dénár tett ki egy forintot). Szultáni birtok volt 1673ban Nímet Sződin (Németszőgyén) városa 12.885 akcse adóval, Madzsar Sződin (Magyarszőgyén) városa 29.885 akcse adóval, Vásárhel (Vásárhely, ma Magyarszőgyén része) falva 3.000 akcse adóval, Arad puszta (ma Kisújfaluhoz tartozik) a tóval együtt 1000 akcse adóval, Várhel puszta (Várhely, ma Magyarszőgyén területéhez tartozik) 300 akcse adóval, Déva (Gyiva) puszta 1.300 akcse adóval, Bátor Keszői (Bátorkeszi) városa 36.832 akcse adóval, Kakat puszta (ma Párkány) 600 akcse adóval. Ezek a falvak a párkányi járásban feküdtek. Ahmed esztergomi alajbég zeametje (hűbérbirtoka): Sítői (Süttő) falu 3000 akcsével, Szentmihál puszta (Esztergom közelében feküdt) 200 akcse adóval, Mocs falu (a párkányi járásban) 17.800 akcse adóval, Ahmed alajbég, - aki a szandzsákon belül, mai fogalmaink szerint, egy járásnak lehetett a katonai parancsnoka, - évente 21.000 akcse jövedelmet húzott a szultán kegyelméből. Mocs ennél többet adózott, a teljes évi adója 24905 akcse volt. (ma Vértesszőllős) és egy-egy falu Honiban, Barsban és Nyitrában adta ki a 34.000 akcsés végösszeget. Egy-egy török tiszt birtoka néha négy-öt megyében volt található. Abdülhalimnak is voltak másutt falvai, de részesedett is az összesen 4.000 akcse adót fizető Bajna falu és az 1.000 akcsét fizető Sárás puszta (ma Bajna) adójának harmadával. Haszan ben Redzseb nevén volt, más települések mellett Kesztőc (Kesztölc) falu is 6.450 akcsés adójával. Ahmed ben Ibrahim zeamet birtokainak nagyobb része a párkányi járásban feküdt: Nagy Bín (Nagybény) falu „más néven Alsó Bín, O Bín pusztával együtt" 13.610 akcse adóval és Bárt (Bart) falu 9065 akcsével. Török adóösszeírások 1673-ban Esztergom környékéről Érdekes megnézni, hogy miből jött össze ez a summa! 83 háztartásban 110 férfi élt, a 83 ház után házankint 50 akcsét fizettek, a búza tized 685 kila volt, összesen 13.700 akcse, a kétszeres (fele részben vetett búza és rozs) tizede 230 kila, összege: 2.300 akcse. A méhkasok tizede után 350 akcsét, a legeltetési adó után 1.245 akcsét, juhadóért 500 akcsét, fa és széna adó után 1.280 akcsét fizettek. Tipikus adó volt a menyasszoy adó 180 akcséval. A sertésadó 300 akcse volt, bírságokra és földadóra 420 akcsét számoltak. A nyolckerekű dunai-malom után, kerekenkint 60 akcse adót számoltak! Hüszejn ben Ömer zeametjába tartozott Kis Ebed puszta (Ebed) 900 akcse jövedelemmel. Ahmed ben Haszan nevén volt Újfaluja (Nyergesújfalu) 4.500 akcse adóval, honti falvak adójával a zeametje 25.000 akcsére rúgott. Ali ben Bekir nevén volt, a Komárom vármegyei Baj falu mellett, Epszehő puszta (ma EbszŐnybánya), ahol Tát falu rájáinak szőlője volt, 1.265 akcse adóval. Szőlős puszta Lábadlan (Lábatlan) falu, Piszke és Bikol pusztákkal, Ivaz ben Abdullah jövedelmét gyarapította 4.300 akcsével. De találkozunk az összeírásban olyan pusztával is, amelyet csak valószínűsíteni tudunk: ilyen Bobál puszta Nagy Sáp és Bajna falvak között, „tartozik Esztergomhoz"-írták a defterbe. A környéken van Babaihegy. Nem sok jövedelmet hozott tulajdonosának, 500 akcsét. Sűrűbben lakott volt a párkányi járás, ezt bizonyítja, hogy újra ottani települések nevével találkozunk: Kis-Tata falu 8.635 akcsével, Nána puszta 2.100 akcsével, Kis Bélád és Nagy Bélád puszta (ma Béla) 1.500 akcsével adózott. Jelentős település volt Farnad 23.605 akcsényi adójával. Kicsinte falu (Kicsind) 12.190 akcsével adózott két főtisztnek is. Sárkány falu 9960 akcséje Mahmúd timárját alkotta, timárbirtokot a szpáhik kapták. Zsalezsó falu a középkori Salusonnal lehet azonos. Párkán puszta adója csak 100 akcsét tett ki. Nagy Ebed falu 15.150 akcse adót fizetett. Majd esztergomi járási falvakkal találkozunk: Tát 4.000 akcsét, Ún (Úny) falu 2000 akcsét fizetett. Szyávus ben Abdullah 6000 akcsés timáijában volt a túlparti Karva falu egy része, a teljes karvai adó 7.800 akcse volt. A 6000 akcsés tímárt a beglerbég is adományozhatta, az e felettieket a magas porta, a szultán adományozta. Nem esztergomi tisztek is kaptak az Esztergom környéki falvak adójából; Tokot (Tokod) falu 2.454 akcsés adóját Oszmán, a budai defter káthibja kapta. Ő a budai elajet adóösszeírójának írnoka volt, s az esztergomi szandzsák összeírásait Ők készítették. Kis Újfaluja (Kisujfalu) 8.190 akcsés adójából 8.000 akcsét kapott Hüszejn ben Ibráhim. „Csolnok falu, az említett falu rájáinak Dág pusztában levő földjeivel együtt" 10.000 akcse, Csiv puszta 2.000 akcse adót fizetett. Csolnok mellett feküdt egy Dombok puszta is. Lakott volt Baj ód falu (Baj ót), 3.000 akcsével adózott, Sári Sáp falu ugyanannak a birtokosnak pont a harmadát fizette. Más birtokosnak adózott a párkányi Kis Bín, más néven Felső Bín (Bény) 5.685 akcsével, a mellette levő Ó Bín puszta 500 akcse jövedelmet hozott tulajdonosának. Puszta volt Leján Vár (Leányvár) 1.749 akcse adóval. Kastíl pusztát és még pár pusztát nem lehetett azonosítani, de ez is a környéken feküdt. Zsidó puszta a mai zsidódi híd környéke, középkori falu. Királ rít ismét azonosíthatatlan, de az összeírás Esztergom mellett említi. Viszont könnyen azonosítható Dorok puszta, amely a mai Dorog, s 850 akcse adót fizetett. Hasonló a helyzet Epei pusztával, amely után 1000 akcse jövedelmet húzott tulajdonosa. Az összeírás jól mutatja, hogy Esztergom régi jelentősége megmaradt, hiszen Buda kulcsa volt, amint a felszabadító hadjáratok is tanúsították a későbbiekben. A párkányi járás falvai gazdagabbak voltak, népesebbek, több volt a termőföld. Nem szeretünk adózni, de ha 1673-ban sem kellett volna adózni, akkor ma rengeteg ismerettel lennénk szegényebbek! Ortutay András