Esztergom és Vidéke, 1990

1990. szeptember / 17. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM • POLITIKA • MŰVELŐDÉS • HELYISMERET® IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. szeptember 17. szám ÁRA: 19,50 Ft JEGYZŐKÖNYV amely készült az Esztergomi Választási Bizottság hivatalos helyiségében 1990.szeptember 13-án. Tárgy: A listák sorrendjének kisorsolása Jelen vannak: Dr.Szödényi Zoltán titkár Tagok: Németh Lajos, Dr. Dinnyés József, Farda István, Schiller Kertész Tamás, Jónás Zsigmond A Választási Bizottság a pártok jelenlétében megtartott sorsoláson a következő listasorrendet állapította meg: 1. Magyar Szocialista Munkáspárt 2. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 3. Kisebbség (cigány), 4. Kisebbség (szlovák), 5. Fiatal Demokraták Szövetsége, 6. Szabad Demokraták Szövetsége, 7. Magyar Demokrata Fórum Esztergom — Vállalkozók Pártja, 8. Kereszténydemokrata Néppárt, 9. Magyar Szocialista Párt, 10. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt. JEGYZŐKÖNYV amely készült Esztergomban 1990 szeptember 13-án a Választási Bizottság székhelyén. Tárgy: Jelöltek nyilvántartásba vétele. Jelen vannak: Dr. Szödényi Zoltán titkár Tagok: Németh Lajos, Dr. Dinnyés József, Farda István, Schiller Kertész Tamás, Jónás Zsigmond A Választási Bizottság a mai napon Esztergom Város egyéni választókerületeiben a következő jelölteket vette nyilvántartásba: 1. számú választókerület: Huray Imre FKgP Koditek Pál független Petróczy Gyula független Dr.Söröss Jenő MDF Esztergom Szóda Ferenc KDNP Szabó József SZDSZ-FIDESZ 2. számú választókerület: Csóka Ferenc FKgP Erős Miklós független Győző András független Molnár Béla MTESZ Nagy falusi Tibor SZDSZ Vámosi Ferenc MDF Esztergom— VP. 3.számú választókerület: Bartha Károly MSZP Besey László független Jungvirt Béla FKgP Major György független Paál Anikó SZDSZ-FIDESZ Petruska László független 4. számú választókerület: Balogh Péter SZDSZ Mazurka Károly MSZP Reményi Károly KDNP Szabó István FKgP Szász Sándor MSZMP Szerencsés Tibor független 5. számú választókerület: Brassai György SZDSZ-FIDESZ Cserni Alajos KDNP Csikós Rudolf MSZMP Nemeskéry Edvin MDF Esztergom-VP. Simon Tibor független Dr.Tőrös Péter MSZP 6. számú választókerület: Dr.Antalics Mihály MDF Esztergom-VP. Balogh Ákos FIDESZ Seres István MSZMP Dr.Sinka Gábor KDNP Szép Zoltán MTESZ 7. számú választókerület: Béták Lajos FKgP Bodrogai Sándor MSZMP Bognár István SZDSZ-FIDESZ Gyöngyös Antal független Horváth Ferenc független Horváth Kálmán Mihály MDF Esztergom-VP. Dr. Nemes Tamás MTESZ Németh József KDNP 8. számú választókerület: Burányi György MSZMP Horváth Gyula cigány kisebbség Juhász Albin független Kriskó Istvánné független Meggyes Tamás FIDESZ-SZDSZ Pónya Lajos FKgP Sárközi Sándor cigány kisebbség 9. számú választókerület: Béres László SZDSZ Horváth György KDNP Pogácsásné Fodróczi Gertrúd MDF Esztergom-VP. Dr. Szabó Imre Tóth Ferenc Virágh Miklós MSZP Nedőczy István FKgP Szóda Tibor MTESZ Vilmos Péter SZDSZ-FIDESZ független KDNP 10.számú választókerület: Balázs András MSZP Bánhidi László KDNP Meszes Imre FKgP Dr.Pifkó Péter FIDESZ Szabó József független Tóth Tamás független 11 .számú választókerület: Csernus Ferencné MSZP Juhász Ferenc KDNP Knapp János Pál SZDSZ-FIDESZ Kottász István MDF EsztergomVP. Pongrácz Imre független Szabó János FKgP 12. számú választókerület: Fehér László független Horváth Sándor cigány kisebbség ülés Imre MSZP Kiss Csaba független Kripta Sándor független 13. számú választókerület: Dr.Ámon György KDNP Dr.Gregori János MSZP Nagy Tibor független Pongrácz Imréné cigány kisebbség Schlett István FIDESZ 14. számú választókerület: Holop István független Minczér János szlovák kisebbség Minczér Kálmán szlovák kisebbség A Választási Bizottság az egyéni választókerületi jelöltségek alapján a következő pártok, szervezetek listaállítási jogát állapítja meg: Cigány kisebbség, Szlovák kisebbség, FIDESZ, FKgP, KDNP MDF Esztergom-VP, MSZMP, MSZP, MTESZ, SZDSZ (Listák a 2. oldalon!) A Monteverdi Kórus szeptember 6 és 18 között a Barcelonai Nemzetközi Kórusfesztiválon vett részt. Műsorukban egyházi énekek, a névadó művei, valamint Farkas Ferenc, Kodály Zoltán — és Karai József ez alkalomra komponált Sanctus de Barcelona című kórusművének ősbemutatója szerepelt. Az indulás előtt egy levelet is kapott a kórus, melyben a nemrég Esztergomban szerepelt maintali énekkar köszönte meg a vendégszeretetet. Részlet a levélből: ,,. . . Szívesen gondolunk vissza az Esztergomban töltött szép napokra, különösen a Monteverdi kórus tagjaival töltött időt őrizzük meg emlékezetünkben. Szeretnénk megismételni a jövő évi látogatásra szóló meghívásunkat. Már előre örülünk a viszontlátásnak! De mindenekelőtt sok szép eredményt Barcelonában! A leköszönő polgármestert lapunk számvetésre kérte. Ő - mint ismeretes - előbb tanácselnök-helyettesként, majd az utóbbi két évben megbízott tanácselnökként volt a város első embere. - Mi volt a legfőbb sikerélmény, amit maradandónak érez? — Hálás vagyok a sorsnak, hogy ennek az időszaknak részese lehettem, mégha szerény formában is. Bármilyen lesz munkánk megítélése, az elvitathatatlan, hogy Esztergom politikai, erkölcsi felemelkedése érdekében az első lépéseket a mi testületünk tette meg. Néhány eredmény, nem fontossági sorrendben: létrejött a város utazási irodája, a Gran Tours; az országos rehabilitáció előtt megtartottuk a Mindszenty-téravatót. Még a tévériporter is rákérdezett: nem veszélyes-e ez így? Reális közelségbe került a csonkahíd helyreállítása; nagyon heves és sok energiát kivánó tárgyalássorozat után megszereztük a Suzuki-gyárat. Az előkészítő munkálatok már meg is kezdődtek. Idegenforgalmi fogadóképességünk radikálisan megváltozott, a külföldi tőke és a szállodaépítkezések révén. A várszínház több mint egy évszázados hagyományát sikerült felújítani; az elképzelés életképessé vált. Az Alkotmánybíróság Esztergomba való telepítése is számos tárgyalás eredményeként született meg. Annak idején testületünk tiltakozott a vízlépcső megépítése ellen — egyetlenként az országban. Az utcanevek, intézménynevek, a városcímer megváltoztatása ügyében úgyszintén számos lépést tettünk. Egyik legnagyobb személyes élményem, hogy a feladatok sok áldozatot követelő megvalósításában a szakemberek, a lokálpatrióták mellénk álltak. Az általam felsoroltak mögött sok ember áldozatos munkája áll. — Melyek a város legégetőbb, megoldásra váró gondjai? — A legégetőbb feladat az elmúlt évtizedek maradványa: a város lakáshelyzete, kommunális elmaradottsága. A fő feladat a több évtizedes diszkriminációból és nemtörődömségből fakadó ellehetetlenült helyzet megváltoztatása. Biztos vagyok benne, hogy a lakáskérdés, a műemlékvédelem, a csatornázás, a vízellátás megoldása olyan gondok, amelyekre a jövőben a legtöbb energiát kell fordítani, amelyeket a város önerőből nem fog tudni megoldani. Határozott véleményem, hogy kiemelt központi támogatás kérése a város jogos igénye. Ezért az új önkormányzatnak kemény küzdelmet kell folytatnia. Ugy érzem, csak — Hivatali idejének első felében a művelődésügy, az egészségügy, a sport és a kereskedelmi ellátás tartozott az ön hatáskörébe. Mi változott e területeken? — Az országos hanyatlással ellentétben számos területen előreléphettünk: a Kolos Kórház dinamikus fejlődése: a gőzkádfürdő, az új röntgen, az új igazgatósági épület, az új proszektúra, a Simor Intézet felújítása; az új gimnázium felépülte, a kertvárosi iskola bővítése, az új városi kiadványok, városi újság, a nagyrendezvények— gitárfesztivál, várszínház— megtartása mind idesorolhatók. — Melyek voltak a legdurvább támadások? — Köztudott, hogy az Esztergom és Vidékét is több támadás érte. Hogyan sikerült a lapot megvédeni? — Bizonyos időszakokban nagyon kemény támadások érték. Volt olyan cikke, amelyet a városi pártbizottságon — mint a lap felelős kiadójának — mondatonként olvasva kellett megvédenem. A későbbiekben pedig engedélyeztetése jelentett gondot. A lap tartalmi munkájában közvetlenül sohasem vettem részt, csak a külső feltételeken igyekeztem segíteni. Még egy apró mozzanat: Paskai bíboros úr beiktatása alkalmával a város nevében köszöntő levelet akartam küldeni. Az illetékes felettes hatóság ezt ,,nem tartotta aktuálisnak". A lePOLGÁRMESTERI ZARSZO akkor tud eredményes munkát végezni, ha fel tudja rázni az esztergomiakat, ha számíthat a lakosság „jó gazda" szemléletére és áldozatvállalására, ami, sajnos, a legjobban hiányzik. — Mit érez kudarcnak? — Azt, hogy az alapvető szociális, kommunális területeken nem tudtunk előrelépni. Az utolsó két évben én is felelős lehetek abban, hogy testületünk a gondokat nemegyszer látszatintézkedésekkel próbálta megoldani. Például munkánkat jelentősen befolyásoló kudarcnak tartom, hogy '88-89-ben nem sikerült a tanácsi apparátus szervezetét az új feladatoknak megfelelően átalakítani. Itt az egységes szociálpolitikai osztályra és az ügyfélszolgálat átszervezésére gondolok. — Az igazságtalan vádaskodások, át nem gondolt rágalmazások az elmúlt években természetes velejárói voltak a politikai közéletnek. A régi várt átalakulás hevületében néhányan úgy érezték, hogy most csak feltárni, leleplezni és kipellengérezni kell, s akkor minden megoldódik. Minden olyan támadás nagyon fájt, amelyről tudtam, hogy igaztalan. Jól tudom, mi is sok hibát követtünk el, de azt az országosan mérhetetlenül nehéz helyzetet, teljes elbizonytalanodást, minden vonatkozásban elavult szervezetet is figyelembe véve, amelyek közepette dolgoztunk — én csak az elmúlt két évről merek felelősséggel nyilatkozni úgy érzem, igyekeztünk becsülettel helytállni. Konkrét ügyeket nem említek, senkit sem akarok megbántani. velet nem küldhettem el, de az Esztergom és Vidéke mégis köszöntötte a város főpapját, amiért „dorgálást" kaptam. — Végezetül: indul-e a választásokon? — Mint korábban az Esztergom-barátok kérésére a szép számú közönség és a helyi tévé kamerái előtt is elmondtam, a polgármesteri tisztségre nem pályázom; nyugodt szívvel és teljes támogatásommal adom át az arra érdemesnek. Azonban: miután több választókerületben is egyéni képviselőnek jelöltek, a megtisztelő nagy öröm hatására úgy döntöttem, hogy saját lakókörzetemben független képviselőként elindulok a választásokon. A lehetőségek most pillanatok alatt teremtődnek és múlnak el; a munka zökkenői, az időhúzás hatalmas károkat okozhat a városnak, ezért úgy érzem, mindenkinek, aki tapasztalatával, szakértelmével, kapcsolatrendszerével a folyamatosságot biztosítani tudja, kötelessége segíteni. — Mit tett hatalomátmentés érdekében? — Az égvilágon semmit. Olyannyira, hogy senkinek, sem pártnak, sem csoportnak a kegyeit nem kerestem. A jövőmet — néhány rosszindulatú megjegyzéssel ellentétben — sehogyan sem készítettem elő. Amely szervezetekben a város érdekében részt vettem, tisztségemről lemondtam, vagy bejelentettem visszalépési szándékomat. Miután pedagógus vagyok és októberben tanári állás nincs, nem sok reménnyel nézem saját lehetőségeimet. Ezért,remélem átmenetileg, a munkanélküliség vagy a pályamódosítás között kell választanom. - Mit mondana zárszóként? - Elégedettségről természetesen nem beszélhetek, hiszen a rengeteg feladat között csak néhány morzsa volt a sikerélmény. Az elmúlt pár év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy egy borzalmasan kritikus időszakban volt erőm a folyamatos munkát tovább vinni, mind testületi, mind apparátusi szinten, s a nagyobb megrázkódtatásokat sikerült elhárítani. Az új polgármesternek azt kívánom, hogy idejét nem kiméivé nagy energiával dolgozzon a város további felemelkedése érdekében, s a legszélesebb társadalmi összefogásra tudjon támaszkodni, továbbá ne kelljen a mindennapok millió gondjai között felőrlődnie, hanem igazi koncepciózus gazdája tudjon lenni a városnak. Sebő József