Esztergom és Vidéke, 1990

1990. november / 21. szám

Örömmeí tudatju^JIiszteít otvasóinffáaí: 1991. január 1-jétőC az "Esztergomés Vidéf^e. -új í^öntösben és színes nyomásban minden péntefen megjeíenü

(ECöfizetéseí(et, megrende(ese/(et, fürdetéseidet továSSra is a Qran Tours irodában fogadunk eC. feCf(érjü/t azo((gt a ((is^eres^dó^tj a^il(jutaIe^e[íenéBen váttaCnᣠa íap üzCetü((ben történő árusítását, szándef(uf(at jeCezzé£ szer ((esz tőségünknek ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM # POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET • IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. november 21. szám ÁRA: 19,50 Ft Kultúrák keresztútján avagy a kereszténydemokraták helyi győzelméről Nemrég Hamvas Béla Az öt géniusz című művét olvasgattam. Ebben a szerző a történelmi Magyarország öt nagy tájegységének - Felvidék - Erdély - Alföld - Nyugat-Magyarország és a délnyugati mediterrán vidék (nagyjából Zala) karakterét, szellemi sajátságait - géniuszait - veszi számba. Csak néhány jegy a sokszínű teljesség igénye nélkül: Észak a misztikumra hajlamos, Erdélyben, ahol erős a bizánci hatás, a családfő egyben a nagycsaládnak is feje; Nyugat-Magyarország valamelyest polgárosodott - Széchenyi ezt akarta az egész országra kiterjeszteni; délnyugat - a mediterrán múzsák lakhelye. Jellemző képe: Berzsenyi a napsütéses méhesben. A határok azonban elmosódnak, sőt: szigetek is léteznek, például dél napfényes csillogása Egerben és Tokajban is érezhető. Hamvas Béla a kivételeket is sorra veszi. S itt ért a legnagyobb meglepetés: van egy város, amely szinte mindenütt felemlítődik, amelyben az egyes tájgéniuszok szépen egybesimúlnak, ötvöződnek, s ez: Esztergom. Ebben a városban tetten érhető észak meditatív hajlama, kelet lustasága, a déliek művészetszeretete, nyugat történelemben, polgárban való gondolkodása. Természetesen ezek a nem sémák, csupán jellemző sajátságok. S itt elgondolkoztam: mit is jelent a szólás: Esztergom a magyar katolicizmus fővárosa? - Ha a szó eredeti értelmét keressük, akkor a katolikus egyetemeset jelent, azaz olyan világszemléletet, amely a lét teljességét olvasztja magába. Most, amikor városunkban a kereszténydemokraták kerültek hatalomra, érdemes e győzelmen elmeditálni egy kicsit. Nyilvánvalóan a génius loci, a hely szelleme is segítette őket. Ha a több mint negyven évvel ezelőtti választási eredményeket nézzük, ugyanezt láthatjuk: a keresztény pártok akkor is kiütötték a többieket. Avagy: a negyven évi ideológiai meggyúratás szinte nyomtalanul eltűnt? - A mostani győzelem nyilvánvalóan a jó listának köszönhető, de - képletesen szólva - a városnak is vannak génjei, amelyek cselekvéseinket meghatározzák. De más is meghatározónak bizonyult: a hitelesség. Manapság, amikor mindenfajta modern - „világmegváltó" - ideológia lejáratódott, szívesen fordulunk a régihez, a tradicionálishoz. Mi, a város polgárai csupán azt kívánhatjuk, hogy a kereszténydemokrata többségű helyi parlament valóban „egyetemes" legyen, tehát olyan értékeket is magába tudjon építeni, amelyek a liberális és a szocialista eszmekörhöz kapcsolódnak. Azaz: legyen konzervatív a szó nem pejoratív értelmében. A konzervativizmus legyen a múlt hagyományaira építő, abból szervesen újat alkotni tudó törekvés, mint ahogy azt Babits Mihály írta: Ahhoz, hogy a fa tetején egy ágacska nőjön, a nedveknek a gyökerektől a csúcsig mindent végig kell járniuk. Ha azt kérdezik tőlem, jó-e nekünk a kereszténydemokrata győzelem, csak ezt válaszolhatom... Sebő József Esztergom Város Képviselő Testülete november 8-án, 14 órakor gyűlt össze a Városháza nagytermében soron következő ülésére. Ez alkalommal került sor az alpolgármester választására - talán ezért is telt meg a terem érdeklődő esztergomiakkal. Dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a testület tagjait, a polgárokat, a sajtó képviselőit, mely jelzésértékű a jövőre nézve: a testület ülései a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlanak! Napirendet módosítva adott tájékoztatást a polgármester a két ülés között végzett munkáról. Október 26-i hivatalba lépését követően, 27én máris rendkívüli ülést kellett összehívni a magánfuvarozók tiltakozó megmozdulása miatt. A velük való egyeztetés eredményeként Esztergom közellátásában e hétvégén fennakadás nem volt. Október 31-én tartotta a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság első ülését, melyen áttekintették a város pénzügyi helyzetét. Egyeztető tárgyalás volt az illetékes főhatóságokkal az eddig szovjet használatban volt esztergomi ingatlanokról. Az erről készült, értékbecslésen alapuló árajánlat alapos mérlegelést igényel. Vizsgálat tárgya, hogy mire tartson igényt a város, mire nem. A lakáshasznosítás például a kijevi házgyári lakások esetleges átvételénél csak a magyar lakásszabvány szerint történhet. Igen fontos a szovjetek által okozott környezeti károk alapos felmérése, mert e területen Esztergom jelentős kárigényt érvényesíthet. Az egyeztető tárgyalások tovább folynak. Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna terjesztette elő a jegyzői állás meghirdetését. A pályázatokat november 30-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. A tájékoztatót a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta. Második napirendi pontban került sor az alpolgármester megválasztására. Sipos Imre (KdNP) képviselő az alakuló ülésen hozott döntéstől eltérően - melyen egy alpolgármestert kívántak állítani két, egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármester megválasztásátjavasolta. Az indítványt 2/3-os többséggel elfogadta a testület, mellyel tehát felülvizsgálta az 5/1990. (X. 25.) számú határozatát. A főállású alpolgármester béréről korábban már döntöttek, a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját havi 12 ezer Ft-ban állapították meg. A főállású alpolgármesterre Dr. Sólyom Olympia (SZDSZ) tett javaslatot Balogh Péter független jelölt személyében. A társadalmi megbízatású alpolgármester személyére már több javaslat érkezett. Dr. Antalics Mihály (MDF-VP) Dr. Sarkantyú Lajos ügyvédet, Kulcsár Márton (KdNP) Dr. Kolumbán György jogtanácsost, Vilmos Péter (KdNP) Kund Ferenc építészt, a KdNP listás képviselőjét javasolta felvenni a szavazólistára. A 25 percre nyúló szavazási kényszerszünetben sokan találgatták: vajon miért állított a KdNP két jelöltet? Végül a képviselők titkos szavazással döntöttek: Balogh Péter 26, Kund Ferenc 19 szavazattal lett alpolgármester! Az esküt Dr. Könözsy László polgármester kezébe tették le. A hivatalos esküszöveget követően Kund Ferenc szájából hangzott el a magyar esküszövegekhez oly jól illő, nyomatékosító fohász: Isten engem úgy segéljen! Ezzel az aktussal teljessé vált az önkormányzat vezetése. Harmadik napirendként került a testület elé „A város pénzügyi helyzete, különös tekintettel az adósságszolgálatra" című előterjesztés, melynek előadója Gráff József osztályvezető volt. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság által alaposan megvizsgált előterjesztésből kiderült a legfontosabb: Esztergom pénzügyi helyzete nehéz, de összeomlással nem fenyeget! Az 1990. évi pénzügyi gazdálkodásban zavar nincs, az adósságszolgálat a jövőben is kezelhető lesz. (Esztergom pénzügyi helyzetére az Esztergom és Vidéke decemberi számában térünk vissza. - Szerk.) Vilmos Péter (KdNP), a bizottság elnöke bejelentette, hogy az előterjesztésben számszaki hiba nem volt, 1990-ben a város pénzügyi zavarban nincs. Azt, hogy a Városi Tanács pénzügyi-gazdasági tevékenysége a vállalkozások területén milyen volt, még további vizsgálatot igényel. A jelentést lényegében egyetértően (egy tartózkodás mellett) vette tudomásul a testület, Könözsy László pedig külön is megköszönte a bizottság és a hivatali apparátus munkáját. A szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) kidolgozó ügyrendi bizottság megválasztása volt a 4. napirend. Sipos Imre (KdNP) a napirendhez elsőként szólva javasolta, hogy a létrehozandó bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság legyen az eredetinél nagyobb hatáskörrel. E javaslatot többen is támogatták, és a testület elfogadta. Sipos Imre vázolta, hogy milyen bizottságok életre hívására gondolt: pl. városfejlesztési-környezetvédelmi, kulturális-oktatási stb. Javaslatában kiemelte: a bizottságokra azért is szükség van, hogy minél több „értékes ember" vehessen részt az önkormányzati munkában. Brassai György (SZDSZ) csatlakozott a felvetéshez és javasolta, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság foglalkozzon a további bizottságok megalkotásával és az elképzelést terjessze a következő ülés elé. (Folytatás a 6. oldalon) A választások után vagyunk, a választás konkrét eredményeiben választ kaptunk korábbi kérdőjeleinkre. Minden történés ugyanakkor nyitva hagy felületeket és újabb kérdéseket is felvet, különösen akkor, amikor olyan nagy jelentőségű dolgokról van szó, mint a négy évtized utáni legitim választás és az ebben körvonalazódó remények városunk jövőjére nézve. Ezen átvezetődésnek van egy természetes jellege, de az események bonyolultsága és hullámzása szükségessé teszi, hogy tárgyilagosságot keresve reálisan nézzünk szembe a történésekkel azért, hogy a jövőben a tanulságokból le tudjuk vonni a következtetéseket. Sokak számára érthetetlen volt az országos átlagtól is elmaradó szavazati arány, amelyben a város lakosságának háromnegyede csak önmagában szavazott. Valójában: kik is ezek az emberek, mit akarnak, mi is ennek a meghatározó tömegnek az igazi véleménye és ebből mennyit befolyásol az országos helyzet és mennyit a helyi? Ha szavazott volna, vagy a jövendő események hatására a tényleges cselekvésével fog „szavazni", ez a cselekvés mennyiben mutat progressziót és mennyiben közönyből átváltozó indulatokat? Mennyiben járult hozzá az arányokhoz, hogy a pártok választási kampánya nem adott igazán kapaszkodókat a lakosság részére akkor, amikor a városMEGTORTENT! ban a pártszínekben országos nagyságok beszéltek országos programokról, de egyáltalán nem, vagy csak sekélyesen lehetett hallani arról, milyen programot adnak a város számára. Egyedül az MTESZ részéről lehetett ilyen deklarált prorammal találkozni, de ez nem volt mert nem lehetett - elég. Kapcsolódó kérdés: mennyiben befolyásolta a politikai harcoktól elfásult tömeget az, hogy városunkban sem született a pártok között koalíció, dolgaink közös megoldására. Lényegében itt sem volt tapasztalható más, mint az országos pártérdekek és pártharcok terén. A helyi keretekben nem került figyelem arra, hogy egy kisvárosban mások az információminősítés és -áramlás szabályai, de mások a reakciók is, mint országos méretekben. A szavazatokért harcoló pártoknak hasznos lett volna jobban figyelembe venni, hogy a legitimitást lényegében nem a politikai forma, hanem a közérdeket képviselő és fejlődésünket biztosító tartalom határozza meg. Ezt a kívánatos körülményt az egyszerű ember tudat alatt is érzi. Valószínű, az érintett két tényezőcsoport miatt is tapasztalható volt az a körülmény, hogy a választók és nem választók jelentős részét befolyásolta a névjegyzéken szereplő személyek hitelessége. Érdekes volt megfigyelni az elvont és köztéri reakciókat a pártok és jelöltjeik öszszefüggésében. Már az önkormányzati választások előkészítésének indulásánál országosan fontos tényezőként merült fel a szakmai testület szükségessége, E szakmai szerkezet igényét, nyilvánvalóan, a város leglényegesebb erőforrás-állománya határozza meg, hogy minden lényeges terület megfelelő hangsúlyt és kezelést kaphasson. E fontos szempont érvényesítése is kívánta volna a pártok közötti egyeztetéseket, hogy a legjobb szakmai képviseletet biztosítani lehessen. Mindnyájunk számára világos: az iskolaváros jelleg a pedagógusok, az egészségügyi jelleg az orvosok szakértelmét igényli. Ebben nem is lesz hiány, hiszen a képviselő-testület 41%-a eme két szakmai területből állt össze; további 19% a vállalkozóké, ami a 3 területből együttesen 60%ot jelent! Elvitathatatlan ugyanakkor a jövedelemtermelő ágazatok közül városunk mezőgazdasági, kereskedelmi, művészeti, sőt - országosan kiemelten- idegenforgalmi jellege. E területeket a képviselőtestületben egyetlen szakember sem képviseli, de egyetlen jól felkészült jogász vagy közgazdász sem található napjaink eme fontos szakterületeiről. A hiány pótlása szempontjából megjelenhet a „majd a bizottságok" gondolata, de a mandátum nélküli, a testületi munkában jelentkező folyamatokat nem ismerő, esetleg további párttörekvések jegyében összeálló csoportmunka csak felületi, részeredményeket adhat. A testület szakmai szerkezetének fontossága éppen abban van, hogy a legjobb szakemberek munkájának a városi folyamatokba épített szintetizáló szerepe érvényesülni tud. Ebbe fontos bekapcsolni a bizottsági munkát, de csak a szakmai képviseleten keresztül, amely képes a folyamatból ki- és becsatolni, opponálni, szakmai alternatívákat hatékonyság-orientáltan megítélni. Sokirányú tapasztalataink vannak abban, hogy a legjobb szándékú bizottsági munka is dezorganizációra ítélt, amelynek megítélésénél a hozzáértés hiányzik. A kialakult körülmények miatt jogos lehet a kérdés: valójában ki is a győztes? Érdemes átgondolni a fél évvel ezelőtti országos választások eredményeit, majd a mai helyzetképet és a várható kimeneteket, pedig csupán néhány hónapról van szó. Ebből világosan látható, hogy a győztesből nyertes csak az lehet, aki (Folytatás a 2. oldalon)