Esztergom és Vidéke, 1990

1990. november / 21. szám

Örömmeí tudatju^JIiszteít otvasóinffáaí: 1991. január 1-jétőC az "Esztergomés Vidéf^e. -új í^öntösben és színes nyomásban ­minden péntefen megjeíenü (ECöfizetéseí(et, megrende(ese/(et, fürdetéseidet továSSra is a Qran Tours irodában fogadunk eC. feCf(érjü/t azo((gt a ((is^eres^dó^tj a^il(jutaIe^e[íenéBen váttaCnᣠa íap üzCetü((ben történő árusítását, szándef(uf(at jeCezzé£ szer ((esz tőségünknek ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM # POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET • IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. november 21. szám ÁRA: 19,50 Ft Kultúrák keresztútján avagy a kereszténydemokraták helyi győzelméről Nemrég Hamvas Béla Az öt géni­usz című művét olvasgattam. Ebben a szerző a történelmi Magyarország öt nagy tájegységének - Felvidék - Er­dély - Alföld - Nyugat-Magyarország és a délnyugati mediterrán vidék (nagyjából Zala) karakterét, szellemi sajátságait - géniuszait - veszi szám­ba. Csak néhány jegy a sokszínű tel­jesség igénye nélkül: Észak a misztikumra hajlamos, Erdélyben, ahol erős a bizánci hatás, a családfő egyben a nagycsaládnak is feje; Nyu­gat-Magyarország valamelyest pol­gárosodott - Széchenyi ezt akarta az egész országra kiterjeszteni; délnyu­gat - a mediterrán múzsák lakhelye. Jellemző képe: Berzsenyi a napsüté­ses méhesben. A határok azonban el­mosódnak, sőt: szigetek is léteznek, például dél napfényes csillogása Egerben és Tokajban is érezhető. Hamvas Béla a kivételeket is sorra veszi. S itt ért a legnagyobb meglepe­tés: van egy város, amely szinte min­denütt felemlítődik, amelyben az egyes tájgéniuszok szépen egybesi­múlnak, ötvöződnek, s ez: Esztergom. Ebben a városban tetten érhető észak meditatív hajlama, kelet lusta­sága, a déliek művészetszeretete, nyugat történelemben, polgárban va­ló gondolkodása. Természetesen ezek a nem sémák, csupán jellemző saját­ságok. S itt elgondolkoztam: mit is jelent a szólás: Esztergom a magyar katoli­cizmus fővárosa? - Ha a szó eredeti értelmét keressük, akkor a katolikus egyetemeset jelent, azaz olyan világ­szemléletet, amely a lét teljességét ol­vasztja magába. Most, amikor városunkban a ke­reszténydemokraták kerültek hata­lomra, érdemes e győzelmen elmeditálni egy kicsit. Nyilvánvalóan a génius loci, a hely szelleme is segí­tette őket. Ha a több mint negyven évvel ezelőtti választási eredménye­ket nézzük, ugyanezt láthatjuk: a ke­resztény pártok akkor is kiütötték a többieket. Avagy: a negyven évi ideo­lógiai meggyúratás szinte nyomtala­nul eltűnt? - A mostani győzelem nyilvánvalóan a jó listának köszönhe­tő, de - képletesen szólva - a városnak is vannak génjei, amelyek cselekvése­inket meghatározzák. De más is meg­határozónak bizonyult: a hitelesség. Manapság, amikor mindenfajta mo­dern - „világmegváltó" - ideológia le­járatódott, szívesen fordulunk a régihez, a tradicionálishoz. Mi, a város polgárai csupán azt kí­vánhatjuk, hogy a keresz­ténydemokrata többségű helyi parlament valóban „egyetemes" le­gyen, tehát olyan értékeket is magába tudjon építeni, amelyek a liberális és a szocialista eszmekörhöz kapcsolód­nak. Azaz: legyen konzervatív a szó nem pejoratív értelmében. A konzer­vativizmus legyen a múlt hagyomá­nyaira építő, abból szervesen újat alkotni tudó törekvés, mint ahogy azt Babits Mihály írta: Ahhoz, hogy a fa tetején egy ágacska nőjön, a nedvek­nek a gyökerektől a csúcsig mindent végig kell járniuk. Ha azt kérdezik tőlem, jó-e nekünk a kereszténydemokrata győzelem, csak ezt válaszolhatom... Sebő József Esztergom Város Képviselő Tes­tülete november 8-án, 14 órakor gyűlt össze a Városháza nagytermé­ben soron következő ülésére. Ez al­kalommal került sor az alpolgármester választására - talán ezért is telt meg a terem érdeklődő esztergomiakkal. Dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a testület tagjait, a pol­gárokat, a sajtó képviselőit, mely jelzésértékű a jövőre nézve: a testü­let ülései a legszélesebb nyilvános­ság előtt zajlanak! Napirendet módosítva adott tájé­koztatást a polgármester a két ülés között végzett munkáról. Október 26-i hivatalba lépését követően, 27­én máris rendkívüli ülést kellett összehívni a magánfuvarozók tilta­kozó megmozdulása miatt. A velük való egyeztetés eredményeként Esztergom közellátásában e hétvé­gén fennakadás nem volt. Október 31-én tartotta a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság első ülését, me­lyen áttekintették a város pénzügyi helyzetét. Egyeztető tárgyalás volt az ille­tékes főhatóságokkal az eddig szov­jet használatban volt esztergomi ingatlanokról. Az erről készült, ér­tékbecslésen alapuló árajánlat ala­pos mérlegelést igényel. Vizsgálat tárgya, hogy mire tartson igényt a város, mire nem. A lakáshasznosí­tás például a kijevi házgyári lakások esetleges átvételénél csak a magyar lakásszabvány szerint történhet. Igen fontos a szovjetek által okozott környezeti károk alapos felmérése, mert e területen Esztergom jelentős kárigényt érvényesíthet. Az egyez­tető tárgyalások tovább folynak. Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna terjesztette elő a jegyzői állás meg­hirdetését. A pályázatokat novem­ber 30-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. A tájékoztatót a képviselő-testü­let egyhangúlag elfogadta. Második napirendi pontban ke­rült sor az alpolgármester megvá­lasztására. Sipos Imre (KdNP) képviselő az alakuló ülésen hozott döntéstől eltérően - melyen egy al­polgármestert kívántak állítani ­két, egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármester meg­választásátjavasolta. Az indítványt 2/3-os többséggel elfogadta a testü­let, mellyel tehát felülvizsgálta az 5/1990. (X. 25.) számú határozatát. A főállású alpolgármester béréről korábban már döntöttek, a társa­dalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját havi 12 ezer Ft-ban ál­lapították meg. A főállású alpolgármesterre Dr. Sólyom Olympia (SZDSZ) tett ja­vaslatot Balogh Péter független je­lölt személyében. A társadalmi megbízatású alpolgármester szemé­lyére már több javaslat érkezett. Dr. Antalics Mihály (MDF-VP) Dr. Sarkantyú Lajos ügyvédet, Kulcsár Márton (KdNP) Dr. Kolumbán György jogtanácsost, Vilmos Péter (KdNP) Kund Ferenc építészt, a KdNP listás képviselőjét javasolta felvenni a szavazólistára. A 25 percre nyúló szavazási kényszerszünetben sokan találgat­ták: vajon miért állított a KdNP két jelöltet? Végül a képviselők titkos szava­zással döntöttek: Balogh Péter 26, Kund Ferenc 19 szavazattal lett al­polgármester! Az esküt Dr. Kö­nözsy László polgármester kezébe tették le. A hivatalos esküszöveget követően Kund Ferenc szájából hangzott el a magyar esküszöve­gekhez oly jól illő, nyomatékosító fohász: Isten engem úgy segéljen! Ezzel az aktussal teljessé vált az önkormányzat vezetése. Harmadik napirendként került a testület elé „A város pénzügyi hely­zete, különös tekintettel az adósság­szolgálatra" című előterjesztés, melynek előadója Gráff József osz­tályvezető volt. A Pénzügyi Ellen­őrző Bizottság által alaposan megvizsgált előterjesztésből kide­rült a legfontosabb: Esztergom pénzügyi helyzete nehéz, de össze­omlással nem fenyeget! Az 1990. évi pénzügyi gazdálko­dásban zavar nincs, az adósságszol­gálat a jövőben is kezelhető lesz. (Esztergom pénzügyi helyzetére az Esztergom és Vidéke decemberi számában térünk vissza. - Szerk.) Vilmos Péter (KdNP), a bizottság elnöke bejelentette, hogy az előter­jesztésben számszaki hiba nem volt, 1990-ben a város pénzügyi zavar­ban nincs. Azt, hogy a Városi Ta­nács pénzügyi-gazdasági tevékenysége a vállalkozások terü­letén milyen volt, még további vizs­gálatot igényel. A jelentést lényegében egyetér­tően (egy tartózkodás mellett) vette tudomásul a testület, Könözsy László pedig külön is megköszönte a bizottság és a hivatali apparátus munkáját. A szervezeti és működési sza­bályzatot (SzMSz) kidolgozó ügy­rendi bizottság megválasztása volt a 4. napirend. Sipos Imre (KdNP) a napirendhez elsőként szólva java­solta, hogy a létrehozandó bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság legyen az eredetinél nagyobb hatáskörrel. E javaslatot többen is támogatták, és a testület elfogadta. Sipos Imre vázolta, hogy milyen bizottságok életre hívására gondolt: pl. városfej­lesztési-környezetvédelmi, kulturá­lis-oktatási stb. Javaslatában kiemelte: a bizottságokra azért is szükség van, hogy minél több „érté­kes ember" vehessen részt az önkor­mányzati munkában. Brassai György (SZDSZ) csatla­kozott a felvetéshez és javasolta, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság foglalkozzon a további bizottságok megalkotásával és az elképzelést terjessze a következő ülés elé. (Folytatás a 6. oldalon) A választások után vagyunk, a vá­lasztás konkrét eredményeiben vá­laszt kaptunk korábbi kérdőjeleinkre. Minden történés ugyanakkor nyitva hagy felületeket és újabb kérdéseket is felvet, külö­nösen akkor, amikor olyan nagy je­lentőségű dolgokról van szó, mint a négy évtized utáni legitim választás és az ebben körvonalazódó remé­nyek városunk jövőjére nézve. Ezen átvezetődésnek van egy termé­szetes jellege, de az események bo­nyolultsága és hullámzása szükségessé teszi, hogy tárgyila­gosságot keresve reálisan nézzünk szembe a történésekkel azért, hogy a jövőben a tanulságokból le tudjuk vonni a következtetéseket. Sokak számára érthetetlen volt az országos átlagtól is elmaradó szava­zati arány, amelyben a város lakos­ságának háromnegyede csak önmagában szavazott. Valójában: kik is ezek az emberek, mit akarnak, mi is ennek a meghatározó tömeg­nek az igazi véleménye és ebből mennyit befolyásol az országos helyzet és mennyit a helyi? Ha sza­vazott volna, vagy a jövendő ese­mények hatására a tényleges cselekvésével fog „szavazni", ez a cselekvés mennyiben mutat prog­ressziót és mennyiben közönyből átváltozó indulatokat? Mennyiben járult hozzá az arányokhoz, hogy a pártok választási kampánya nem adott igazán kapaszkodókat a lakos­ság részére akkor, amikor a város­MEGTORTENT! ban a pártszínekben országos nagy­ságok beszéltek országos progra­mokról, de egyáltalán nem, vagy csak sekélyesen lehetett hallani ar­ról, milyen programot adnak a város számára. Egyedül az MTESZ részé­ről lehetett ilyen deklarált proram­mal találkozni, de ez nem volt ­mert nem lehetett - elég. Kapcsolódó kérdés: mennyiben befolyásolta a politikai harcoktól elfásult tömeget az, hogy városunk­ban sem született a pártok között koalíció, dolgaink közös megoldá­sára. Lényegében itt sem volt ta­pasztalható más, mint az országos pártérdekek és pártharcok terén. A helyi keretekben nem került figye­lem arra, hogy egy kisvárosban má­sok az információminősítés és -áramlás szabályai, de mások a re­akciók is, mint országos méretek­ben. A szavazatokért harcoló pártoknak hasznos lett volna jobban figyelembe venni, hogy a legitimi­tást lényegében nem a politikai for­ma, hanem a közérdeket képviselő és fejlődésünket biztosító tartalom határozza meg. Ezt a kívánatos kö­rülményt az egyszerű ember tudat alatt is érzi. Valószínű, az érintett két ténye­zőcsoport miatt is tapasztalható volt az a körülmény, hogy a választók és nem választók jelentős részét befo­lyásolta a névjegyzéken szereplő személyek hitelessége. Érdekes volt megfigyelni az elvont és köztéri re­akciókat a pártok és jelöltjeik ösz­szefüggésében. Már az önkormányzati választá­sok előkészítésének indulásánál or­szágosan fontos tényezőként merült fel a szakmai testület szükségessé­ge, E szakmai szerkezet igényét, nyilvánvalóan, a város leglényege­sebb erőforrás-állománya határozza meg, hogy minden lényeges terület megfelelő hangsúlyt és kezelést kaphasson. E fontos szempont érvé­nyesítése is kívánta volna a pártok közötti egyeztetéseket, hogy a leg­jobb szakmai képviseletet biztosí­tani lehessen. Mindnyájunk számára világos: az iskolaváros jel­leg a pedagógusok, az egészségügyi jelleg az orvosok szakértelmét igényli. Ebben nem is lesz hiány, hiszen a képviselő-testület 41%-a eme két szakmai területből állt össze; további 19% a vállalkozóké, ami a 3 területből együttesen 60%­ot jelent! Elvitathatatlan ugyanak­kor a jövedelemtermelő ágazatok közül városunk mezőgazdasági, ke­reskedelmi, művészeti, sőt - orszá­gosan kiemelten- idegenforgalmi jellege. E területeket a képviselő­testületben egyetlen szakember sem képviseli, de egyetlen jól felkészült jogász vagy közgazdász sem talál­ható napjaink eme fontos szakterü­leteiről. A hiány pótlása szempontjából megjelenhet a „majd a bizottságok" gondolata, de a mandátum nélküli, a testületi munkában jelentkező fo­lyamatokat nem ismerő, esetleg to­vábbi párttörekvések jegyében összeálló csoportmunka csak fel­ületi, részeredményeket adhat. A testület szakmai szerkezetének fon­tossága éppen abban van, hogy a legjobb szakemberek munkájának a városi folyamatokba épített szin­tetizáló szerepe érvényesülni tud. Ebbe fontos bekapcsolni a bizottsá­gi munkát, de csak a szakmai kép­viseleten keresztül, amely képes a folyamatból ki- és becsatolni, oppo­nálni, szakmai alternatívákat haté­konyság-orientáltan megítélni. Sokirányú tapasztalataink vannak abban, hogy a legjobb szándékú bi­zottsági munka is dezorganizációra ítélt, amelynek megítélésénél a hoz­záértés hiányzik. A kialakult körülmények miatt jogos lehet a kérdés: valójában ki is a győztes? Érdemes átgondolni a fél évvel ezelőtti országos választások eredményeit, majd a mai helyzetké­pet és a várható kimeneteket, pedig csupán néhány hónapról van szó. Ebből világosan látható, hogy a győztesből nyertes csak az lehet, aki (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom