Esztergom és Vidéke, 1990

1990. szeptember / 17. szám

3 HOL A HATÁRVONAL SZENTLÉLEK ÉS ESZTERGOM KÖZÖTT ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Szent lesz? <

2-) ESZTERGOMI BOLDOG ÖZSÉB? A maga ácsolta fakereszt előtt egy éjszakai imádság közben látja, hogy a Pilis-hegy teüs teli van apró tüzekkel, lángokkal. Az elragadtatott lélek nem fél, csak figyel Isten akaratának teljesítésére készen. A szétszórtan égő lángok hamarosan megindulnak és az ő keresztje előtt hatalmas tűzlánggá egyesülnek. A keresztről hallja a hangot: „Özséb, a szétszórtan élő remetéket gyűjtsd össze egy szeretet-közösségbe! Ennek hatása alatt megkezdi a Pálosrend megszervezését. Sokan nem tudják, miért „Pálos" az elnevezés? Ebben az időben, de még hosszú évszázadokon át a remete eszmény az egyiptomi pusztában élő ún. Első Remete Szent Pál. Özséb őt választja a Rend védőszentjének és példaképének. Remete Szent Pál holttestét 1281-ben Velencéből Nagy Lajos király hadisarcként a budaszentlőrinci központi pálos kolostorba hozza, ahol sírja körül zarándokhely alakult ki. Özséb az 1256-os nemzeti zsinat záródokumentumát már mint a Rend első provinciálisa írja alá. A lateráni zsinat rendelete szerint új rend alapításához a pápa engedélye szükséges. Ezért Özséb néhány társával az Örök városba indul 1262-ben, hogy IV. Orbán pápától az új Rend jóváhagyását kérje. Tomaso Donabella olasz származású festő 1628—35 között Csnensztochovában a Pálosrend számára fest. A sok festménye között megtaláljuk azt is, mely azt a jelenetet örökíti meg, amikor Özséb IV. Orbán pápától kéri az engedélyt. Elgondolkoztató ez a festmény, az olasz származású festő figyelmét nem kerüli el, és a festményen látható, hogy ekkor az a Váncsa István, aki Özsébet elengedi a remeteségbe, éppen Rómában él, mint kuriális bíboros. A képen ő is ott áll a pápa előtt, mintegy jelezve, hogy támogatja Özséb kérését. A magyar Egyháztörténetírás és tanítás elfeledkeA Bottyán János utcán a Széchenyi tér felé tovább haladva a Főapát utca sarkán álló nagyváram utcára néző iskolaépület elé érünk. Mellette a Bottyán János utcán széles emeletes barokk ház áll, mellyel együtt képezték 1948ig a Szent Benedek rend székházát és országos hírű esztergomi gimnáziumát. Szólaljon meg előbb a ma is jól láthatóan, eredetileg két házból összeépült Bottyán János u. 8.sz. háznak a kapuval kiemelt része. E ház helyén állt már a XVII. század végén Malonyai Ádámnak, a királyi város első plébánosának háza, aki már az 1690-es években felépíttette az első szerényebb plébánia templomot a mai helyén. Édesapja 1663-ban a török ellen vívott párkányi csata áldozata volt, ezért utcát is neveztek el róla, amely a Zalka Máté utcából vezet a református templomhoz. Végrendeletében házát 1726-ban a Márianosztrai Pálos rendre hagyta esztergomi szállásháznak. A pálosoknak azonban nem felelt meg a szerény vályogház és ezért Oratsek Ignác budai építőmestert bízták meg új emeletes ház építésével. A Pálos rend iratai az Országos Levéltárban fennmaradtak e ház tervrajzaival együtt, így ez az első szép barokk ház, melynek tervezőjét névszerint is ismerjük, ezért érdemes munkásságával is megismerkedni. Oratsek Ignác 1720-ban született Komáromban. Ugyanott lett építőmester. Híre eljutott Grassalkovich Antalhoz a királyi kamara elnökéhez, aki 1750-ben meghívta a budai vár barokk átépítésének a kivitelezéséhez. Amikor 1759ben Grassalkovich Esztergom főispáni helytartója lett,Oratsek Igzett Váncsa Istvánról, az első és mindmáig egyetlen magyar kuriális bíborosról. A pálosrendi hagyomány is csak Aquinói Szent Tamást tartja számon, mint a Rend első nagy segítőjét. Ennek ellenére Özsébnek a teljes jóváhagyást nem sikerült elintéznie. IV. Orbán pápa a kérés kivizsgálását Pál veszprémi püspökre bízza. A vizsgálat eredménye: a veszprémi egyházmegyében lévő 8 kolostor felöl intézkedik Pál püspök. Majd ugyanezt teszi Ladomér esztergomi érsek és András egri püspök. Közben özséb kezdeményezéséhez csatlakoznak a Mecsekben lévő Jakabhegyi remeték is. Özséb 20 éven át volt a Rend vezetője. 1270 január 20-án a Szent Keresztről nevezett pilis kolostorban halt meg. Mi történt halála után? Az elvetett mag kicsírázott és hatalmas fává fejlődött. A történelmi Magyarországon 100—150 kolostor lehetett a mohácsi vész előtt. De behálózta egész Európát. A mai napig sincs feltárva a rejtély, mi volt az, ami annyi fiatalt és időst vonzott a Pálosrendbe? A török 150 évét a ferencesek mellett a pálosok élik túl. A többi szerzetesrend kihalt. Sajnos a Pálosrend története sincs feldolgozva. Kisbán Emil két kötetes Pálosrend történetének megírásával a szerző megérdemli a legnagyobb elismerést, de ma már nem felel meg minden tekintetben. A Pálosrend történetének megírása rendkívüli nagy feladat, mivel a magyar levéltárakban Mohács előttről nem maradt meg semmilyen a Rendre vonatkozó anyag. A kutatást az osztrák, német, francia, spanyol, portugál és olasz levéltárakban kellene kezdeni. Ennek pedig sem a személyi, sem az anyagi feltétele nincs biztosítva! így csak feltételezésekre vagyunk hagyatva. Valószínűnek látszik, hogy a budaszentlőrinci kolostorban üvegfestőműhely is működött és talán Mátyás király palotájának színes ablakait ők készítették? Vagy éppen Mátyás korvináit is másolták, díszítették? Boldog Özséb szenttéavatásához az anyagot tudományos szinten 30 évvel ezelőtt kezdtem gyűjteni. Elkészült 100 művészeti alkotás feldolgozása 2 kötetben. Művészettörténeti szempontból igen jelentős munka. Egyedülálló eset, hogy egy személyről szinte teljes ikonográfiái feltárást ad. Az írásos dokumentomok még feldolgozás alatt vannak. Felvetődik a kérdés: mikorra készül el? Főtisztelendő Paskai bíboros úr a Szentatyával beszélve, ezt a kérdést is előhozta. Vagyis a Szentatya készül Batthyány Strattmann László boldoggá- és Boldog Özséb szenttéavatására. Meg kell jegyeznem, hogy a Pálosrend lengyel vezetősége teljes mértékben bojkottálja a saját rendalapítójuk szenttéavatását. Sőt 1987. május 12-én, P. Mihály a csensztochovai generális üzenetével, — néhány idős atyát kivéve — 11 „fiatal" pálost el akartak távolítani a Rendből. Ez halálos döfés lett volna Magyarországon a magyar alapítású Pálosrendre. Rómába való fellebbezésem eredménye, hogy ez a terv nem sikerült. De azt sem tagadhatom el, hogy a Magyar Hierarchia sem támogatja egységesen Boldog Özséb szenttéavatását, ami teljesen érthetetlen. Most nem fejthetem ki az esetleges okokat, amelyek talán motiválják ezeket az egyháziakat! Az tény, hogy ez a magatartásuk ellenkezik az Egyház történelmi gyakorlatával, hisz napjainkban is rendszeresek a boldoggá- és szenttéavatások. De ellenkezik az Egyház tanításával, szellemével, lelkiségével is. Elgondolkoztató, hogy csak nálunk jelent problémát egy boldoggá- vagy szenttéavatás és hangsúlyozom, nem csak Boldog Özséb esetében! P. Vince Ma sokat beszélünk a telekkönyvről. Nem árt felidézni, hogy a mai telekkönyvezés bevezetésére az 1950-es években került sor Magyarországon, amikor döntően adózási szempontok alapján sor került az egész ország területének felmérésére. A budapesti adó kerülethez tartozó Esztergomi Járási Biztosság 1858 október l-jén zárta le a jegyzőkönyvet Esztergom szabad királyi város határleírásáról. A régi irásos anyagok mellett, a szabad királyi város polgárai mellett t a vele határos községek kiküldött választmányi tagjai is aláírásukkal, illetve ha írni nem tudtak, egy kereszttel jelezték, hogy bejárták a határt. Esztergom Vízi város, Esztergom Sz.György Mező, Szent Tamás község, Tát, Tokod, Dorog, Kesztölc, P.Sz.Lélek, PMarót volt határos a várossal. Most az érdekesség kedvéért a Pilis Szent Léleki határ leírását közöljük: „... föllelhetni a 107 dik vagyis hármas dombot, hol az esztergomi, kesztölczi és Sz.léleki határok összejővén, e ponttól Késztölcz helysége Esztergom várossal határos lenni megszűnt. E ponton kezdődik Sz.Lélek helység határa, a honnét is fölfelé két szekér úton keresztül menve 57 öl 5 láb távolságra van kettes határ domb felhányva, tovább is fölfelémenve 64 5/6 ölre, hol jobbra a Sz.Lélek felül egy szekér út megy kettes határ dombot láthatni, folyton fölfelé 54 3/6 öl messzeségre kettes domb van, — mellyek egyikében a Sz.léleki részen egy nagy Cserfa vagyon, — tovább is egy darabon fölfelé, aztán laposon menve 62 4/6 ölre kettes, ezután a fehérkő vagy fekete hegy tetején felmenvén itt szinte kettes határ domb létezik, a most mondott hegyről egyenest lefelé, később jobbra tartva 28 öl távol vagyon két határ domb egymás folytában felhányva, s a felsőbbikben egy cserfa vagyon, tovább is lefelé jobbra haladva 41 öl távolban egy kis kő szirtnél ismét kettes, melytől egy keveset jobbra ismét balra lefelé menvén 33 öl távolságra megint kettes, tovább is lefelé egy kis dombon szinte kettes 56 öl távolságban, - melytől 81 ölnyire már a nyíláson az út mind két felén határ jel vagyon, az esztergomi részen felállítottban gyertyánfa van kinőve, innen a szekér úton keresztül haladva, majd a Sz. Léleknek Esztergomba vezető útig 42 3/6 ölre kettes, — honnét az oldalon lefelé a cserepes folyón át 102 ölre ismét kettes, — ettől egy kis hegyen keresztül menve a cserepes árkán túl jobbra a Sz.léleki részen egyes határ domb vagyon. Ettől fölfelé haladva Esztergom városi részen, hol egy barkócza fa is van 41 ölre egyes, folyvást a nyílásban egész a Feichtinger útig 45 2/6 ölre kettes határ domb vagyon, a jobbfelüliben egy, a bal felül levőben két cserfa létezik, - honnét a szekér úton átmenve fel egy kis hegyre, mellyen 43 ölre kettes határ domb talál tátik,*. Ettől a rárói úton keveset balra kanyarodva menvén, az ott levő laposságon egy kis tavacska mellett Esztergom város részen néhány fűz fa találtatik. A rárói szőllők mellett folyvást haladva egy csücsökhöz jutni, melytől elfordulva jobbra a rárói szőllők alsó gátjánál két kövekből felrakott domb vagyon. Ismét fölfelé a rárói szőllők és az esztergomi erdők közt haladva, azon szekér útnak, mely az esztergomi erdőbül a rárói szőllőkbe látszik menni, mind jobb mind bal felül határ domb vagyon, a melytől egyen irányt tartva, s a rárói szőllők mellett meredeken haladva egy kis kősziklán föl, s itt jobbra keveset kanyarodva az előbbitől 71 öl távolságra eljutni hármas határhoz, hol a kir. városi, Sz. léleki és PMaróthi a rárói szőllők fölött fönt a hegytetőn összeütközvén, a SzJéleki megszűnik a PMaróthi pedig kezdetét veszi." S kik irták alá Pilisszentlélek részéről a jegyzőkönyvet: Minczér József, Dolnok Ferenc, Picha Mátyás, Pirtyák József, Majer András, az utóbbi három, keresztet tett. Ortútay András MAGYARORSZÁG ELSŐ KÓRHÁZA Kevés emlék maradt ránk a lovagokról. Hazánkban Nagy Lajos király uralkodása alatt érték el fénykorukat, azonban jóval a XIV. század előtt már megtelepedtek lovagrendek Magyarországon. Esztergomban a legrégebbi rend, amelynek rendháza volt itt, a Lázárlovagok voltak. Knauz Nándor a pozsonyi káptalan könyvtárában a Pozsonyi Krónikának egyetlen eredeti példányában találta a következőket: „Beatus Stephanus- eis commisit, ut ad subieccionem cruciferorum sancti La zári de Srigonia subdere se teneantur et ideo uocantur zantlazarygini." — vagyis a lovagok már Szent István alatt lakták Esztergomot. A szerencsétlen ausburgi csatából levágott fülekkel hazatért „hét magyarkák" szolgaságra kárhoztatott utódjairól mondja a krónika, hogy Szent István rendelete folytán az esztergomi Szt. Lázáriak hatósága alá rendeltettek. Miután a lovagok majdnem kizárólag betegek ápolásával foglalkoztak, így bizonyos, hogy Szent István idejében a legelső esztergomi kórház is az ő gondjaikra lett bízva. Rendjelük a zöld kereszt volt. 1272. az utolsó évszám, amikor még biztosan Esztergomban voltak. Feloszlatásuk után, több^nint valószínű, hogy birtokaikat a Jánoslovagok nyerték el 1379. körül. Bánomyné Kovács Ildikó nácot ajánlotta az akkor Esztergomban tervezett két nagy épület tervezőjének. Az ő műve az 1759 és 1762 között épült mai belvárosi plébánia templom és a Pálos rend háza. A plébánia templommal Oratsek Esztergomban a barokk építészetet országos színvonalra emelte. E nagyszabású egytornyos plébánia templomnak úgy az erkélyes homlokzata, mint a belső tér monumentális megoldása a városnak az igényességét is hirdeti, mert a város költségén épült és a város is maradt fenntartója 1948-ig. lékhelyiségeken kívül 17 szoba volt. A Pálos rendnek II. József által 1786-ban történt feloszlatása után a ház a városé lett. Majd a Szent Benedek rend vásárolta meg 1809ben a tanárok részére. A városházának a torony alatt 1779-ben épúlt részében hatosztályos gimnázium működött, amelyet ekkor e rend kapott meg. 1852-re a gimnáziumot 8 osztályosra kellett emelni. így új iskolaépületre volt szükség. 1879-ben el is kezdték az új nagy épülettömb alapozását a XI. SZOLALJATOK MEG REGI ESZTERGOMI HÁZAK A volt Pálos ház és a Spanraft család háza. Bottyán János u.8. Arany J.u.l. A másik,noha csak lakóház, a Pálosok szállásháza, de művészi értéke miatt a helyi barokk építészet legjobbjai közé tartozik. Oratsek Ignác itt tinpanonnal koronázott középrizalittal emeli ki a kaput, melyet a zárókövön a Pálos rend kőből faragott címere díszített. A címert kétoldalt volutákban végződő íves párkány fogja közre, ezen állhatott az iratokban említett két szobor, a Pálos rend védőszentjeinek Remete Szt.Pál és Remete Szt. Antal szobra. Ez a homlokzati típus a kapufeletti emeleti kettős ablakokkal a helyi polgári barokk építészet jellegzetessége lett. A márianosztrai kolostor nagy létszámára utal az, hogy esztergomi házukban a melrendház mellett. Ekkor a városi mérnök Prokopp János az alapot nem találta elég mélynek. Az építő fiatal mérnök pénzhiányra hivatkozva csak néhány helyen mélyítette az alapot. Prokopp ebbe nem nyugodott bele és ebből érdekes építészeti vita fejlődött, amelynek az akkori helyi lapok külön kiadásban adtak helyet. 1 880-ra mégis felépült az új gimnázium, de a vita 1883-ig tartott. Amikor is keserűségében Prokopp lemondott városi tisztségéről. 15 év múlva a falak anynyira megrepedeztek, hogy a gimnáziumot be kellett zárni és 1895-1900-ig a tanítás a ferences kolostorban folyt. Kár, hogy ezt az 1894-ben meghalt Prokopp már nem érte meg. Az új épület alapkövét 1899-ben tették le és 1900. szeptember 8-án a tanítást ünnepélyesen megkezdték, mely 1948ig folyamatosan növelte a gimnázium hírnevét. A tanárok kezdeményezői és résztvevői voltak a XIX. század végén indult ásatásoknak, amelyek leletanyagából bővült az 1853-ban alakult régiségtár, a későbbi múzeum őse. Ma „csak" vakolatveszély áll fenn ezen az épületen, de reméljük, hogy nem kell sokáig néznünk az életveszélyre figyelmeztető táblákat. Végül a Széchenyi tér felé tovább menve meg kell állnunk a sarokház előtt, melynek kapuja ma az Arany János utcából nyílik. Ez a ház ugyanis az egyetlen Esztergomban, amelyben még ma is ott élnek az azt a XVIII.században építő család egyeneságú leszármazói. 1752-ben „a Sopron megyei Sodendorfból származó kalmár Spannraft Mihály, akit ugyanakkor fogadott be a város kalmárnak és egyszersmind purgernek" építtette ezt a házat, amely az 1777-es jegyzéken is még az ő nevén volt. Utódai a XIX. században posztókereskedők voltak, az üzlet a mai fodrászat helyén volt. Kapuja a Széchenyi térre nyílt. így látható az 1876os árvízképeken is magas manzarttetővel. Az árvíz után Spanraft József alakította át klasszicista stílusban. Spanraft Berta (1802-1974) férjhez ment Tamás József építészmérnökhöz. Az ő lányai Tamás lányok, akik az államosításkor ésszerűtlenül feldarabolt házban laknak ma is, és tudatosan őrzik őseik emlékét. Prokoppné dr. Stengl Marianna