Esztergom és Vidéke, 1990

1990. május / 8. szám

ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító 1990. Május 8. szám ÁRA: 14,50 Ft BORÚRA DERŰ A jelen nyomasztó gondjai miatt gyakran nem tudunk kellő. figyelmet fordítani a kibontakozás utáni változásokra. Városunk lehetséges jövőjéről legyen szabad itt néhány továbbgondolásra ajánlható elképzelést papírra vetni. Azok a potenciális előnyök, melyekkel egy kisváros a többi településformával ellentétben rendelkezik — s itt az élet minőségére gondolok —, nálunk ezidáig nem érvényesültek. Ezek, többek között, a jószomszédság, az egymás ismeretéből fakadó szolidaritás, a segítőkészség, a helyi gondok megoldására irányuló közös törekvés, a helyi politikai, társadalmi élet fórumainak természetes működése. A lokálpatriotizmus rendezett utca- és városképet teremt, mely tükrözi a település történelmi fejlődését is. Egyszóval, egy emberléptékű, az embert szolgáló társadalmi és erkölcsi környezet lenne jellemzője a kisvárosnak. Ennek vonzó, szívet melengető példáit láthatjuk szerte Európában. Nosztalgikus vágyak hajtják ide az idegent, hogy a modern elidegenedett, zaklatott életben egy időre „békés szigetre" találjon. Itt újra tapasztalhatja az emberi közelséget, a barátságot, a kedélyességet, mely csak részben szól a zsebében meglapuló pénznek, de legalább ugyanolyan mértékben magának a vendégnek, akinek büszkén mutathatják meg értékeiket. Hasonló varázsa van néhány magyar kisvárosnak is; Sopron és Szentendre lehetnek a rangsor listavezetői. És Esztergom? Nincsenek jó lehetőségei, hogy előkelő helyre kerüljön e rangsorban? Vannak. Környezeti értékei okán akár az első helyek egyikére is pályázhatna. Közvetlen környezetét a Duna és a Pilis az ország egyik legszebb tájává teszi. Budapest közelsége, szellemi, kultúrális kisugárzása úgyszintén előnyös. Elérhetősége (a jelenleginél korszerűbb tömegközlekedés esetén) távlatilag felértékelődhet. Országunk történelmi sorsforduló küszöbén áll; a változás szele álmosnak tűnő településünkön is végigsöpör. Hiszem, hogy hamarosan az emelkedő Magyarország korszaka köszönt ránk. Ez a fejlődés nem fogja elkerülni városunkat: a jövő Esztergoma — ha adottságait és polgárai szorgalmát, szellemi értékeit kellően képes lesz felhasználni, a közösség érdekében kamatoztatni — ideális otthona lehet lakóinak! Mert minden lehetünk, ha hitünk van, ha energiánkat nagyszerű vállalkozásokra fordítjuk, ha magunkénak valljuk a közösség sorsjobbító, jövőépítő programját. Sok ötlet, remek elgondolás születi napjainkban. Néhány a vetélkedő pártok választási fogásaként látott napvilágot és tiszavirág élet után talán feledésbe is merül. Az eddigi leginkább figyelemre méltó, a jövő perspektíváját leginkább előrevetítő, merész elképzelés a keresztény egyetem alapításának terve, mely városunkat az európai kultúra egyik jelentős központjává tenné. Ennek a tervnek a támogatása műiden felelős politikai, társadalmi erő kötelessége! Egyetemváros, az Alkotmánybíróság székhelye, a magyar autógyártás egyik bázisa — íme csak három a fejlődést körvonalazó tervek közül, melyek már a közeljövőben gyökeresen megváltoztathatják városunk arculatát. De ne feledkezzünk el Esztergom évszázados történelmi szerepéről, a magyarországi katolikus egyház központjáról, a prímási székhelyről sem. Vonzereje az egyházak szabadságának visszanyerése után fokozatosan növekedni fog. Igazi turisztikai központtá fejlődhetünk. Az átalakulás a vázoltaknál jóval szélesebb körű lehet. Rajtunk múlik, mit valósítunk meg lehetőségeinkből* de azt hiszem, már ezekért is érdemes nekifogni az újjáépítés nem könnyű feladatának! ' Horváth Zsolt BANNER ZOLTÁN írót, művészettörténészt, előadóművészt 1990. május 21-én Esztergomban köszönthetjük. íróként a Babits Könyvtár vendége lesz, ahol du. 4 órakor az olvasókkal találkozik és dedikálja nemrég megjelent Kié vagy Ausztrália? című kötetét. Este 6 órakor a „Zöld házban" már előadóművészként mutatkozik be azzal a műsorával, amelyet 1985-ben parancsolt le a hatalom Románia valamennyi pódiumáról. „Az én repülőgépem" ugyanis az utóbbi 70 esztendő legszebb erdélyi verseit „röpítette" az ott élő magyarság lelkébe, tudatába. Most mi újra a teljes, csonkítatlan műsort hallhatjuk. Banner Zoltán ma Békéscsabán él. E műsort megelőzően „Erdélyi tájak, városok, emberek" címmel képes lezelezőlap kiállítás nyflík szintén a „zöld házban" Mezei Attila gyűjteményéből. A rendezők — az Ábel Erdélyi Közösség, a Balassa Múzeum, a Babits Könyvtár és az Esztergomi Kulturális Egyesület - minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak! GRATULÁLUNK Bezzeg Violának és Pintér Bélának; Erős Erika Erzsébetnek és Bokodí Jánosnak; Fásí Juditnak és Síkesdí Zsoltnak; Kis-Szölgyémí Beátának és Nagy Zoltánnak; Mihalik Klotild Beatríxnak és Szatmári Tibornak; Pfluger Angelikának és Juhász Imrének házasságkötésük alkalmából! Sok szerencsét, megértést és boldogságot kíván az Esztergom és Viddce SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PÁPA MAGYARORSZAGI LÁTOGATÁSÁRÓL 1. A Szentatya meghívása A Szent István jubileumi esztendő legkiemelkedőbb ünnepségén, 198 8.augusztus 20-án a budapesti Szent István bazilika előtt végzett szentmisén jelentette be dr.Paskai László bíboros, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar nevében augusztus 15-én kelt levelében lelkipásztori látogatásra hívta meg Magyarországra II. János Pál pápát. Az ünnepségen résztvett Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius, aki a Püspöki Kar levelével együtt átvette Straub F.Brúnó úrnak, az Elnöki Tanács Elnökének augusztus 18-án kelt levelét is, amelyben hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg a pápát. A Szentatya szóbeli ígérete után 1988.november 10-én Straub F. Brúnó elnök úrnak, november 14-én pedig Paskai László bíboros úrnak levélben is megerősítette, hogy elfogadja a meghívást, amelyre később meghatározandó alkalmas időben kerül majd sor. A látogatás idejére vonatkozóan 1991. második felét javasoltuk, lehetőleg a szeptember 8., Szűz Mária születésének ünnepe körüli napokat. A három éves várakozási idő két szempontból látszott szükségesnek. Megfelelő időt akartunk biztosítani a látogatás szervezésére és annak lelkipásztori előkészítésére. .Az is szerepet játszott az időpont javasolásában, hogy az akkori előjelzések szerint 1990. második felében és 1991. elején lettek volna az országgyűlési választások és a pártkongresszus, a pápaí látogatásra pedig olyan időszakot kerestünk, amikor nincsenek .fontos belpolitikai események, amelyek a látogatás lelkipásztori jellegét megzavarhatják. Időközben fölgyorsultak a társadalmi és politikai változások. Az Apostoli Szentszék és Magyarország között, megindultak a tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről. Ez a pápa látogatását is új keretbe állította. Francesco Colasuonno apostoli nuncius úr 1989. július 1-én Budapesten találkozott Horn Gyula külügyminiszterrel. Ezen a megbeszélésen az is szóba került, hogy a magyar kormány a maga részéről kész hónapokkal korábban is fogadni a Szentatyát. 2. A látogatás célja, jelmondata A látogatás célja a hitélet megerősítése, az egyházi élet felélénkítése és elmélyítése, az egyházi intézmények és szervezetek működésének és hatékonyságának javítása, a katolikusok és a testvér egyházak között levő kapcsolat erősítése az ökumené szellemének elmélyítésével, és annak előmozdítása, hogy a magyar katolikus egyház benső életében megerősödve megtalálja megfelelő helyét a társadalmi életben. Ennek megfelelően választottuk a pápai látogatás jelmondatát is: Életünk Krisztus. A jelmondat ökumenikus jellegű, hiszen ezt minden keresztény egyház a magáénak tarthatja. Á jelmondat kiválasztásában a Püspöki Kart az is vezette, hogy azt semmilyen értelemben ne lehessen politikai tartalommal megtölteni vagy ilyen célokra is fölhasználni. 3. A látogatás előkészítése A Magyar Püspöki Kar 1989. december 13-án tartott ülésén öttagú bizottságot nevezett ki a látogatás előkészítésére. A bizottságot dr.Paskai László bíboros, prímás vezeti. A Minisztertanács létrehozta azt a Kormánybizottságot, amelynek a feladata a pápa látogatásával összefüggő kormányzati teendők ellátása. A bizottság vezetője Glatz Ferenc művelődési miniszter. A kormánybizottság 1989. november 29-én tartott ülésén Keresztes Szilárd püspök ismertette a látogatás előzetes tervét és feladatait. A javaslat szerint a látogatás szükségesnek tartott eseményeit csak úgy lehet megszervezni, ha a pápa legalább négy és fél napig tartózkodik hazánkban. A korábbi javaslatokkal szemben megváltozott a látogatás időpontjának terve is: azt javasoltuk, hogy a látogatásra az 1991. augusztus 20-át, Szent István Király ünnepét megelőző napokban kerüljön sor, és az ünnepnapon legyen annak befejezése. A Kormánybizottság 1990. március 13-án tartott ülésén a jelenlevők jónak tartották és támogatták a tervet. Külön kiemelték, hogy a pápa részéről igen nagylelkű gesztus lenne, ha nemzetünk nagy ünnepét tüntetné ki jelenlétével. A Magyar Püspöki Kar 1990. március 14-én tartott ülésén megbízást adott Keresztes Szilárdnak, hogy azt az Apostoli Szentszéknél bemutassa, és a Püspöki Kar nevében kérje annak jóváhagyását. 4. A pápai látogatás időpontja és eseményei Keresztes Szilárd püspök április 6-án Rómában bemutatta a tervezetet Mons. Gíovanni Battísta Re érsek, államtitkár-helyettes úrnak és P.Roberto Tucci jezsuita atyának, a pápai utazások szervezési és biztonsági felelősének. Az államtitkár-helyettes úr közölte, hogy a látogatás tervét megbeszélték a Szentatyával, és a javasolt időpontot alkalmasnak tartják annak megrendezésére. Ennek alapján bejelentjük, hogy II. János Pál pápa a jövő évben négy és fél napos látogatásra érkezik hazánkba. A látogatás 1991. augusztus 16-tól 20-ig tart, és Szent István Király ünnepén, augusztus 20-án, kedden délelőtt a hagyományos Szent Jobb körmenettel és a Hősök terén végzett ünnepi szentmisével ér véget. Ezt az alkalmat is felhasználjuk, hogy kifejezzük örömünket és köszönetünket azért, hogy a Szentatya országalapító Királyunk ünnepét tölti majd velünk. Az időpont megjelölése és a négy és fél napos időtartam elfogadása alapján biztosak lehetünk, hogy a legfontosabb eseményeket a terv szerint tudjuk megrendezni. így számítunk arra, hogy a pápa augusztus 16-án, pénteken érkezik Budapestre, ahonnan Esztergomba utazik. Az esztergomi Bazilikában találkozik a pápa a papokkal és szerzetesekkel, valamint Esztergom Város népével, majd a Püspöki Karral lesz rövid megbeszélés és közös vacsora a prímási palotában. Szombaton, augusztus 17-én a pécsi repülőtéren misézik a pápa, augusztus 18-án vasárnap Márpapócson lesz görök katolikus szentmise. Vasárnap délután Debrecenben a református nagytemplomban lesz ökumenikus istentisztelet és találkozás a testvér egyházakkal. Hétfőn, augusztus 19-én délelőtt Szombathelyen, végül augusztus 20-án Budapesten a Hősök terén lesz ünnepélyes pápai szentmise. 5. A látogatás anyagi fedezete Ebben elsősorban híveinkre és jótevőinkre számítunk. A Püspöki Kar közérdekű kötelezettségvállalást hozott létre a pápai látogatás költségeinek fedezésére. Ehhez bármely hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személy hozzájárulhat pénzadománynyal, dologi segítséggel vagy tevékenységgel. Befizetési lapokat, amelyek egyben az adóalap csökkentésének igazolására is szolgálnak, a templomokban és a lelkészi irodákban lehet kapni. A Kormánybizottság ülésein ígéretet kaptunk arra, hogy mindaz a szolgáltatás, ami a közlekedés, biztonság, egészségügyi szolgálat területén szükséges a pápai látogatáshoz, térítésmentes lesz a minisztériumok részéről. Vannak olyan feladatok településfejlesztési munkák, műemlékvédelem, hírközlési hálózatfejlesztés, amelyek csak az állami költségvetésből oldhatók meg. Külföldi segítségre is számítunk, elsősorban a környező országok püspöki karainak és a külföldön élő magyaroknak a támogatására. A látogatással kapcsolatban azonban igen nagy takarékosságra van szükség. Nemcsak arról kell gondoskodnunk, hogy csak a valóban szükséges beruházásokra vállalkozzunk, hanem arról is, hogy minden kiadvány, emléklap, emléktárgy, érme vagy szolgáltatás csak a Püspöki Kar szervezésében kerüljön árusításra, és hogy azok bevétele a látogatás költségeinek fedezésére is szolgáljon. 6. A további feladatok A legnagyobb feladat a lelki előkészítés. Folytatni és mélyíteni kell azt a munkát, amely a magyar egyház belső újjászületését és az egyházi intézmények megerősítését szolgálja. Minden szertartás színhelyén meg kell kezdeni a terület rendezésének, a tömeg elhelyezésének az előkészületeit. El kell készíteni az oltárok és emelvények tervét, gondoskodni kell a hírközlési berendezésekről és a szükséges egészségügyi-higiéniai létesítményekről. Minden helyszínen ki kell alakítani a sajtóközpontot a megfelelő berendezésekkel. Gondoskodni fogunk arról, hogy a hírközlési szervezetek képviselői megfelelő szállodai elhelyezést kapjanak. El kell kezdeni a tárgyalásokat a rádiós és televíziós közvetítésről. A következő hónapok aprólékos munkával telnek majd el. Ezek nem jelentenek különös eseményt vagy érdekességet a sajtó számára.