Esztergom és Vidéke, 1989

1989. november / 11.szám

2 ESZTERGOM ES VIDEKE Megkérdeztük Bacsa Lászlót, a városi tanács tervcsoport vezetőjét: HOGYAN TOVÁBB ESZTERGOM? Most, hogy átadták a Dobó gim­názium új épületét, az olvasó jog­gal kérdezheti: végképp nem épül semmi? — Valóban, a húsz tantermes gimnázium a tervidőszak legna­gyobb helyi beruházása. Azonban: más fontos, a város életében nél­külözhetetlen építkezésekről is számot adhatok. — Melyek ezek? — Elöljáróban: elmúltak azok az idők, amikor a város arculatát meghatározó dinamikus fejleszté­sek voltak napirenden. Felépült két lakótelep, három általános is­kola, szép épületbe költözhetett a kórház ideg-elme osztálya, de az egyes kórházi osztályok re­konstrukcióit is megemlíthetjük. Ma már annak is örülnünk kell, ha egy iskolát három tanterem­mel tudunk bővíteni. Ez történt a kertvárosi Arany János Általá­nos Iskolával, amely, felújításával felzárkózott a „belvárosi" isko­lákhoz. Augusztus 22-én adtuk át az Áfor üzemanyagtöltő állomást, amely 33 millióba került, amiből 10 milliót állt a város. — Többen felvetették: miért nem a másik városvégre telepí­tették? — A forgalomszámlálás és a közművek állapota egyaránt ezt a megoldást indokolta. — Hol tart a kórházi rönt­genosztály építése? — Év végére elérjük a téliesí­tett állapotot, ami a teljes szige­telt tető, illetve a homlokzati aj­tók és ablakok beépítését lehetővé teszi, tehát a belső szerelési mun­kálatok télen is folytatódhatnak. Célunk, hogy a jövő nyár végére az épület készen álljon. A Máltai Lovagrend csak az épület teljes el­készülte után adja a szükséges be­rendezéseket. — Mi van a város szemét­dombjával? — Örömmel mondhatom, hogy október 12-én átvettük és üzembe helyeztük a város új hulladéklerakó helyének első ré­szét Kertvárosban, a korábban a Dorogi Szénbányák által használt homokkitermelő területén. A hulladékgyűjtő a legszigo­rúbb környezetvédelmi előírások­nak is megfelel. A mintegy három focipálya nagyságú és 8-10 méter mély teknő alját átlagosan egy mé­ter vastagságú agyagpaplan-bélés­sel láttuk el. A bélelés tömörségi foka azonos egy árvízvédelmi töl­tésével. Ez teljes mértékben kizár­ja, hogy a lerakott hulladékból a kioldódások az altalajba jussanak. Ellenőrző helyként észlelőkutakat is készíttettünk. Az első ütem mintegy 230 000 köbméter hulla­dék elhelyezését teszi lehetővé. Esztergom szemételhelyezése ez­zel három évre megoldódik. A má­sodik ütemre, amely 8-10 évre je­lentene megoldást, még nincs fe­dezet. Az első rész egyébként 12 millióba került, s ez szerény árnak számít. A gátépítők a vízlépcső ideiglenes leállása miatt helyben voltak, és hatalmas gépeik alig vár­ták, hogy dolgozhassanak. A korábbi, esztétikailag és környezetvédelmi szempontból sokszor elmarasztalt régi szemét­telepet — a sátorkői domboldal­ban — gyorsan növő fák telepíté­sével eltüntetjük. — Végezetül: mi lesz a szent­györgymezői temető bővítésével? — 1988-ban a koporsós te­metkezés majdnem lehetetlenné vált a városban. Szinte az utolsó pillanatban tudtuk megkezdeni a szentgyörgymezői rekonstruk­ció első ütemét. Ezidáig a régi és az új temetőrész összerendezését, a vízvezetékek kiépítését és az elektromos rendszert tudtuk meg­valósítani. A leendő utakat rész­ben alapoztuk, részben szegélyez­tük. A látványos munkák jövőre kerülnek sorra: elkészül az új fő­kapu, a végleges kerítés, az új rész összes útja, a parkosítás és az ültetvényezés. Ezzel várhatóan 10—15 évre megoldjuk a város temetkezésigondjait. ( s ebő) MENETKÖZBEN HA MEDVENK NINCS IS ... A január l-jén Bécsből közvetített újévi koncerten az osztrák főváros gyermekkórusának minden egyes tagja magától értetődő természe­tességgel viselte a város címerével ékesített formaruhát. Maradandó, mély nyomokat hagyott bennem külföldi turistaútjaim során: Ná­poly, a minden év július 17-én, a Carmel-hegyi Madonna tiszteleté­re rendezett, táncdalfesztivállal egybekötött, késő éjszakába nyúló zászlós-címeres színes forgatagá­val; a tiroli ünnepség, melyen a települések öregjei-fiataljai rézfú­vós zenekarok kíséretében, hábo­rús kitüntetésekkel a mellükön, puskával a vállukon, jellegzetes népviseletben, de falvanként kü­lönböző zászlóik, jelvényeik mö­gött vonultak fel lövész versenyük­re; Sienában augusztus 16-án a kagyló formájú, központja felé lej­tő téren, az II Campon rendezett lovasverseny, hol páncélos herold­ok, apródok, lovagok címeres paj­zsokkal, lobogó zászlóik mögött vonulnak föl a zsúfolásig megtelt téren a Palio-ünnepségeken; sze­retném újra látni Svájc városainak, falvainak ötletes, díszes cégéreit, Bern városának ezer és ezer, sok­színű, címerállatával — a medvé­vel — díszített zászlórengetegét! Nekünk ilyesféle látványos felvo­nulásunk Budán alighanem: „Csak egy volt, az is elveszett!" Egy kis derűt, életkedvet, életerőt, optimizmust sugározhat­nánk mi is ne kiindulásképpen -ha medvénk nincs is- a címerek, cí­meres zászlók használatával, a sok­féle gondoktól terhes jelenünkbe, s a jövőtől szorongó lakosságunk életébe. A többmillió hazánkba látogató turistát a megvásárolt, kicsinyített címer-souvenirek is emlékeztetnék vendégszerelő ha­zánkra, városainkra, köztük Esz­tergomra. Kadosa Árpád MEGALAKULT a Nagycsaládosok Országos Egye­sületének helyi csoportja. A MIK­ROMED kft. Vöröskereszt szerve­zete vállalta a csoport összefogá­sát, támogatását és a házigazda szerepét. A megalakulás első fel­tétele volt az országos egyesület alapszabályának elfogadása, mely­nek célja az önsegítés, az önneve­lés és az olyan értékek felmutatá­sa, melyet a nagycsaládok képvi­selnek. További célunk a nagy­családok életvitelének formálása, társadalmi megbecsülésének kihar­colása. A MDCROMED kft-nél tartott alakuló ülésen a jelenlegi nagycsa­ládos tagokon kívül jelen volt Kovács Tibor kanonok, a bazilika plébánosa, aki az egyház hatékony támogatásáról biztosította a helyi csoportot. Ott volt Csizmazia András, az országos egyesület el­nökségének tagja, Rottár József, a cserkészmozgalom esztergomi szervezetének egyik vezetője — aki tájékoztatta a jelenlévőket a cser­készmozgalom lehetőségeiről, a foglalkoztatások témáiról —, to­vábbá dr. Arató Géza kórházi orvos, az esztergomi családsegítő pszichiátere, a helyi csoport meg­bízott vezetője. Képviseltette magát a Haza­fias Népfront, a Családsegítő Köz­pont, a Városi Vöröskereszt, akik felajánlották segítségüket az ered­ményes működéshez. A helyi csoportba belépni kí­vánó — a mozgalom céljaival egyetértő - nagycsaládosok vagy pártoló tagok részére bővebb fel­világosítást dr. Arató Géza (Kór­ház, tel.: 11-199) és Sovány Gyuláné (vöröskereszt titkár, MIKROMED kft., tel.: 13-400/ /137 mellék) ad. Sovány Gyuláné NYÍLT level PARKINSONHOZ Kedves Mester! Köszöntelek abból az alkalomból, hogy sarkalatos törvényeid egyike most nálunk, Magyarországon is a maga kristálytiszta valóságában érvényesült. Ez a törvény — bokros teen­dőid közepette talán már elfelej­tetted — emígyen szól: Ha vala­mely szervezet székházat épít ma­gának, az a biztos bukás első jele. Állításodat számtalan példá­val igazoltad: az angol gyarmat­ügyi minisztérium székháza akkor épült föl, amikor a birodalom bomladozni kezdett; a vatikáni pápai palota alapkövét a diadal­mas barokk egyház rakta le, s elkészültekor már a reformáció él­te túl saját székháza felépültét. A törvény szellemét így ma­gyaráztad: amíg a szervezet élet­erős, napról napra újabb és újabb területeket hódít meg, nincs idő a reprezentációval, a székházépítés­sel törődni. S ha az időközben szükségszerűen bürokratikussá vá­ló szervezet hatalmi pozíciókra is szert tesz, a fejlődés tempója is lelassul, az elkényelmesedett ve­zetők pedig — jobb híján — szék­házépítéssel kezdenek foglalatos­kodni. Nos, a mi Zöld Házunkkal (Pártház) is ez történt. Amikor elkezdték építeni, volt, aki meg­kérdezte: kell ez nekünk?; volt, aki az építés mellett voksolt: ki tudja, még mire lesz jó; volt, aki magának is helyet követelt ben­ne. . . Közben az idők szava dön­tött: az építtető, az MSZMP — tu­domásul véve a történelem ítéle­tét — kimondta önmaga fölosz­lat ását. Kedves Parkinson mester! Bí­zom benne, hogy igéid magyar földön is megfogannak. Hosszú életet kívánva köszönt; Sebő József Kelt: Esztergomban, az MSZP megalakulását követő harmadik napon. SZÓLALJATOK MEG RÉGI ESZTERGOMI HÁZAK! (VIL) A Kossuth L u. 42. sz. házban Packh János (1796-1839), a ma­gyar klasszicista építészet kiemel­kedő egyénisége lakott. A telket előbb, 1711-ben, Quarics György szíj gyártómester vásárolta meg, és 1722-ben házat épített rá. 1753­ban Szabó János városi szenátor tulajdona lett, aki még 1777-ben is birtokolta. Később Hyloczky Albert nevén találjuk, akitől 1830­ban vette meg Packh János, a bazilika tervezőépítésze. Megvette még az e ház folytatását képező, a mai Zalka Máté útig terjedő tel­ket is. Packh János ekkor alakí­totta ki a Kossuth L u. 42. számú ház mai klasszicista alakját, amely­nek beosztását az 1839. évi ha­gyatéki leltárból ismerjük. Az ut­cára nézett a „zöld, a kék és a sárga szoba". Érdemes benéznünk az udvarba, ahol ma is lenyűgöző látványt nyújt az udvari szárny messze hátranyúló nyolctengelyes árkádsora. Az utcai szobákat két lakószoba, a konyha és a mellék­helyiségek követték, a ház Ura a csendes, az utca és a család zajá­tól távoli, kertre néző helyiségben rendezte be „írószobáját". Packh János 1821-ben jött Bécsből Esztergomba, a Bazilika építésére. 1820-ban Rudnay Sán­dor lett az érsek. Ő nem várta meg, amíg az új székesegyház fel­épül, hanem még ebben az évben visszaköltözött Nagyszombatból Esztergomba — az egész káptalan­nal együtt. Nyomban megbízta európai hírű reneszánsz épület) megmentése a hazai műemlékvé­delem első tette volt, messze meg­előzve a hivatalos műemlékvédel­met. 1824-ben meghalt Kühnel Pál, ettől kezdve a Bazilika önál­ló építésze Packh János lett, aki saját tervei szerint még nagyobb KOSSUTH LAJOS UTCA 42. Kühnel Pál bécsi építészt az új székesegyház terveinek elkészíté­sével. Az ő munkatársa és unoka­öccse volt az ifjú Packh János, aki a bécsi akadémián végzett. Mivel Kühnel nem vállalta az esztergomi tartózkodást, az építkezés helyi vezetője Packh lett. Ő irányította előbb a várárok feltöltésével az új út és a Sötétkapu, majd a 17 mé­ter széles alapfalak közé szorított egyiptomi stílust követő kripta építését. 1823 májusától október­ig — 1600 márványlapra széjjel­szedve — áthelyei a Bakócz-ká­polnát az eredeti, magasabban fekvő helyéről a mai székesegy­házba. E kápolna (1508-ben épült lendülettel folytatta az ország legnagyobb építkezését. Emellett, Rudnay érsek megbízásából, ő épí­ti a héregi, a bajcsi és a várszent­kereszti templomot. 1829-ben Pyrker érsek az egri székesegyház tervezésével is őt bízza meg, de miután az építésvezetést nem vál­lalja, Hild József terveit valósí­tották meg. Gyorsan felfelé ívelő pályájá­ra nagy csapást mért Rudnay ér­sek 1831. szeptember 13-án be­következett halála. A bécsi kama­ra nem engedélyezte az építkezés folytatását. Packh János hét éven át hiába ostromolta leveleivel a hatóságot, mindig olcsóbb terve­ket ajánlva fel. Az új érseket, Kopácsy Józsefet csak 1839. má­jus 28-án nevezték ki, így addig élete főművének folytatásával vár­nia kellett Eközben felépítette a pannonhalmi apátság könyvtárát és homlokzatát, Esztergomban pedig a Szent Anna-templomot (kerektemplom). A volt megye­házának a Deák Ferenc utcai szárnya, valamint számos eszter­gomi, árvíz sújtotta ház felújí­tása készült az ő tervei szerint. Végül a betegek és aggok számára teljesen ingyen vállalta a mai szociális otthon felépítését. Packh János alig fél évet dolgozott a Bazilika építésének folytatásán, amikor 1839. októ­ber 8-án, 43 éves korában, esz­tergomi dolgozószobájában rabló­gyilkosság áldozata lett. Felesége, Rudnay érsek orvosának lánya, Krátky Mária volt, aki feltűnően nagystílű életet élt. Házasságukból három gyermek született, Mária és Zsuzsanna után János (1831), aki felvette az Esterházy nevet, mivel nagyapja az Esterházyak építésze volt. Ő volt az első magyar kanadai kivándorlás szer­vezője és az ott ma is álló „Ester­háza" település alapítója. Prokoppné dr. Stengl Marianna MI VANATEHOVAL? — kérdejtük Bauer Lajosnét, a vá­rosi tanács adócsoportjának veze­tőjét A lakosság tekintélyes hánya­da bizony nem fizetett. Pontos adatokat még nem tudok szolgál­ni. Időközben elteijedt a hír, hogy a teho megszűnik. Az ügy­ben a Városi Tanács még nem döntött, de erre rövidesen sor kerül. Azonban nyomatékosan felhívnám a figyelmet: az elma­radt részleteket akkor is meg kell fizetni, ha a tanácstestület a megszüntetés mellett dönt, hiszen a „büntetlenség" erkölcs­telen lenne a pontosan fizetők szemében! Továbbra is kérjük azokat, akiknek a fizetés súlyos anyagi gondot okoz, méltányossági ké­relemmel forduljanak hozzánk. Címünk: Városi Tanács V.B. terv­és munkaügyi osztály, adócso­port (Széchenyi tér 1.) A méltányossági kérvényhez csatolják a jövedelemigazolást (nyugdíjszelvényt), továbbá a szükséges adatokat: hányan élnek együtt, mennyi a kereső illetve az eltartott családtagok száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom