Esztergom és Vidéke, 1988

1988. nyár / 6. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ 60 éves a Petőfi iskola Az általános iskola létesítése: A minisztertanács 1945. augusztus 16-i ülése elfogadta az Országos Köznevelési Tanács előterjesztését. A 6650/1945. M. E. sz. rendelet kimondta, hogy „a népiskola I—VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I—IV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni." Ezt követte a 37 000/1945. V.K.M. sz. rendelet, amely szerint a „6—14 éves gyermekek egészséges oktatásának biztosítása érdekében a nyolcosztályos általános iskola I. és V. osztályát az 1945/46-os iskolai évben mindazon helyeken meg kell nyitni, ahol a megnyitás személyi és tárgyi feltételei megvannak." A Petőfi iskola jogelődje, a községi népiskola a reform első évében, az 1945/46-os tanévben ötödik osztályt nyitott, és ezzel megalapozta az osztálykeretek fejlesztését. Két ötödik osztályt szerveztek. Ezekben Nyári József és Meszéna Jolán tanítottak, ök már az első tanévben megkísérelték a tantárgycsoportok szerinti tanítást. A szakoktatás teljes bevezetése az 1946/47-es tanévben vált lehetővé. Az általános iskola létesítésére 1946. augusztus 21-én került sor a megyei tanfelügyelői hivatal helyiségében, ahol Bodó Lajos vármegyei tanfelügyelő javaslatát elfogadva a községi gimnázium, a községi polgári iskola, valamint a községi népiskola osztályaiból összesen 17 osztállyal létrejött a községi általános iskola. Az értekezleten a vármegyei tanfelügyelőn kívül jelen voltak: dr. Szabó Lajos, a községi főgimnázium igazgatója, Asbóth Károly községi gimnáziumi tanár, Lerner Emil, a községi polgári fiúiskola helyettes igazgatója, Gábriel István, a községi népiskola igazgatója, Hajnali Kálmán községi népiskolai tanító, Kocsis Lajos tanítóképző intézeti tanár, mint a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete helyi csoportjának elnöke; Fazzy Hugó, mint titkára. Mivel az összes osztályok egy épületben nem helyezhetők el, ezért úgy határoztak, hogy a községi általános iskola alsó tagozatának 9 osztálya és a két 7—8. osztály, összesen 11 osztály „helyeztessék el" a Szent Imre utcai népiskola épületében, hol 7 tanterem található. Az általános iskola felső tagozatának 8 osztálya, ezenkívül a községi polgári fiúiskola 3. 4. osztálya a Hősök terén lévő községi polgári iskola épületében, amelyben 6 tanterem van és közülük 4 használható. Mindkét épületben váltakozó tanítás folyt. Az általános iskola 5. 6. osztályaiban és a polgári iskola 3. 4. osztályaiban tanítanak: Meszéna Jolán, Nyári József, Polák Gyula tanítók, a polgári fiúiskola tantestületéből: Lerner Elemér középiskolai tanár, megbízott polgári iskolai igazgató, Kővári Gyula polgári iskolai tanító, Paár Lajos és dr. Thüringer Pálné polgári iskolai tanárok, továbbá a városi gimnáziumból dr. Bolla István és Szentiványi Gyula hat latin, illetve hat számtan-fizika órát lát el. Valójában azonban Paár Lajos és dr. Thüringer Pálné beteg volt, így az 5.a—5.b, 6.a—6.b és a 3. 4. polgári fiúosztályok tantárgyait hét tanerő látta el. Az 5.a és 6.a osztályok 17, illetve 46 tanulója nem tanulta a fiúk számára kötelezően előírt gazdasági, műhely vagy kereskedelmi gyakorlatot. A választható tárgyak közül a latin és a német nyelvet sem tudták tanítani, mivel dr. Bolla István latin szakos tanár eltávozott Esztergomból, Paár Lajos német szakos pedig szabadságon volt. A továbbfejlesztés a szaktanárok hiánya miatt nehéznek bizonyult. így alacsonyabb a nívó, mint a szerzetesrendek középiskoláiból létesült általános iskolákban. A műhelygyakorlatok tanítása sem lehetséges, ezért a Petz-műveknél tettek gyárlátogatást a tanulók. Az igazgató véleménye szerint ki kellene küszöbölni az idegen nyelvek, főleg a latin tanítását. Az általános iskola továbbfejlesztésének legfőbb akadálya ekkor a szakos tanárok hiánya. A 116 500/1946. IV. V.K.M. sz. rendelet nyomán készült tanerőszükséglet-felmérés lehetővé tenné a szaktanárok átirányítását az ellátatlan iskolákhoz. A gimnáziumok azonban nem hajlandók „kölcsönadni" szaktanáraikat. A községi általános iskola helyzete a tanfelügyelői közbenjárás és a polgári, illetve gimnáziumi osztályok megszűnése után az 1947/48-as tanévre javult. Az általános iskola az 1947/48-as tanévben több mint 500 tanulóval, 29 pedagógussal kezdte meg munkáját. Peterke Árpád MÚZSÁK '8 8 ÜNNEPI KÖNYVHETI RENDEZVÉNYEI A Babits Mihály Városi Könyvtárban: JÜNIUS 6-ÁN, hétfőn, 11.30 órakor Rendhagyó irodalomóra — Vezeti: KÖRÖSSI P. JÓZSEF költő, a Fiatal írók József Attila Körének titkára. JÚNIUS 6-ÁN, hétfőn 17 órakor író-olvasó találkozó — Vendégünk: ÖRDÖGH SZILVESZTER író, az Új írás szerkesztőségének tagja, József Attila-díjas. JÚNIUS 8-ÁN, szerdán 17 órakor író-olvasó találkozó — Vendégünk: SZALAY KÁROLY író, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, az irodalomtudományok kandidátusa. A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ libresszójában: JÚNIUS 7-ÉN, kedden 17.30 órakor beszélgetés a határokon túli magyar irodalom mai helyzetéről és értékeiről. Vezetik: CSÍKI LÁSZLÓ író, a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője és SZAKOLCZAY LAJOS kritikus, a Kortárs szerkesztőségének tagja. 19 órakor „Pogány diaszpóra." összeállítás a nyugati magyar irodalom műveiből: a Forrás-kör műsora. Bevezeti: BALÁZS ÁDÁM. Közreműködnek: SZABÓ ANDRÁS előadóművész és DINNYÉS JÓZSEF „daltulajdonos" (gitár, ének). író-vendégeink műveiről: Ördögh Szilveszter főként két regényével aratott sikert, mind a kritikusok, mind az olvasók körében (Koponyák hegye, 1976. — Titkosértelmű rózsa, 1986.). A Könyvheti kiadványok vásárlói egy újabb novelláját a Körkép c. prózagyűjteményben olvashatják. Szalay Károly, aki elsősorban az irodalmi és filmhumor történetével, esztétikájával foglalkozik, első regényével szépíróként is igen hamar népszerűvé vált (Szerelmes éveink, 1985.). Művének — amelynek egyébként esztergomi vonatkozása is van — 1986—87-ben második kiadása is elfogyott. A Könyvhétre megjelenő kötete — Párhuzamos viszonyok címmel — a nagysikerű első regény folytatása. Csiki Lászlónak, az erdélyi magyar irodalom második Forrás-nemzedékében feltűnt, a nyolcvanas évek elején Magyarországra áttelepült költőnek és prózaírónak számos kötetét adták már ki Romániában is, nálunk is. A Könyvhétre megjelenő új regénye (Titkos fegyverek) egy tízéves gyermek szemével láttatja az ötvenes évek Bukarestjének többszörösen is idegen, olykor ellenséges, — a főhős számára mindenképpen rejtélyes, titokzatos világát. Könyvheti kötetét a Széchenyi téri könyvsátraknál június 7-én, 16—17 óra között CSIKI LÁSZLÓ, június 8-án 15.30—16.40 között SZALAY KÁROLY dedikálja.