Esztergom és Vidéke, 1988

1988. szeptember / 7. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Az 1938-as Szent István-év eseményei Esztergomban Esztergom egyik legkiemelkedőbb idegenforgalmi programjának előkészítését 1932-ben kezdték meg. Az évforduló alkalmas volt arra, hogy megmozgassa az országot és a nemzetközi közvéleményt. Az országos programsorozatba való bekapcsolódás letéteményese, a királyi vár volt. Ez azonban még földdel borítva aludta több évszázados álmát. A feltárás munkálatainak gazdája az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat felfigyelt a kedvező lehetőségre, s Lepold Antal elnökkel az élen azonnal megkezdte a tudományos felkészülést a nem mindennapi jelentőségű munkálatok elvégzésére. Az első ásó 1934. június 23-án mélyedt a földbe. Szeptemberben a Magyarság című lap szervezésében újságíró csoport látogatta meg az ásatásokat. Az őket fogadó Gerevich Tibor kifejtette, hogy az „[...] esztergomi kutatás nemcsak régészeti kérdés, hanem valóban nemzeti ügy." (Esztergom, 1934. szeptember 26. 74. sz.) A világraszóló eredményeket a szakemberek a hazai hírforrásokon és szakmai fórumokon kívül a nemzetközi sajtó hasábjain is publikálták. Az ásatások előrehaladása és a jeles évforduló közeledése nyomán érzékelhetővé vált, hogy a felkészüléshez nem elegendő a hivatalos személyek erőfeszítése. Városi összefogásra van szükség. E felismerés jegyében kezdte meg működését 1935. december 7-én a létrehozott esztergomi Szent István emlékbizottság, hivatalos nevén a Szent István Év Központi Előkészítő Bizottsága, s annak hat albizottsága. 1936 augusztusában Horthy Miklós Gömbös Gyulához intézett levelében — amely a Hivatalos Közlöny augusztus 20-i számában látott napvilágot — felhívta a kormányt: „[...] gondoskodjék, hogy az Árpád-házi királyoknak, III. Béla korában újjáépült palotájának helyreállítási munkálatai 1938 év augusztus 15-én Szent István halála napján befejezéshez jussanak, s a palota felavattassék [.,.]" Az ünnepi eseménysorozat végül 1938. március 6-án a helybéli Katholikus Kör böjti előadásával vette kezdetét. A sorozatos dísz- és vándorgyűlések lebonyolítása közben komoly szervezőmunkával készültek a május 31-i nagy napra, a Szent Jobb és az Eucharisztikus Kongresszus fogadására. A nagy eseményt, egy Balogh Albin bencés gimnáziumi igazgató vezette külön bizottság szervezte. A város díszítését Dudás László főmérnök irányította. A Szent Jobbot és a zarándokokat nemzeti színbe öltözött város fogadta. A piros-fehérzöld dominanciáját a pápai szín, a vármegye kék-fehérje, a város piros-fehérje oldotta, árvalányhaj és aratókoszorúk sora élénkítette. A mindenre kiterjedő, átgondolt munka eredményeképpen május 29-re már mindenki tudta a részletes programot. A Szent Jobbot hozó Aranyvonat 8 óra 50 perckor indult Budapestről s 10 óra 45 perckor érkezett meg Esztergomba. A zarándokokkal zsúfolt vonatok 8 és 10.45 óra között érkeztek meg a vasútállomásra. A rendet a fő közlekedési útvonalakon 400 fős rendőrzászlóalj tartotta fenn. A vasútállomásnál és a Bibliotékánál diadalkaput állítottak fel, itt csatlakozott a tömeghez Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa — ekkor még pápai legátus —. s vele együtt még három bíboros: Hlond lengyel prímás, Van Roey belga bíboros, Tappan, antiochiai patriarka, valamint Kánya Kálmán külügyminiszter. A Szent Jobbot hozó Aranyvonaton érkezett Esztergomba Karafiáth Jenő, Budapest főpolgármestere, Huszár Károly nyugalmazott miniszterelnök, dr. Zsembery István, Bangha páter és Michalovics Zsigmond kanonok. A Lányi Dezső alkotta, első világháborús hősök szobránál csatlakozott a menethez dr. Teleky Pál kultuszminiszter, gróf Zichy János volt kultuszminiszter, Varga Imre a legfőbb számvevőszék elnöke, dr. HuszárAladár az OTI elnöke, dr. Radocsay László főispán. Frey Vilmos alispán és dr. Krecsány Kálmán rendőrfőtanácsos. Amíg a menet ünnepélyesen hömpölygött a Bazilikáig, a Magyar Rádió kérésére Buchner Antal eljátszotta az „Ah, hol vagy magyarok [. . .]" témájára komponált orgonafantáziáját. Buchner rögtönzött bemutatóját a Magyar Rádiótól a berlini is átvette. A Szent Jobbot kísérő menet élén lovasbandérium haladt, ezt követték a nemzeti, a pápai és a prímási zászlók, a tatabányai zarándokok bányászruhában, cserkészek, a katonai díszszázad első fele, a vallásos egyesületek, apácák, papok, a koronázási jelvények másolata, a Szent Jobb s annak asszisztenciája, főpapok, hatóságok, vitézek, frontharcosok s a díszszázad második fele. A körmenet további résztvevői a járdán álltak, s az élboly elhaladását követően csatlakoztak a menethez. A Bazilikában a magyar vértanúk oltárán elhelyezett Szent Jobb mellett díszőrséget álltak az esztergomi egyesületek képviselői. Az ünnepi szentmisét Serédi Jusztinián pontifikálta. Délután négy órakor nagyszabású szabadtéri előadáson mutatták be a Bazilika mellett, erre az alkalomra komponált három vallásos élőképet. Sorrendben az első a „Hódolat az Eucharistia előtt", a második a „Himnusz az oltári szentségről", míg a harmadik a „Szent István dicsérete" címet viselte. (Ez utóbbi Városi István papköltő és Paczolay Imre zenetanár alkotása volt.) A szabadtéri előadáson külön szerepeltek a lány- és a fiúiskolák. Szép színfoltja volt az előadásnak az a négyszáz lány, akik a színpad két oldalán lévő emelkedőn álltak, míg középen a szavalókórus foglalt helyet virágok és zászlók erdejétől koszorúzva. A Szent Jobb a szabadtéri előadást követően az esti órákban hagyta el a várost. A több mint tízezer zarándok részvételével megrendezett hatalmas és látványos eseményt követően ismét sorra-rendre következtek a különböző szervezetek ünnepi gyűlései. Többek között a kisdednevelők, a Magyar Turista Szövetség, a Biztosító Intézetek Szövetsége majd a Gyáriparosok Országos Szövetsége látogatott Esztergomba. Az egymás után sorjázó konferenciákat, közgyűléseket mintegy megkoronázta az országos ünnepségek sorába emelt Esztergomi Ünnepi Hét eseménysorozata. Ennek programja augusztus 13-án, délután 5 órakor az Országos Szent Gellért Egyesület Szent Gellért utcai székházában kezdődött. Ezen részt vett Ernszt Sándor országgyűlési képviselő, dr. Radocsay László főispán és Glatz Gyula polgármester is. Az ünnepség keretében irodalmi műsor és zenés összeállítás hangzott el. A Szent Gellért himnuszt Várady Ferenc operaénekes énekelte, édesanyja, Váradyné Beliczay Ilona zongorakíséretével. A produkciót hanglemezen is rögzítették, remélve, hogy adandó alkalommal a Magyar Rádió is sugározni fogja. A rendezvénynek különleges vonzerőt kölcsönzött az a tény, hogy Beliczay Ilona az Esztergomi misét komponáló Liszt Ferenc leánya, Várady Ferenc a nagy zeneszerző unokája volt. A koncert után az esti órákban fényárban úszott a Bazilika és a Várhegy, s utasokkal zsúfolt sétahajó ringott a Nagy-Dunán. Másnap 14-én, 9 órakor főpapi szentmise volt a Bazilikában. Délután fél négykor a vitézi ünnepségek keretében megkoszorúzták az első világháború hősi halottainak emlékművét. A Dézsa Farkas András alkotta Balassa-szobor felavatására délután öt órakor került sor. Sághy Éva alkalmi szavalatát követően Sziny Gyula altábornagy mondott beszédet. Az ország elsőként fölavatott köztéri Balassa-szobrát Glatz Gyula polgármester vette át a város nevében. Egy órával később Teleki Pál kultuszminiszter megnyitotta a pedagógiai kiállítást, amelynek a bencés gimnázium illetőleg a vízivárosi zárda adott helyet. Hét órakor szerenádot adtak a hercegprímás és a polgármester lakása előtt. Ezt kilenc órakor, a Katolikus Legényegyletben rendezett hangverseny követte Laurischin Lajos énekes, Albert Ferenc hegedűművész és a Mária Terézia gyalogezred Fügedy Sándor vezette zenekarának közreműködésével. A látványosságok sorozatát a Várhegyen rendezett tűzijáték zárta, fél tízkor. »>