Esztergom és Vidéke, 1988

1988. április / 4. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Aki komolyan vette a dohogás jogát Elhunyt Balogh Elek, az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke A „jus murmurandi", azaz a dohogás joga mindenkit megillet — vallották a régi rómaiak. Napjainkban gyakorta halljuk, — szinte már oda sem figyelünk —: baj van a közélettel, csak fáradtsággal jár, eredmény, fizetség meg sehol. Boldog, aki a közélettől távol maradhat — s itt akár Horátiust is idézhetjük. S mégis: vannak, akik a korszellemmel szembeszállva vallják: csak a közért végzett munka maradandó. Közéjük tartozott Balogh Elek, az esztergomi városvédő egyesület elnöke. Űtja messziről vezetett hozzánk. A kiskunhalasi születésű diák már 1941-ben „Miért hallgatod a rádiót?" címmel németellenes, békét követelő dolgozatot írt, amiért év végén eltanácsolták az iskolából. 1945-ig nem is vették fel semmiféle oktatási intézménybe. A háború végén édesapjával hadifoglyok szöktetésében, telefonzsinórok elvágásában vett részt. A németek egy alkalommal elfogták őket, de, egy bombázás okozta zűrzavart kihasználva, sikerült megszökniük. Az új lehetőségek beköszöntével MADISZ-titkár, majd népi kollégista lett. A miskolci műszaki egyetem elvégzése után a dorogi szénbányákhoz került. Ott kiváltképp a szivattyúk szakembereként lett ismert. 1967-ben a Kiváló Újító kitüntetés arany fokozatát kapta. Az 1965-ös esztergomi árvíz idején éjt nappallá téve őrködött a gátakon, ellenőrizvén a szivattyúk működését. Ekkor az Árvízvédelemért éremmel és a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. 1974-ben a Dömösi Építőipari Szövetkezeti Vállalat igazgatója lett. Az ott eltöltött időkről emlegette: veszteséges vállalatot vett át, amely rövid idő alatt „kiváló" lett. Nyugdíjazása után (1980) is fáradhatatlan maradt: 1983-ban az újonnan alakult Esztergom Barátainak Egyesülete elnökévé választotta. Sokszor nem értettük, miért hadakozik egy sereg hivatallal, mint például a „kis Lévai" köz esetében, amikor néhány, jórészt vályogból épült házat akart megmenteni. — Morgásai miatt bizony sokhelyütt nem kedvelték. Megszokhattuk tőle, hogy a legkülönbözőbb gyűléseken protestált, és... a „kis Lévai" házai ma is állnak. Néhány személyes emléket is őrzök róla: — A múlt évben felkértem: írjon egyesületéről az Esztergom és Vidéke számára, örömmel vállalta, sőt: elvárta, hogy nyomdába adás előtt az utolsó simításokat közösen nézzük át. Erre — elfoglaltsága miatt — délben, lakásán, roskadozó könyvespolcok előtt került sor, s bizony hosszúra nyúlt. S ekkor véleményem alaposan megváltozott: korábban afféle zsörtölődő öregúrnak tartottam, de ekkor tisztelet ébredt bennem. — Kíváncsi volt a véleményemre is: hogyan látom én Esztergomot. Majd fölpanaszolta ... mit is ... a Közönyt, azt a molochot, amellyel nap mint nap meg kellett küzdenie. Álmáról, az ápolt Esztergomról, így vallott: még diákkoromban láttam először Esztergom főutcáját, s föltűnt: minden ablakában virágok virítottak... Ezt a városképet szerette volna „visszalopni". ... És ő sem volt tökéletes — hiú is tudott lenni. A világért sem mulasztotta volna el, hogy ne ő adhassa át a diákok várostörténeti versenyének díjait. De önmagát nem féltette... A paródia közzétételéhez, amit róla és a városvédőkről írtam, szó nélkül hozzájárult. Szívósan, néha már-már kilátástalanul tudott küzdeni. Legyőzni azonban csak a szívós kór tudta. Jóllehet a szellem, melyet képviselt, bizonyára sokak emlékezetében tovább él. ö erről egy helyen így írt: ,.A szenvedélyes tenniakarást szeretném minél szélesebb körben szimpatikussá tenni... " Sebő József Cfi (fi (fi (fi (fi (fi V A TELEFONRÓL... másodszor, de remélhetően nem utoljára Ezúttal elsősorban az előző számban megjelent cikk nyomán feltett kérdésekre próbálok röviden válaszolni (K. A.). Hol és mikor lehet jelentkezni? — A közeljövőben minden esztergomi családnak küldünk egy tájékoztató nyomtatványt és csatoltan egy jelentkezési lapot. Jelentkezni annak visszaküldésével lehet. A tervezett önerős telefonfejlesztéssel megvalósítható mintegy 3000 új vonal több, mint a most nyilvántartott kb. 1200 igénylő. így bátran jelentkezhetnek azok is, akik a dolog reménytelensége miatt ezt korábban nem tették. Ez a jelentkezés még konkrét kötelezettség nélküli lesz. Az adatlapok elsősorban az igények pontos felmérésére szolgálnak, és a pénzügyi, műszaki ütemezéshez szükséges feltételekre, vállalásokra vonatkozó kérdéseket fogják tartalmazni. Az adatok feldolgozása után kialakuló beruházási program alapján kerülhet aztán sor a jelentkezés megerősítésére, a szerződés megkötésére. Ebben a felek kölcsönösen vállalják: egyrészről a telefon adott időben való beszerelését, másrészről a megállapodás szerinti részletfizetést. Kell-e a hozzájáruláson kívül is fizetni? Lényegében nem. A kb. 30 ezer forintért „konnektorig" kiépített vezetéket kapunk. A régi igénylőknek jár-e fizetési kedvezmény? Nem. A jelentkezés önkéntes, a fizetési kötelezettség egységes. Túljelentkezés esetén a régebbi igény előnyt jelent. Már megint csak a pénz számít? — Nem. Jogszabályi kötelezettség, hogy a telefonvonalak öt százalékát szociális, rászorultsági alapon kell elosztani — az erre jogosultak egyedi és méltányos elbírálásával. Ha „rangsorolás" lesz, kik fogják azt végezni, milyen szempontok alapján? — A részletek még nincsenek pontosan kidolgozva, hiszen azok szükségessége az előzetes jelentkezések számától függ. Az elképzelések szerint egy munkabizottság fogja a szakmai, adminisztratív munkát elvégezni, több társadalmi szervezet ellenőrzése mellett. A döntésekre nyilvános tanácstestületi üléseken kerül sor, és a munkaokmányokba, döntéselőkészítő anyagokba minden érdeklődő betekinthet. Ennyit a leggyakoribb kérdésekről. És még annyit, hogy nemcsak kérdésekkel jelentkeztek az olvasók, hanem a szakmai, szervezési munkában való közreműködés felajánlásával is. Köszönjük! Kádár András tervcsoportvezető Városi Tanács V. B.