Esztergom és Vidéke, 1988

1988. április / 4. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ ÁPRILISI RENDEZVÉNYEK SAJTÓTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Az MSZMP Városi Bizottságának március 18-án a Dolgozók Lapja szerkesztőségével találkoztak a helyi újságolvasók, hogy megvitassák, ami mindkét „félnek" fontos: — mennyire tud a megyei újság esztergomi érdekességek krónikása, a városi érdekek kifejezője lenni? Akik ott voltak, megnézhették az önálló esztergomi lapok történetének — — könyvtárunk anyagából erre az alkalomra válogatott — dokumentumait is. 125 éve jelent meg ugyanis az első helyi lap, Esztergami (nem sokkal később: Esztergomi) Üjság címen. Eléggé jelentős évfordulónak ítéltük ezt ahhoz, hogy első idei helytörténeti kiállításunkkal a könyvtárban mintegy meghosszabbítsuk a március 18-i néhány órás bemutatót: az érdeklődők így március 22-től április végéig tekinthetnek bele az esztergomi sajtótörténet „kistükrébe". Néhány válogatott sajtódokumentummal — dr. Szállási Árpád szívességének köszönhetően is — az 1848-as forradalom és szabadságharc 140. évfordulójának, helyi és országos emlékezetének is adózunk kiállításunkon. Csoportok — osztályok, klubok, brigádok — számára, előzetes bejelentés alapján, szívesen tartunk „rendhagyó" történelem-órát, kiállítási kalauzt. KÖLTÉSZETNAPI TALÁLKOZÓ — BABITS NYOMÁBAN A Dolgozók Lapja ez évi február 11-i száma közölte egy Makovics János nevű olvasójuk levelét, amelyben ez a — tudomásunk szerint — kesztölci fiatalember Babits emlékének ápolására ösztönzi könyvtárunkat. „(...) a könyvtár, mint a név viselője többet tehetne névadója emlékéért, népszerűsítéséért. A manapság oly gyakori egyesülések közepette, talán lenne rá igény, hogy a városi könyvtár (...) létrehozzon egy Babits Mihály Kört. (...) Lehetnének szavalóversenyek a könyvtárban Babits műveiből, vetélkedők és egyéb hasznos dolgok. Ha már a nevét viseli a könyvtár, akkor tegyen is meg minden szükségest annak érdekében, hogy méltó is legyen hozzá." Szívesen állunk a lehetséges igények elébe, s először azt tartjuk szükségesnek, hogy felmérjük: mennyire elevenek, erősek valójában? Ezért „Eabits nyomában" címmel két találkozási alkalmat hirdetünk meg: tavasszal — amikor Babitsék évente újra meg újra megkezdték előhegyi időzésüket — és ősszel, amikor a „gazda" búcsút vett „a kedves, kicsi háztól". Az első találkozóra az idei Költészet Napján, április 11-én, hétfőn 15—16 óra között könyvtárunkban várjuk mindazokat, akik névadónk életművének népszerűsítését, Esztergomhoz kötődő emlékének ápolását a maguk számára olyan értéknek tartják, amelynek alapján egy tartósabb közösség kialakításában, működésében is részt vállalnának. — A könyvtári találkozó résztvevőivel 16 órakor az előhegyi Babits-múzeum meglátogatására indulunk. Az 1934-es esztergomi Babits-est előkészítése során az Esztergom és Vidéke július 19-i száma egy szép jegyzetet közölt „Az Előhegy remetéje" címmel: „(...) Minden évben közöttünk van nyáron, helyesen: felettünk tölti el szabadságos napjait. Úgy érezzük, hogy amióta Esztergomban van, szeme van az Előhegynek. Rajtunk és életünkön a tekintete. Érezzük meleg barátságát, szeretetét, keze simogatását. Ennél is többet ad: írásokat, mik fiainknak is szólnak. (...)" Bár az Előhegy alkotói „kitavaszodása" 1941-ben örökre véget ért, mi is hisszük, hogy az idézett sorok jövőt ígérő jelenideje máig érvényes. Várjuk tehát, hogy e nyolcvanas évek fiataljai — köztük Makovics János is, az igény szószólója — igazolják majd bizakodásunkat: Babits műve valóban nekik is szól, őket is szólítja... Bocskoroskúti telkek Akik helyzetük miatt, érdeklődésük folytán figyelemmel kísérik a lakásépítés és telekellátás helyzetét, alakulását Esztergomban, ismerik a Bocskoros-kúti területet. (A Kun Béla lakóteleptől a Kettős-pince felé eső rész.) Tudják, hogy itt folyik a VII. ötéves terv legnagyobb állami-városi telekkijelölési akciója magánlakás-építés céljára. Az építkezni szándékozókat leginkább érdeklő részletek azonban eddig nem voltak ismertek. A Városi Tanács V. B. 1988. február 25-i ülésén meghatározta a telkek árát, és döntött az értékesítés megkezdéséről. A Bocskoros-kúti részen 159 teljesen közművesített lakás építésére nyílik lehetőség. Ebből 143 lakás sorházas formában, 16 lakás családiházként épülhet. A kisajátítás és a közművesítés sokba került, illetve kerül. Ez az árakban is tükröződik. Egy sorházas lakás telke átlagosan 345 ezer forintba (298-tól 420-ig) kerül, a családiházas telkek átlagára — lakásonként — 472 ezer forint. Ebben az esetben a telekárak 415 ezertől 562 ezerig terjednek. Ezek nagyon magas árak. Korántsem mindegy, hogy mit lehet ezért kapni. Nos, a teljes közművesítettség azt jelenti, hogy lesz víz és villany, ezen kívül aszfaltozott út, szennyvízcsatorna és csapadékvízelvezetés, valamint korszerű közvilágítás. A szennyvízcsatorna úgy lesz megépítve, hogy minden telekre bevezetik. A víz és a villany rákötéséhez adatszolgáltatást kapnak az építkezők; nem kell külön terveket készíttetniük. (Ezeket a rákötéseket csak névre szólóan engedélyezik a közművállalatok — ÉDÁSZ és VÍZMŰ —, ezért előre elkészíttetni nem lehet.) (Kapnak továbbá az építési előírásokhoz igazodó tervajánlatokat, ami a terveztetést egyszerűsítheti. Ezek alkalmazása nem lesz kötelező, az előírásokat betartó saját terv is készíthető. Az elektromos ellátás kábeles (nem légvezetékes) lesz, lakásonként 5,5 kW kapacitást biztosít, külön hozzájárulás nélkül. Az építkezők körében köztudott, hogy egyéb területeken 3,3 kW fölött fejlesztési hozzájárulást kell fizetni, ha a hálózat egyáltalán lehetőséget ad többletenergia igénybevételére. Ha nem, akkor az ÉDÁSZ csak a minimumot tudja szavatolni. Az árak még így is magasak. Jóváhagyásuk testületi vitáján is felmerült, nem lehetne-e olcsóbban adni a telkeket, még azon az áron is, hogy a tanács „ráfizet", azaz nem érvényesít minden költséget az árban, hanem csak egy részét. A vitában végül is az a döntés született, hogy ne a telket, a telekárat, hanem a rászoruló építkezőket támogassa a tanács. A támogatásnál pedig meszszemenően vegye figyelembe és érvényesítse a lakásgazdálkodás tanácsi szempontjait. Miután a telekárak önköltségesek, önmagukban nem tartalmaznak támogatást, engedményt, nem kell a jelentkezéshez feltételeket szabni. Jelentkezhet építési lehetőségért, telekért mindenki, aki építeni szeretne. Vonatkozik ez nemcsak magánépítőkre, hanem vállalatokra, intézményekre is (a pénzintézeteket is beleértve). Az utóbbiaknál az értékesítés céljára történő lakásépítést szeretné a tanács ösztönözni. A telekvásárlási igényeket a tanács igazgatási osztályán lehet beadni, és ott kaphatunk tájékoztatást is az igénybe vehető tanácsi támogatásokról. Az építési előírásokról és az egyéb műszaki és jogi feltételeiről az építési-műszaki osztály munkatársai adnak felvilágosítást. A két osztály és a tanácsi vezetés azt tervezi, hogy — nagyobb számú jelentkezés esetén — a tervezők és pénzügyi szakemberek bevonásával külön információs napokat szervez az e területen építkezni szándékozók részére. Városi Tanács