Esztergom és Vidéke, 1988

1988. április / 4. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Április 19. A Duna halai és madarai a XVIII. században Előadó: Deák A. András. NYOLCADIKOSOK KLUBJA Látogatás a Városi Könyvtárban Vezető: dr. Bárdos Istvánné. IFJÜSÁGI KLUB Április 8. Alkoholizmus, narkománia, dohányzás Előadó: később felkérve. FÉJA GÉZA KLUBKÖNYVTÁR ESZTERGOM-KERTVÁROS KERTBARÁTKÖR Április 27. Korszerű szőlő- és gyümölcstermelési eljárások Előadó: Láng István. NYUGDÍJASOK KLUBJA Április 13. Erdély: Déva, Szeben, Fogaras, Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár Előadó: Dombrády József. Április 11., 18 óra: KÖLTÉSZET NAPJA író-olvasó találkozó dr. Ferenczy Miklós orvos-íróval. Rendezvények a tavaszi szünetben Április 6—7—8., 9—13 óráig: Filmvetítés, játszóház gyerekeknek Köszönjük ! Esztergom Város Tanácsa a GRAN— TOURS Utazási iroda közreműködésével 1988. március 14-én jótékonysági hangversenyt szervezett a bazilikában. A tiszta bevétel, kb. 38 ezer forint, a Komárom Megyei Rákellenes Bizottság számlájára került. Szívet szorító és lélekemelő élmény volt látni, hogy a Főszékesegyház tömött padsoraiban, pótszékein több mint ezer résztvevő foglalt helyet. Ügy érezzük, a város lakossága — nagy örömünkre sok fiatal is — ismételten bizonyította, hogy a nemes törekvés — megfelelő előkészítés esetén — köreiben méltó válaszra talál. Köszönet mindenkinek, aki a siker érdekében önzetlenül közreműködött elsősorban Baróti István orgonaművésznek. A felcsendült dallamok maradandó emléket adtak a hangverseny közönségének. Negyven év a koncertpódiumon SZENDREY-KARPER LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE Ritka kincs és nagy tehertétel a tehetség. Kincs, mert mások válnak boldogabbá, teljesebb életűvé, ha megérinti őket a tehetséges emberből áradó erő; s tehertétel, mert akit tehetséggel áldott meg a sors, csak igen ritkán élvezi felszabadult örömmel annak gyümölcsét. Különösen igaz ez akkor, ha valaki az életnek olyan területén munkálkodik, amit igazán jól csak kevesen művelnek. S ezért nem elegendő mesterien tudni azt, amivel foglalkozik, hanem meg kell teremtenie az iskolát is, amelyben fényt kaphat a különleges adottság, amellyel rendelkezik. Ilyen helyzetben élte le eddigi művészi pályafutását a kétszeres Lisztdíjas, érdemes művész, Szendrey-Karper László, aki 1948-ban lépett először közönség elé. Néhány évvel később, 1955-ben értékes sikert ért el Varsóban. A VIT első díjasaként tért haza, s megkapta a Munka Érdemérmet. E siker meghatározta további életútját. Meghívások, koncertek sokasága nyomán neve ismertté vált Európa, Ázsia s az Újvilág zeneszerető közönsége és a szűkebben vett szakma előtt. A gitárművészetet magas fokon elsajátító fiatalember Varsóban a díj mellett egy tapasztalattal is gazdagabb lett. József Powroznyak profeszszortól, a VIT zsűrijének elnökétől megtanulta: oda kell figyelni a fiatalokra, s akiben tehetség él, segíteni kell. A tehetséggel párosult szorgalom meghozta gyümölcsét, s a koncertpódiumon elért sikerek birtokában 1961-től a Bartók szakiskola tanáraként hozzáláthatott a hazai gitároktatás alapjainak megteremtéséhez. 1962-ben munkássága elismeréseként Liszt-díjjal tüntették ki. Kevéssel ezután felkereste Esztergom város tanácsát azzal az ajánlattal, hogy szervezzenek olyan fesztivált, amely hazai és külföldi gitárosokat egyaránt vonz. Éppen tíz esztendőt kellett várni ahhoz, hogy az elképzelésből valóság lehessen. Ez az évtized komoly munkával telt. Koncertek, hanglemez, megbecsülés a világnak szinte minden pontján, igen sok gyakorlás és közéleti tevékenység. Szendrey-Karper László annak a nemzedéknek a reprezentánsa, amelyiknek életében a munka és a közélet elválaszthatatlan egységet alkotott. Tudta, teljesebben szolgálhatja hazáját itthon és külföldön egyaránt, ha részt vállal a mozgalom adta feladatokból. Közéleti elkötelezettsége okán mindenütt megjelent, ahol cselekedni lehetett a művészetért, az országért. így vált tagjává a főváros tanácsának s megannyi szakmai szervezetnek. 1973-ban Esztergom ezeréves évfordulóján megérett a helyzet a régi terv végrehajtására. Augusztusban megvalósult a régi álom, s három világrész nyolcvan gitárosa ünnepelte Esztergom millenniumát. Ettől kezdődően kétévente visszatérően megfordultak itt a világ legjelentősebb gitárosai. Esztergom új fejezetet nyitott a hazai és az egyetemes zenetörténet aranykönyvében. Ide jöttek tanulni és tanítani Lengyelország, Finnország, Kuba, Görögország és Franciaország zenei életének vezetői. A világban manapság fellelhető gitárfesztiválok magukon viselik Esztergom hatását. S ami itt történt, az pezsdítően hatott a hazai gitárélet fejlődésére. Ezt a fesztivált — amelynek művészeti vezetője SzendreyKarper László — mára mindenütt jegyzik, ahol peng a gitár. Az elmúlt másfél évtized eredményeként több tucat gitárzenekari kompozíció, közel kétszáz pedagógiai célú s egyéb mű gazdagította a gitárirodalmat. Koncertek sokasága segítette a hazai közönség körében a hangszer népszerűsítését, s nem utolsó sorban a fiatal magyar gitárosok művészi fejlődését. Esztergom fesztiválja igen sok gitáros és egyéb hazai hangszeres művész számára nyitotta meg az utat a külföldi koncertpódiumok felé. Szendrey-Karper László eközben szerényen visszahúzódva, nem csillogni, hanem használni akart. Tanított, szervezett és dirigálta a mindig sikeres bazilika-beli zárókoncerteket. Zsűrizett Európában és mindenütt, ahová hívták. Ujabb kitüntetések, újabb hanglemez következett; legutóbb pedig, színpadi szereplésének 40. évfordulóján, januárban nagy közönséget vonzó koncert a Zeneakadémián, ami talán a legfőbb bizonyosság arra, hogy igazán nagy művész. Gratulálunk a sikerhez, s további, hasonlóan jó éveket kívánunk a Balassa Bálint Társaság tiszteletbeli tagjának, a Pro Urbe Arte és több esztergomi kitüntetés birtokosának, Szendrey-Karper László gitárművésznek. Dr. Bárdos István