Esztergom és Vidéke, 1988

1988. március / 3. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ GONDOLATOK a Dunakanyar kapujában A híres, már Európa-szerte nevet szerzett Dunakanyar itt, Esztergomnál kezdődik, városunk a Kanyar belépő kapuja. A természeti értékek őrzésének és gondozásának tisztét a kormány egy külön szervezetre bízta: a KözépDunavidéki Intézőbizottságra, de ezen belül is Esztergom és a környező települések számára kisebb szervezet szolgálja e nemes célokat: a Komárom Megyei Területi Bizottság. E bizottság — természetesen felsőbb támogatással és irányítással — évről-évre kollektív szorgoskodással, gondossággal szervezi, koordinálja, ellenőrzi, szorgalmazza a munkákat, melyek az előbbiekben jelzett rendeltetéssel folynak — immár 20 éve, de még különösebb intenzitással 1980—1931 óta. A bizottság legutóbbi ülését 1988. január végén tartotta, amelyen öszszefoglalva értékelték az 1987. évi munkákat (az e tájegységhez tartozó pilisszentléleki, dömösi, kesztölcklastrompusztai munkákkal együtt, valamint ugyanezen a tárgyaláson foglaltak állást az 1988. évi tennivalók ügyében is. Itt most csak az esztergomi 1988. évi legnagyobb két célkitűzést említjük, amelyek a szigarúbb feltételekkel induló VII. ötéves terv korlátai között kiemelkedőknek mondhatók: — A várhegyi műemlék-feltárások folytatására, helyreállítására, a Sötét-kapuval kapcsolatos munkákra, további parkosításra, parkoló-kiegészítésekre, a lépcsők, csigalépcsők kiképzésére, a Víziváros felőli hegyoldal rendbetételének megkezdésére, az oldalon felvezető út alapjainak megteremtésére stb. a felsőbb szervek 9 millió forintot bocsátottak rendelkezésre, csak erre az évre. — A másik — s a turizmus szempontjából igen fontos létesítmény — a vaskapui kiránduló központ tovább-építése, tovább-fejlesztése. Ismeretes, hiszen minden látogató számára ott gyönyörködtet a teljesen újjá varázsolt Király Jenő turistaház, a toldalék terasszal, és mostmár erről a korszerűen megalkotott magaslati pontról hatalmas ívben szemlélhető az alant szétterülő nagyszerű táj. Most az 1988. évi feladat, hogy a túristaházhoz csatlakoztatva a Pilisi Parkerdőgazdasággal összefogva, a Közép Dunavidéki Intézőbizottság és annak Területi Bizottsága, a Városi Tanáccsal közösen a folyó évben, esetleg 1989-re áthúzódóan mintegy 50 férőhelyes túristaszállót is létesítsen. A fedezetet az illetékesek rendelkezésre bocsátották. Mindezek csak részletei — igaz legnagyobb részletei — annak az egyébként igen sokrétű munkának, melyet a KDIB illetve annak Területi Bizottsága szorgalmaz, segít és gondoz. Z. F. MAGYAR VÍZÜGYI MÜZEUM 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. Nyitva: hétfő kivételével naponta 9—17 óráig. Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787—1852) (időszaki kiállítás) ÓVJUK ÁRVÍZTABLÁINKAT! 150 éve, 1838. március 13-án tetőzött Esztergomnál a leghíresebb és mindmáig legnagyobb dunai árvíz. A város víz alatt állt. Ha sétára indulunk, szinte a város minden jelentősebb utcájában márvány táblákkal találkozunk, amelyek szinte hihetetlen vízmagasságról tanúskodnak. Egyetlen utcán kell csak végigmennünk, a Deák Ferenc utcán, ahol öt ilyen táblát is találhatunk. Ezek szintvonalából az egész város szintezési helyzete elénk tárul. A táblákat 1987 nyarán a városvédő tábor gimnazistái megtisztították, a márványlapokat kifényesítették, a feliratokat aranyfestékkel kitöltötték. Most még szépek. Jó lenne, ha ilyenek is maradnának. Vigyázzunk rájuk! A Magyar Vízügyi Múzeum kimutatása szerint az alábbi utcákban vannak emléktáblák: Kossuth Lajos u. 1. (volt Gyógyszertár). Kossuth Lajos utca 58. Erzsébet park — Prímási palota kerítése. Széchenyi tér 10. (a volt MSZMPszékház épülete) Széchenyi tér 1. (a Tanácsháza Deák Ferenc utcai oldala) Deák Ferenc utca 16. Deák Ferenc utca — Belvárosi templom fala. Deák Ferenc utca 34. Deák Ferenc utca 59. Bottyán János utca 3. Mikszáth Kálmán utca 7. Mikszáth Kálmán utca 16. Bajcsy-Zsilinszky E. utca 1. (kapualjban) Rózsa Ferenc utca 18. Ha valaki ezeken kívül tud még valahol, kérjük jelezze a 325-ös telefonszámon. A Magyar Vízügyi Múzeum több kiállítással is megemlékezik a „nagy árvíz"-ről: — 1988. március 11-én dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter nyitja meg Budapesten a Várban a Budapesti Történelmi Múzeum és a Magyar Vízügyi Múzeum közös kiállítását „Jégszakadás és 'Duna áradás..." címmel. — 1988. március 14-én ugyancsak Budapesten a Rákóczi u. 41. sz. alatt nyílik egy kiállítás a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Vízügyi Múzeum közös rendezésében „A dunai árvizek története és az árvédekezés fejlődése" címmel. — A Magyar Vízügyi Múzeumban 1988. április 15-én nyíló kamara-kiállítás korabeli esztergomi fotók segítségével mutatja be az elöntött várost. Szeder Balázs mérnök-muzeológus Finn-Magyar Baráti Kör A Hazafias Népfront Magyar—Finn Baráti Köre I. negyedévi összejövetelét március 14-én, hétfőn 17 órakor tartja a Technika Házában. A programban szerepel: színes filmek vetítése Finnországról. A Baráti Kör tagjai külön meghívót is kapnak. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Magyar—Finn Baráti Kör vezetősége