Esztergom és Vidéke, 1988

1988. március / 3. szám

2 MCSORFÜZET — KULTURÁLIS TÁJÉKOZTAT*") ESZTERGOM ÉS VIDÉKE SZÁZ ÉVE ÍRTÁK Esztergom Puskása... A telefon meghonosításának első fecskéi nálunk a házi telegráfok, melyek már majdnem minden nagyobb háztartásba be vannak vezetve. Schenkengel mülakatos és gépész most külön üzletet nyitott különféle villamos berendezésekre. Próbaképen föl is állította az első telefont Esztergomban, mely a boltot az utcza átellenében fekvő lakással kapcsolja össze. Az első kísérlet jól sikerült, sokan is okulnak rajta s így nem lehetetlen, hogy rövid idő múlva a forgalmasabb s nagyobb összeköttetésű intézetek és irodák szervezkedni fognak egymással telefon összeköttetésre nézve, a mi óriási előnyökkel kecsegtető közvetlen közlekedési tényező lenne s melynek gyümölcseit az egész közélet élvezhetné. A hivatalos ügyek, a kereskedelmi és iparos érdekek gyors forgalmú közvetítése telefon-hálózat nélkül napjainkban már képtelenség. Akár magán-vállalkozás akár társaság állítsa föl városunkban a telefon-hálózatot, nem fog csalódni a műveltebb osztályok támogatásában A megyei, városi, állami, .bírósági, magánhivatalbeli, kereskedelmi tűzoltói, rendőrségi satöbbi összeköttetések kétségtelenül üdvösek volnának s legalább is huszonöt telefonállomást igényelnének. Esztergom és Vidéke, 1888. márczius 29. V <t> fj y $ v v ¥ TELEFON Ez a szó Esztergomban is kérdések során veti fel, melyek közül eddig a legátfogóbbakra sem lehetett pontos választ kapni, minek utána a részleteket firtatni fölösleges erőlködés lett volna. A városi tanács február 4-i ülése után azonban egyre inkább csak úgy lehet a telefonról beszélni, hogy az a legszélesebb nyilvánosságot, a lehető legteljesebb tájékoztatást szolgálja. A testület ugyanis úgy döntött, hogy a város telefonellátásának fejlesztéséhez kéri a telefonigénylők anyagi hozzájárulását, ami az előzetes becslések szerint egyéni előfizetőknél 30 ezer, közületieknél 200 ezer forint körül lesz. A pontos öszszegeket és részleteket a felmérések és jelentkezések alapján kidolgozandó program fogja meghatározni. A nyilvánosság és a részletes tájékoztatás az akció sikerének egyik alapvető feltétele. A másik az, hogy a körülmények, a kért összeg és fizetési feltételei, valamint az ellenszolgáltatás, a telefonhoz jutás ideje időben és pontosan megismerhető legyen. Az új telefonközpont épületében jelenleg egy 3000 vonalas berendezés szerelése történik és várhatóan az év végén fejeződik be. A próbamérések után 1988. második negyedévében szűnik meg a most működő, nagyrészt kézi kezelésű központ; ekkor kapcsolják át a meglévő telefonokat az új, automata központra, elfoglalva belőle rögtön 1200 vonalat. Miután egy új központ az előírások szerint csak 80—85%-ban terhelhető, szabad, újonnan bekapcsolható vonal 1300—1350 lesz. Ha ezeket a város területén arányosan szeretnénk elosztani, olyan hálózatfejlesztést kellene végrehajtani, ami egy telefonra számítva 75—80 eFtba kerülne. Olcsóbban csak olyan elosztás lenne megoldható, amely a telefonok nagy részét a legsűrűbben lakott területekre, a lakótelepekre koncentrálná. így viszont a nyilvántartott igénylők közel egyharmada sem juthatna telefonhoz, miközben sűrűn lakott területeken szinte igénylés nélkül is kaphatna, aki vál/alná a fizetést. A viszonylagos esélyegyenlőség úgy teremthető meg, ha a VIII. ötévé: :ervre számított 2000 vonalas bővítést (ami a 80—85%-kal számolva újabb 1600—1700 telefont jelent) a lehető leghamarabb végrehajtjuk ugy, hogy a hálózatfejlesztés és a kb. 3000 új telefon bekapcsolása egy egységes folyamattá váljon. Ez a folyamat 4—6 év lenne, azaz a 3000 telefon bekapcsolására 1992— 93-ban kerülne sor. Elképzeléseink szerint a tarifa egységes volna, az időbeli különbségeket a részletfizetés egyenlítené ki úgy, hogy a fizetést mindenki 1988-ban kezdené, és az utolsó részletet mindenki abban az évben fizetné be, amikor a telefont megkapja. Aki így csak 1993-ban jutna telefonhoz, annak ez 1988-tól kezdődően évi 5000 Ft részletet jelenten. Az elsőknek, a már jövőre telefont kapóknak — két részletben — 15-15 ezer forintot kellene fizetniük A befizetett összeghez más fizetési kötelezettség nem járulna, azaz ebben benne van az a 8—12 ezer Ft hozzájárulás is, amit eddig kellett fizetni, valamint a helyenként változó, általában 5—10 ezer Ft szerelési költség is. Nincs benne a telefonkészülék típustól és színtől változó ára. És nem jelent külön árat az sem, hogy ezek a telefonok már kezdettől be lesznek kapcsolva az országos távhívásba, a kilencvenes évek elejétől pedig a nemzetközi távhívásba is. Természetesen számos részletet még ezután kell kidolgozni. Ezek közül meghatározóak a műszakiak és gazdaságiak, de legalább olyan fontosak azok, amelyeknek a relatív esélyegyenlőséget, az igazságos elosztást és elbírálást kell garantálniuk. Reméljük, hogy az akció sikeres lesz, és ezáltal nemcsak a telefonellátás javul számottevően, hanem a telefon körüli misztikum nagy része ís eloszlik, mert felszámolhatóvá válik Kádár András Városi Tanács, tervcsoport Kedves Olyasóink ! Az utóbbi időben számosan tették fel a kérdéseket: ki az Esztergom és Vidéke gazdája; hol lehet hozzájutni, kik írhatnak bele, s mit jelent a címlapon a 7 forintos ár, holott ingyen is hozzá lehet jutni. Valóban, a szerkesztőség is úgy érzi, el kell oszlatni a „műsorfüzetet" körülvevő bizonytalanságot. S itt meg is állhatunk. Kiadványunk egyelőre ebben a státusban leledzik, noha köztudott: ennél többek akarunk lenni. Hogy felnőhessünk, ahhoz még számtalan feltételnek kell megérnie... Tehát: felelős kiadónk a Városi Tanács; példányszámunk: 2000. A szükséges anyagiakat 41 „részvényes" (vállalatok, intézmények) adja — 3 vagy 5 ezer forintos „részvényjegy formájában. Ennél többet — mint főrészvényes — csak a Városi Tanács (30.000) és a Petőfi Sándor ÁMK (57.000) ad. Ezek ellenében mi maximálisan 30 vagy 50 példányt adunk — és a hírközlés jogát. Ez a forma bevált: az éves költségvetést (250.000 Ft) ezidáig még sikerült előteremteni. Ez az összeg egyébként csak a nyomdai költségek fedezésére szolgál. Szerzőink társadalmi munkában írják cikkeiket. Van egy kis szerkesztőségünk is, amelyik minden hónap közepe táján ül össze. — Az írások java egyébként felkérésre készül. Egyébiránt tájékoztatónkba bárki írhat, akinek a köz érdeklődésére számot tartó mondanivalója van — csupán a minőséget tartjuk szem előtt, és az írás ne legyen idegen a „lap" természetétől. (A közlés joga a nem „részvényes" közterületekre természetesen nem vonatkozik.) írást a Városi Tanács művelődési osztályán, a Petőfi Sándor Általános Atfűvelődési Központban és a Tanítóképző Főiskola portáján lehet leadni, minden hónap 12-éig. Ez év januárjától a Posta is terjeszti kiadványunkat, ezért került rá az ármegjelölés. Aki valamely intézményben, vállalatnál Ingyen jut műsorfüzetünkhöz, vegye úgy. hogy ott kifizették helyette. A szerkesztőbizottság