Esztergom és Vidéke, 1988

1988. február / 2. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Fotográfiatörténet Nemrég jelent meg a Komárom megyei honismereti kiskönyvtár 17. köteteként Kaposi Endre Fotográfusok Esztergomban című munkája. A szerző a múlt század közepétől napjainkig tekinti át a városunkban élt fotográfusok, fotóművészek — Beszédes Sándor, André Kertész, Martsa Alajos és még sokan mások — munkálkodását. Az írás hazai viszonylatban — jellegénél fogva — úttörő vállalkozásnak számít. Most a szép kiállítású kötetből idézünk néhány részletet. A következő időszakból az .Esztergomi Közlöny' hasábjairól tájékozódhatunk, 1868-ban már a nagy fényképészről olvashatunk: „Beszédes Sándor fényképész a napokban érkezett városunkba, s mint értesültünk, pár hónapot szándékozik itt tölteni. Műterme a Vajand féle szállodában leend. Beszédes Sándor egyike országosan elismert fényképészeinknek, tájképei páratlanok. A fővárosi sajtó igen gyakran elismerőleg nyilatkozott róla. Legutóbb a gödöllői kastélyt fényképezte le ő felsége a császárné számára, mely munkájáért dicsérő oklevéllel tüntette ki. Ajánljuk őt közösségünk meleg részvétébe." A lap ugyanezen száma közli azt is, hogy „Beszédes Sándor úr a kisdedóvó tanonczait úgy mint az oskolában ülnek le fogja fényképezni, s e becses kép egyike lesz a kisdedóvóbál ingyenes nyereményeinek." Később az ,Újdonságok' rovat azt is hírül adja, hogy: „ ... a múlt napokban a főegyházi kincstár több értékes és mübeccsel biró darabját fényképezte le. Jelesen sikerült arcképei nagy mértékben szerezték meg neki a közönség részvétét is, mely számos megrendelésben nyilatkozik." ... (A lap 1875. január 3-i címoldalát is a fent említett eljárással készített 1664-ből való metszet másolata díszíti.) „Beszédesről szólván felemlítjük, hogy ő, ki csak nemrég kapta meg a bécsi világkiállítás kitüntetési érmét, jelenleg a legkitűnőbb sikerrel sokszorozza fénylenyomatilag Magyarország hadtani új térképeit. Sokszorozási tisztaság dolgában mi kívánnivalót sem hagynak maguk után és jutányosság tekintetében az előállítás minden más használt módját felülmúlják." Az ,Irodalom és művészet' rovat ismerteti Beszédes fénymásolatát Dürer Kis passiójáról, amelyet a Keresztény Múzeum őriz. Ehhez a másolathoz kapcsolódik a következő levél: ,Igen tisztelt Uram! A Magyar Tudományos Akadémia folyó octóber hó 4.-én tartott összes ülésén szerencsém volt bemutatni Dürer Albert u. n. Kisebb Passiójának azon díszes kiadású példányát, amelyet tisztelt uraságod könyvtárunk részére felajánlani szíveskedett. Az akadémia teljes méltánylattal és honfiúi örömmel vette tudomásul a találmány jelentőségét, melyről e valóban művészileg kiállított lapok tanúskodnak. s köszönetét fejezi ki a beküldött példányért, mely könyvtára egyik diszét fogja képezni. Miről midőn szerencsém van értesíteni. Tisztelettel maradok Budapesten 1875 octóber 7.-én. Alázatos szolgája Arany János sk. főtitkár.'... ... Az 1876. március 5-i lap arról tudósít, hogy ,Beszédes Sándor árvizalbumot ad ki Esztergom és vidéke egyes tájainak az árviz idejekor levett fényképeiből. Ez album jövedelmét az esztergomi árvízkárosultaknak szánja. Kívánjuk, hogy a kelendőség megfeleljen a képek szépségének.' (A következő számok folyamatosan közlik az előfizetők névsorát.) ... 1915-ben érkezik a városba Kertész Andor — a később fotográfusként világhírűvé vált André Kertész — aki a 26. gyalogezred tisztjeként — kisebb-nagyobb megszakításokkal — mintegy három esztendőt töltött itt sebesülésből, betegségből lábadozva. Egy ügyvédi famíliánál volt bekvártélyozva. Ez idő alatt készültek azok az esztergomi felvételek, melyeket ma is az életmű reprezentáns darabjaiként tartanak számon világszerte. Magától a mestertől tudjuk, hogy az első világháború idején készült felvételek negatívjai közül sok megsemmisült, így a teljes esztergomi anyag megismerésére már nincs lehetőség ... ... A felsoroltak közül 14 kép szerepelt André Kertész 1982. évi esztergomi kiállításán, mely a mester magyarországi fényképeiből adott szemelvényeket. A tárlatot a Vármúzeumban rendezték meg a III. Esztergomi Fotóbiennálé keretében. 1984. március 18-án — csaknem hetven év múltán — látogatott ismét Esztergomba André Kertész, aki ekkor a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendége volt. E látogatás alkalmával — kezében fényképezőgéppel sorra felkereste egykori felvételeinek helyszíneit, és kísérőinek nagy ámulatára, hihetetlen memóriával idézte fel egykori esztergomi emlékeinek legapróbb részleteit is. Ugyanez év nyarán, az életéről készített francia—magyar televíziós film forgatása során több napra visszatért a városba. Ez alkalommal nyújtotta át Brunszkó Antal — a Városi Tanács elnöke — André Kertésznek az ,Esztergomért' emlékplakettet. A város közvéleménye mély fájdalommal értesült a mester 1985. szeptember 29-i haláláról. Esztergomi látogatásának néhány epizódját tartalmazza az ,André Kertész Magyarországon' c. kötet, melyben két esztergomi felvétele is látható... (A kötet kapható — amig a készlet tart — a Balassa Bálint Múzeumban.) VADERNA JÓZSEF „Esztergom'

1 versciklusából Fölemelem a földet mint fáradt lepedőt s megfordítom a holtak élnek a mostpillanat sírkövei hirtelen kinőnek eső után a gombák Árpád-házi királyok vonulnak tenyeremen Európával egyidőben Hüvelykujjamhoz érkezik a lengyel francia küldöttség a sorsvonal és életvonal párhuzamos diplomáciája s a szerelem dombján Esztergom csuklómtól lefelé gyönyörű középkor vénámban ver az Isten s az erek Vitéz János függőkertjei ujjam hegyén csillagvizsgáló kozmoszi mutatószó a köröm legérzékenyebb pontján a nép lüktet aranygyűrűm a székesegyház tornyán pörög a múlt mosdatja bőröm visszafelé a Duna a kézfejen Vajk bölcsője ring apró korona de hova? összerándulnak az izületek ökölbeszorul a jelenidő áldással mostoha