Esztergom és Vidéke, 1988

1988. február / 2. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ MAGYAR VÍZÜGYI MÚZEUM 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. Nyitva: hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. 1986 őszétől a Magyar Vízügyi Mú­zeum is csatlakozott a nagymarosi vízlépcső megépítését megelőző ré­gészeti ásatásokat végző múzeumok­hoz. Múzeumunk az Esztergom kör­nyéki veszélyeztetett régészeti lelő­helyek mentésében vesz részt. Egy oklevelekből is ismert Árpád­kori település, Zsidód falu templo­mát és a hozzá tartozó temető fel­tárását végezzük. A lelőhely Eszter­gom és Tát közötti műút szélén, a Zsidódi hídtól mintegy 200 m-re te­rül el. A falu templomát 1187-ben említi először oklevél, melyből megtudjuk, hogy a templom Szent Tamás tisz­teletére volt szentelve és a veszpré­mi egyházmegyéhez tartozott. Szin­tén oklevelekből tudjuk, hogy a templom 1329-ben már romokban áll. Későbbi adatok sem a templom­ról, sem a településről nem ismere­tesek, csupán 1570-ben „Zsidó" la­katlan puszta Esztergom város kö­zelében. A falu emléke a dűlőnevekben ma­radt meg: Zsidódi-rév, Zsidódi-híd, Zsidódi-puszta ma is használt dűlő­nevek. A feltárást 1986 őszén kezdtük el, s kutatóárkok segítségével sikerült a templom pontos helyét meghatároz­ni. így 1987 tavaszán már un. szelvé­nyes feltárással folytathattuk a mun­kát, ami azt jelenti, hogy a temp­lom romjai felett 5x5 m-es szelvé­nyeket nyitottunk, összesen 16-ot, s ezekben végeztünk részletes feltá­rást. Munkánk során megállapítottuk, hogy a templom kőből készült alap­és felmenő falait a templom pusztu­lása után teljesen elhordták. így mi csak az alapozási árok helyét, s egy helyen az apszisban az alapfal egy részét találtuk meg. Ebből azonban kirajzolódik a templom alaprajza, Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787—1852) (időszaki kiállítás) Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy múzeumunk 1988. február 28-ig kor­látozott nyitvatartással üzemel. Kér­jük a csoportokat, látogatásaikat elő­re jelezzék (telefon: 325)! mely egy egyhajós, félköríves (kb. 7x12 m) templom alaprajzát mutat­ja. Hatalmas beásásokat találtunk a templom belsejében, valamint a be­járatnál és a szentély körül. Ezek­ből a beásásokból kerültek elő a templom falaiból származó faragott kövek és a templom oltárköve is. A leletanyag alapján is a templom pusztulása a XIV. sz. elejére tehető, ami azt bizonyítja, hogy az 1329-ben romokban állt templom már nem is épült újjá. A templom feltárásával párhuza­mosan a hozzá tartozó templom kö­rüli temető feltárását is végeztük. 175 sírt sikerült feltárni, ezeket mind közvetlenül a templom közelségében találtuk. A sírok sűrűsége miatt, sajnos több szelvényt nem tudtunk nyitni, így a temető egyik szélét sem lehetett behatárolni, követke­zésképp — egyelőre — nem tudjuk meghatározni a temető nagyságát. Ez még a jövő feladata. A sírokból előkerült leletanyag: a korra jellemző S-végű hajkarikák, gyöngyök, gyűrűk s a halotti obu­lusok alapján megállapítható, hogy az ide temetkezés már a XI. sz. vé­gén, a XII. sz. elején elkezdődött, s ez a templom építésének idejét is datálja. A vízlépcső építését megelőző ré­gészeti feltárások egyébként már az 50-es években elkezdődtek. Az ez időtől napjainkig feltárt du­nakanyari leletmentő ásatásokból 1988. májusában a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítást rendez Esztergomban, a Magyar Vízügyi Múzeumban. Minden kedves érdeklődőt, akit a téma részletesebben érdekel '88 má­jusától szeretettel várunk a Vízügyi Múzeumban. Molnár Erzsébet muzeológus 100 ÉVE ÍRTÁK Anyós élczek... Sirisaka Andor könyvet írt az anyósokról. A könyvben sok nemzet­közi anyós viccz jelent meg, hanem akad benne néhány kevésbé kopott ötlet is. Maga a könyv különben csakis ugy méltatható, ha a rossz anyósokra alkalmazzuk. Mert hogy vannak kitűnő anyósok is, a kik in­kább dicsőítő verseket érdemelnek, mint csípős élezeket, az igen termé­szetes. Az új könyvből mutatóul a következő apróságokat közöljük: — Mit gondolsz, barátom lesz-e háború? — Hm, hm, hány óra? — Már elmúlt éjfél. — No akkor lesz — odahaza az anyósommal. * * * * — Mekkora az ön családja? — Tizennégyen vagyunk. — Hogy, hogy? — Hát ugy, hogy a feleségem, meg én, meg az öt gyerek, az hét; meg az anyósom, az — tizennégy. — Az adófelügyelőség teendőit nem­sokára jó részben a megyei pénzügyi felügyelőségek (uj hivatalok) fogják átvenni, másodfokú hatóságot képez­ve az egyenes adó,- bélyeg- s illeték­ügyekben. Ezeken kivül tervezteik még négy országos pénzügyigazgató­ság felügyeleti adminisztratív hatás­körrel. A reform nagy személyzeti változtatásokat fog előidézni, részint az által, hogy a hivatali állások más módon fognak berendeztetni és pe­dig ugy, hogy a pénzügyi tisztvise­lők sanyarú helyzete a lehetőség ha­tárai között javittassék, más rész­ről személyzeti változások lesznek a pénzügyi tisztviselők mozgósittatása által. 1888. évi április 1-én már az összes pénzügyi tisztviselők rendel­kezési állapotba helyeztetnek. A re­form gyors keresztülvitelére mutat az a körülmény is, hogy a pénzügy­minisztérium a vidéki pénzügyi ha­tóságok egyrészének már meg is hagyta az általuk bérben birt hiva­tali helyiségek felmondását. 1888. január 8. * * * * — Ajánlkozás. Előkelő papi házhoz, magános hölgyhöz, vagy idős úrhoz mint háztartónő, vagy társalkodónő ajánlkozik egy szolid s kellő korban lévő müveit nő, ki esetleg a titkári teendőket is végezni képes. — Szí­ves megkereséseket zárt borítékban „Ajánlkozás" czim alatt szívesség­ből az „Esztergom és Vidéke" szer­kesztősége fogad el. 1888. január 5.. r—S—t AZ 1987-es ZSIDÓDI ÁSATÁS EREDMÉNYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom