Esztergom és Vidéke, 1988
1988. november / 9. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Vízlépegetünk Hannibál ante portás! A nagymarosi erőművet megépítik! Az országgyűlés 1988. október 7-én elfogadta a kormány előterjesztését. Miért döntöttek így? Politikusok vagy apolitikusok, tájékozottak vagy tájékozatlanok voltak-e a szavazók, ez Esztergom szempontjából most már érdektelen. A képviselők a kormánynak bizalmat szavaztak. A kérdés eldőlt és: „Hannibál a kapuk előtt!" Esztergom nem akarta ezt az építkezést, képviselőnk is a vízlépcső ellen szavazott. A város polgárainak és tanácsi testületének elutasító álláspontja nem maradiságból és nem tájékozatlanságból ered. Sőt! A város a vízlépcső előkészítése, az eddigi berunázói, tervezői, kiviteli munkák során gyűjthetett negatív tapasztalatokat is. Esztergom és a térség kiszolgáltatottsága, rossz tárgyalási pozíciója; a beruházó döntési monopóliuma; a térségünket érintő tervek esetenkénti elméleti-módszertani megalapozatlansága, végiggondolatlansága, következetlensége; megkötött kompromisszumaink pénzügyi garanciájának hiánya; a beruházói-tervezői ígéretek következetlen betartása; a kapkodásba torkolló időhiány, az érdemi kontroll lehetetlensége, mindmind alátámasztották vízlépcsőt elutasító álláspontunkat. Elutasításunkat kiváltó okok majd mindegyikével foglalkozott a tárca is miniszteri beszámolójában. Közvetve tehát elismerték igazunkat! A vízlépcső-hannibál városunkat fenyegeti. Esztergom a vízlépcső megépítését nem tudta és most már nem tudja megakadályozni. Arra viszont van reális esélye, hogy a nagymarosi duzzasztott tó — a böge — teljes térségének vízminőségi, a vízgyűjtőterület rendezési, tájrekonstrukciós kérdéseinek megoldásához hozzájáruljon. Űgyszintén arra is, hogy szűkebb környezetünk, vonzáskörzetünk vízépítésének feltételeit megszabja, gazdaként védje értékeit, a kárhatásokat minimálisra korlátozza. Ha esetenként kára van, akkor másutt legyen haszna a beruházásból. Elhatárolhatjuk magunkat, sértett önérzettel tartózkodhatunk, de így csak kárvallottak lehetünk. Ne adjuk fel a környezetvédelem jogát, ne szolgáltassuk ki magunkat Hannibál kénye-kedvére. Városunkért vállalnunk kell a vízlépcső természeti-, települési-, társadalmi környezetünket átrendező kihívást. A kívülállók, a tartózkodók „babérai" ugyanúgy mulandók, mint a beruházást kritikátlanul támogatók föntről kapott dicséretei. Van-e fegyverünk a karthagóiak ellen? Nem szükségszerű az, hogy egy város a beruházó kiszolgáltatottja legyen! Bíztató példaként állhat előttünk, hogy a pilismaróti üdülőterület képes volt kiharcolni megmaradását. Természetesen úgy érte el ezt az eredményt, hogy az érdekegyeztető-tárgyalásokra tervekkel felkészülve, szakembereket felvonultatva mentek a terület képviselői. A pusztító szándék megtört a HNF Országos Tanácsa előtt lefolytatott szakmai-társadalmi vitán. Ha a maróti üdülők nem, akkor az esztergomi polgárok miért fogadnák el ellenfelüket döntnökként? Az Esztergom térségét érintő mindennemű terv felülvizsgálatára szakértőket kellene foglalkoztatni. Pl. a táti- és prímási-ág lezárása — a térségi csatornázás, szennyvíztisztítás, a kisvízfolyások iszap- és tápanyagának előzetes kiülepítése, a szükséges művelési ág változtatások és művelési mód szabályozások nélkül — elmocsarasodáshoz vezet. Mindeddig erről egyetlen szó sem esett a vízlépcső terveiben. Ha minderre nem készülnek tervek és a megvalósítást nem kényszerítjük ki, ivóvízbázisunk tönkremegy. A védművek táj- és településesztétikai kialakítását a város csak a Prímás-sziget—Erzsébet-park szakaszon ellenőrizhette! A tervező ígérete ellenére nem egyeztette a többi partszakasz terveit. A Városi Tanács az érdekképviselet ellátására létrehozta a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (BNV) koordinációs bizottságot. A vízlépcső ügyében a megtartott tárgyalásokon ez a bizottság mindazokat a problémákat felvetette, amelyek a kormány-állásfoglalás nyolc pontjában helyet kaptak. E kérdésekkel korábban a generáltervező érdemben nem foglalkozott. Ezért a vízminőségi, hidrobiológiái, a tájrendezési-tájesztétikai problémákat újra kell tárgyalni. A városnak egy komplex programot lenne célszerű kidolgoznia, kidolgoztatnia, hogy ennek alapján új érdekegyeztetésbe kezdhessen. Koordinációs bizottságát is újra kellene szerveznie, hogy az új egyesületek is részt vehessenek az érdekképviseletben. Esztergom nincs egyedül, más — hasonló gondokkal küzdő települések — koordinációs bizottságai segíthetik munkánkat, mint ahogy nekünk is támogatni kellene a dömösieket, a marótiakat, a tátiakat. A BNV ellenőrzésére alakuló országos társadalmi, szakmai bizottságokkal, az országgyűlés ad hoc bizottságával Esztergomnak jó volna kapcsolatot teremteni. Létre kellene hozni a BNV Települési Koordinációs Bizottságainak Szövetségét — esetleg esztergomi székhellyel. Az összehangolt szakmai-társadalmi kontroll, a közös fellépés környezetünk, városunk védelmét eredményesebbé teheti. Esztergom, 1988. október Balogh Ákos, a KOMTERV irányító tervezője Esztergomi arcképcsarnok Folytatás az 5. oldalról! sokat, horoszkópokat, földrajzi meghatározásokat stb. elkészíteni. (Ekkor az iránytűn kívül még más technikai segédeszköz pl. távcső, inga nem volt, ezeket csak később találták fel.) Vitéz János kérésére (aki nagy műveltségű tudós volt, és maga készítette el a horoszkópjait, mert semmit nem tett a csillagok megkérdezése nélkül) Esztergomban fejezte be Bylica segítségével az Irányok táblázatát (Tabulae directionumot), amelyben sinus táblázatot és tabula secunda néven az első tangens táblázatot találhatjuk. A kész művet Vitéznek ajánlotta, a kéziratot Bylica lemásolta és 1468-ban Krakkóba küldte, Regiomontanus saját kezűleg készített belőle Corvinát. Több kiadást megért (nyomtatásban), amelyeket Kopernikusz és Kepler is használt. Vitéz János részére készített a bolygómozgásokról évkönyveket, valamint csillagászati műszert (torkvétumot), amelyhez részletes magyarázatot adott, így őt tekinthetjük a műszerelmélet megalapítójának. Esztergomi tartózkodására utalnak a várban Vitéz János dolgozószobájában található állatövi freskók. Mátyás király is szívesen látta udvarában a nagy csillagászt. Regiomontanus Budán készítette el az első modern sinus táblázatot 1468-ban. Mátyás részére is ajánlott táblaművet (az első mozgó égbolt táblázata), szögmérő műszert (trikvétrumot). Budán többféle műszertervet is készített. 1471-ben hagyta el Magyarországot, és Nürnbergben telepedett le, ahol csillagvizsgálót, műszerkészítő műhelyt, majd pedig könyvnyomdát létesített. Könyvtára 400—500 tudományos művet tartalmazott. 1472-ben megfigyelte az üstököst, tudományos méréseivel megalapozta a modern üstökös-elméletet. Könyvnyomdájában elsőként Peuerbach új bolygóelméletét adta ki. 1476-ban Rómában tartózkodott, az új naptárreform elkészítésére hívta meg IV. Sixtus pápa, amikor a pestisjárvány áldozatául esett (1476. június 6-án, 40 éves korában). Esztergom városa 1986-ban születésének 550. évfordulóján tiszteletére emléktáblát helyezett el a várban, a Panoráma útból nyíló utca pedig nevét viseli, és ebben a hónapban a csillagász-kör fogja felvenni Regiomontanus nevét. Szilágyi István