Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 27. szám
HATVANNEGYEDIK ÉVF. SZ. SZOMBAT, 1943. ÁPRILIS 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztén; politikai és társadalmi lap. Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 75 éves jubileumi közgyűlése HETI ESEMÉNYEK SELFÖLD Varga Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter lemondott. A kormányzó Bornemissza Gézát iparügyi és Zsindely Ferencet kereskedelemügyi miniszterré nevezte ki. — 376 villamosmegállót megszüntetnek Budapesten. — Vitéz Nagyselmeczy László lett az új budapesti rendőrfőparancsnok. KÜLFÖLD Zágrábban a vízhiány miatt tilos az utcákat és tereket öntözni. — Rommel sikeres elhárító harcokat folytat Tuniszban a túlerőben lévő ellenséggel. — Amerikai állampolgárok lesznek a franciaországi zsidók. — Gyarmatra volna szüksége Szlovákiának. — 17.000 szovjet halott maradt az oreli harctéren. — A szovjetjront iszaptengere megállította harci eseményeket. — Török újságírók utaztak Finnországba. — 1500 helységet foglaltak vissza a németek a Donec és Dnyeper folyók között. — A Szovjet a kiürített területen minden férfit besoroz katonának. — Sztaraja Russzánál a szovjet hadsereg 61.460 halottat vesztett. — Horvátországban a né- met-olasz-horvát csapatok hetekig tartó harcban forradalmi mozgalmat törtek le. — Sztálin négymillió főnyi tartalékot vetett be a téli harcokba. — Perzsiát felakarják osztani a Szovjet és Anglia között. — Végrehajtják Szerbiában is a gazdasági és munkaerő német rendszerű mozgósítását. — Huszonkét bombázójába került az angol légihaderőnek a keddi éjszakán Németország fölé történt berepülése. — 600.000 elmebajost ápolnak az amerikai gyógyintézetekben. — Eddig 21 olasz tábornok esett el a háborúban. — Korlátozzák a gépkocsiforgalmat Olaszországban. — Az angolok egyre több amerikai repülőgépet vesznek igénybe. — Roosevelt nagyszabású értekezletet akar a szovjet kormánnyal tartani. — Halálbüntetést kapnak Franciaországban az élelmiszerüzérek. — Németországban az angol repülőktől ledobott hamis élelmiszerek felhasználását halállal büntetik. — Newyork polgármesterét dandártábornokká nevezték ki. — Svédországban megélénkült a szovjet propaganda. — Moszkvából irányított gyilkosságok történnek a cseh védnökségben. — A pápa a háború végéig nem nevez ki új bíborosokat. — Zár alá vették Finnországban a gumikészleteket. — Lengyel rejpülők is harcolnak az afrikai angol hadseregben. — Egyre jobban kiéleződik Lengyelország és a Szovjet ^ viszonya a határkérdésben. — Árulónak nevezte a londoni szovjet nagykövet Péter szerb királyt és Mihajlovics tábornokot. — Név helyett megszámozzák az angol hajókat. — Hárommihió amerikai nőt besoroztak ipari munkára. — Eltávolítják Szófiából a nemkívánatos elemeket. — Átszervezik az olasz fascista párt nemzeti tanácsát. — Nemsokára megkezdik az amerikai-szovjet tárgyalásokat. A városban szerényen a kispolgárok, az iparosok és kereskedők erdekeiert üolgozó pénzintézet, a Kereskedelmi es Iparbank ünnepelte meg közgyűlés kereteben hetvenöiodik jubileumát. Különösen ünnepi szint aaott a közgyütesneK az a körülmény, hogy a Kereskeaelmi és iparbank a hetvenötödik evében is ugyanazzal a célkitűzéssel dolgozik a varos kispolgárainak érdekéért, mint akkor, mikor azt megalapítottak. A közgyűlésen megjelent dr. Lépőid Antal protonotarius Kanonok, vitéz ózi- vós-Waidvogel József ny. vezérőrnagy, dr. Etter Jenő polgármester, Keusz Ferenc takarékpénztári igazgató tisztviselőinek nagy száma élén, vitéz tianomy Antal városi főjegyző, Csics Ákos jaras- bírósági alelnök, Lchalkház terenc gazd. tanácsos, Gr óh József és Hotlossy Mátyás igazgatók élén a helyi és a dorogi tiókintézet tisztviselői és a részvényesek igen szép számban, A közgyűlést dr. Gr óh József elnök nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket. A napirend letárgyalása előtt a közgyűlés elnöke a megjelenteket figyelmeztette arra, hogy a részvénytársaság ma tartja 75-ik jubiláns közgyűlését. Kegyelettel emlékezett meg azokról a jeies polgárokról, akiknek nevét bronz tábla örökíti meg az intézet falán és akik az intézetet megalapították és átadták az utódoknak. Örömmel állapította meg az elnök, hogy az alapítók családjai nem pusztulta1-' e’ keikben és unokáikban ma is éinek, A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére leikért három részvényes is az alapítóknak leszármazottja. Utalt azon nehézségekre, amit nemcsak intézetében, hanem minden vidéki pénzintézetnek fennállása óta le kellett küzdeni és azokra a gazdasági és kultú- rális eredményekre, amelyek elérhetők voltak azáltal, hogy a vidéki pénzintézetek ugyanakkor, midőn felébresztették és mindenkor ébren tartották a takarékosság erényét, ugyanakkor ebből a pénzből emelték fel gazdasági és kul- túrális elesettségéből az 1848-ban felszabadult jobbágyokat és teremtették meg a kisipart. Az intézet és a többi esztergomi pénzintézetek betétállományára utalva hangsúlyozta az elnök, hogy Esztergom városában a gazdasági szegénység mellett is a betétképzödés messzemenőleg jobb, mint az ország számos sokkal gazdagabb városában. Ebben a tényben a város közönségének magasabb kultúráját és közéleti fegyelmezettségét látja letükrözni. Szilárdan meg van róla győződve, hogy ez a takarékosság a háborús élet mai inflációja mellett is gyümölcsöt hozó lesz, mert a Magyar Nemzeti Bank vezetői a bank alapításától kezdve bel- és külföldi vonatkozásokban egyaránt oly bölcse- séggel és előrelátással teremtették és védték meg a magyar pénz értékét, amely mind a mai napig hatályos volt és a külföld előtt is teljes elismerést érdemelt. A napirend tárgyalása közben az elnök rámutatott arra, mily szépen megállta helyét a Kereskedelmi és Iparbank a most folyó háborús időben. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az intézet üzleteredménye kedvezőnek mondható és ez tette lehetővé az osztaléknak a tavalyi 75 fillérrel szemben 1 pengőben való megállapítását, ami a részvény 4°/o-os kamatának felel meg, s a mai viszonyok között ez fényes eredmény. A zárószámadások a bank minden üzletágára kiterjedő élénk tevékenységéről és a további fejlődésről tanúskodnak. Elsősorban igazolja ezt a betétállomány igen jelentékeny emelkedése. Az előző évi 2,759.045.78 pengőről 3,265.196.26 pengőre emelkedett, a folyószámla pedig az előző évi 973.859.14 pengőről 887.744.30 pengőre csökkent. A betétállomány annak ellenére, hogy tetemes elvonások voltak, mégis félmillió pengő emelkedést mutat. Az elmúlt évben a kedvező értékesítési lehetőségek az adósoknak a gyorsabb ütemű törlesztést tették lehetővé, a hitelkorlátozó •endelkezés folytán viszont nem minden igényt tudott kielégíteni az intézet és ez eredményezte azt, hogy az elmúlt évben 459 tételben 1,822.332 pengő kölcsönt tudott folyósítani. A mérleg főösszege a 6,048.848.83 pengőről 6,503.408.05 pengőre emelkedett. Messzemenő szociális gondoskodásról tanúskodik többek között a nyugdíjalap erősödése, amely 33.390.47 pengőről 42.990.47 pengőre‘gyarapodott. Ezután Bérezi Endre, a felügyelő bizottság elnöke olvasta fel jelentését, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az elnöki megnyitó és a jelentések után a részvényesek nevében Schalkház Ferenc gazdasági tanácsos szólalt fel. Köszönetét mondott mint az intézet alapítójának leszármazottja, hogy az elnök Esztergom kultú.rálís életének valóban szép napja voit az elmúlt vasárnap, mikor a Levente Egyesület kultúrális szakosztálya megrendezte fővárosi művészekkel nagyszabású kívánsághangversenyét, A szálloda nagyterme ez alkalommal ünnepi díszt oltott, a szmpaa oldalain nemzetiszinű és a város színét viselő zászlók, a szinpad pedig zöld virágdíszben fogadta a szereplőket. Délelőtt tíz órakor sokaság fogadta a szereplőket, akik a Ferenc-rend autóbuszán érkeztek meg. A művészeket ezután tízórain látta vendégül a rendezőség, miközben a Fürdő-szálló nagyterme zsúfolásig megtelt és nagy érdeklődéssel várták a meghirdetett és közkedveltségnek örvendő szereplőgárdát. A műsor féltizenegy óra után kezdődött, mikor a függöny elé lépett Szalva László, a Levente Egyesület kultúrális szakosztályának a vezetője és a Magyar Hiszekegyet intonálta. Utána üdvözölte a sebesült honvédeket, a szereplő művészeket és röviden ismertette azt a munkát, amit a város első ifjúsági egyesülete végez itt, az ősi városban, a kultúra terjesztése érdekében. Az üdvözlő szavak után Magyari Tibor, az Uj Magyar Szinház tagja sziporkázó humorával konferálásba kezdett és egymásután tálalt fel egy sereg anekdotát, amelyen a hallgatóság könnyekig kacagott. A bevezető után Szabó íny Hubay : Csárdajelenetét adta elő tökéletes kidolgozásban, kitűnő technikával. A műsorban ezután Eöry Kató és Pataky Jenő Nemzeti Szinház tagjainak Cirano paródiája következett, A jóízű és szellemesdarabban a két művész érdemeit kivánjuk kiemelni, akik drámaian oldották meg szerepüket, kápráztató játékbeli készséggel és meleg bensőséges kedéllyel. A páros jelenet után Magyari Tibor és Hegyi Péter Uj Magyar Szinház tagjainak ,,Gyorssegély“ tréfája következett, amivel könnyekig kacagtatták meg a hálás publikumot. A vidám szám után Ámon Magdolna helybeli gimnáziumi tanuló művészi zongorajátéka következett, aki Tschaikovszky : Chant sans párolás és J. Brahms : Magyar tánca cimű számokat adta elő. Szinte remekelt a finom dinamikai hangzások és stílszerü előadás kerekségével. A hallgatóság és a pesti zeneművészeti főiskolának jelenlévő tanárai igen nagy elismeréssel nyilatkoztak az esztergomi tehetséges művésznövendékről. A zongoraszám után Mákonyi Manyák Lívia, a m. kir. Operaház tagja lépett a színpadra stílusos szép magyaros ruhában. Lehár : Garabonciás operettjéből „Messze a nagy erdő . . „Volt lyen szép szavakkal emlékezett meg elődeikről, azok nemes elgondolásáról. Majd kérdést intézett a vezetőséghez oly irányban, hogy a város polgárainak megtakarított pénze hol nyer elhelyezést. A polgári vagyonosodás kérdésénél javasolta, hogy az intézet 200—250 polgári házzal a városban lakónegyed építését vegye tervbe, úgy, mint annakidején a vasútnál lévő villanegyedben tette, A felszólalónak dr. Gr óh József elnök adta meg a részletes és kimerítő választ, aki kifejtette, hogy a betétállomány legtekintélyesebb része Esztergom városból, kis hányadban a környékről ered. Szólt továbbá arról a körülményről, hogy Esztergom gazdasági elesett- sége következtében sohasem tudta felhívni az esztergomi pénzintézetek betét- állományát és ennek az volt az eredménye, hogy az esztergomi pénzintézetek igen jelentékeny összeget helyeztek el évtizedek óta Budapest környéki városokba és községekbe. Emellett azonban az intézet minden reális hitelt igénylő részére rendelkezésre állott és áll jelenleg is. nincs fene bánja...“ számokat adta elő. Művészetében komolyan és ájtatosan interpretálta az éneket. Tiszta csengő hangja olyan, mintha valami külön magyar hangvirág nyílna meg az emberben. A hallgató szemei előtt titkok tárulnak xei, így a néző mi.ja megem, m, a igazi művészet, amely az ő előadásában külön életet nyer. A közönség meg- babonázottan hallgatta ezt a szép hangot. A számok villámgyorsan peregtek, úgy, hogy a hallgatóságot egyik meglepetés a másik után érte s közben Magyari Tibor egyik jobb anekdotát adta elő a másik után. Majd Borbíró Andrea táncművésznő spanyoltánca következett, amelyet a művésznő igazi spanyol temperamentummal, ügyes, stílusos mozdulatokkal adott elő. Ugyancsak nagy sikere volt a „csibész" táncszámának is. Az ügyes mozgáson kívül szemkápráztató artistamutatványokkal tette változatossá a látványos szép táncbemutatót. Megjelent a függöny előtt Felkay Csöpi, a Rádió kis művésznője, aki a ,Riadó', ,Anyám' és .Anikó' című versekben művészi és tökéletes szavalással ragadta magával a lelkes hallgatóságot. Ugyancsak ő hozta el Kiss Manyi üzenetét, aki a honvédeknek egy-egy dedikált fényképét küldte el. Itt történt egy megható kedves jelenet, ami mellett nem mehetünk el anélkül, hogy ne rögzítsük le. Az egyik sebesült honvéd, mikor Kiss Manyi fényképét megkapta, oldalba lökte a másikat. — Te, emlékszel rá, hogy milyen szépen énekelt ez a nagysága a tábori színházban, de kár, hogy nem találkozhattunk vele itt is. A komoly szavalat után Magyari Tibor és Hegyi Péter a „Főszerkesztő" cimű tréfát elevenítették meg és olyan sikerük volt, hogy percekig nem tudtak a színpadról távozni. A vidám szám után Cselényi József először Csonka Gábor és cigányzenekara, majd Tegze Gerber Miklós zenetanár kíséretével énekelt magyar nótákat. A végtelenül vonzó, megkapóan közvetlen ezüstös hangú Cselényi József első esztergomi szereplésével beérkezett az esztergomiak szeretetébe. Nem győzött énekelni, mert a hallgatóság újabb és újabb ráadásokat kért. Cselényi József tudott játékosan vidám és meghatóan bánatos lenni, Szív- töl-szívig tolmácsolta a magyar nótákban kifejezett érzelmeket. A fergeteges taps után alig tudta bemondani a konferáló Magyari Tibor Bánky Zsuzsa és Pataky Jenő, a Nemzeti Színház művészeinek külön számát, a szerelmesek örök problémáját, a kiKitünően sikerült a Levente Egyesület által rendezett második kivánságüangverseny
