Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 15. szám

FSTTTRfilMJlíKE HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 15. SZÁM SZOMBAT, 1942, FEBRUÁR 21 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér, Közfelkiáltással választották meg v. Horthy Istvánt kormányzóhelyettesnek HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Soroksárra helyezték a Volksbund déli kerületének székhelyét. — Bul­gária elküldte első ösztöndíjasait Budapestre. — 667.000 pengő vesz­tesége volt a múlt évben a fővárosi sertéshizlaldának. KÜLFÖLD A németek leleplezték az angolok­nak Hitler és Ribbentrop ellen irá­nyuló gyilkossági tervét. — A bia- lowitzi lengyel őserdőt a németek 260.000 hektárra bővítik ki. — A beolvasztott francia ércszobrokat kö- szobrokkal helyettesítik. — Ismét korlátozták Németországban az au­tóforgalmat. — A spanyol államfő Marokkóba és a Kanári-szigetekre utazott. — Mérges kígyók tartják rettegésben Buenos-Airest. — Meg­tiltották Amerikában a jégszekré­nyek gyártását. — Olaszország kor­látozza a bőrárúk gyártását. — Per- cival angol tábornokot Szingapúr­ban internálták. — Wavel angol fő- parancsnok Ausztráliába tette át fő­hadiszállását. — Szingapúrénak a japánok Sonanko nevet adták. — Kubában is összeírják a katonakö­teleseket. — Sztálint az amerikai indiánok törzsfőnökükké választot­ták. — Hollandia lakossága kilenc­millióra növekedett. — Antonescu magábaszállási napot rendelt el a románaknak. — Szingapúrban 4000 angol, 13.000 ausztráliai és 32.000 hindu esett japán fogságba. — Az angolok és amerikaiak egymást vádolják a sorozatos vereségekért — Az élelmiszert ismét korlátozták Vatikánban. — II. Miklós cár uno- kahuga férjhezment egy dán had­nagyhoz. — A hollandi csapatok felrobbantották a szumátrai kőolaj berendezéseket. — Százezres had sereg védi Jáva szigetét a japánok ellen. — Ellentétek merültek fel az egyiptomi király és az angol nagy követ között. — Roosevelt Newyork megtámadását lehetségesnek tartja. — Jáva szigetén 40 millió ember él és nem nagyobb mint a békebeli Magyarország fele. — Kanada na- gyobbmennyiségű tojásport szállí­tott Angliának. — Behívták Brazí­liában a tartalékos tiszteket. — Ír­országban bevezették a kenyérje­gyet. — Honduras 15 millió dollá­ros hadikölcsönt vesz fel. — Erő­sen korlátozták a kivitelt Chilében — Csang-Kai-Sek tárgyalt Gandhi­val, az indiai budhisták ve ze tőjével. — Roosevelt újabb nagy hi­telt ajánlott fel Szovjet-Uniónak. — felülvizsgálják Romániában a va­gyonok eredetét. — Németországban tovább korlátozzák az autóforgal­mat. — A japánok felszólították a kínai kormányt a céltalan ellenállás abbahagyására. — Bombázzák a ja­pán repülők az ausztráliai kikötő­ket — Egész német nép kiirtását követeli egy nagy angol lap. — 400.000 németet telepítettek át ed­dig Keletre. — Az albán miniszter- elnök egy gyönyörű diszkardot nyúj­tott át Mussolininak. — Lettország­ban 34.250 embert hurcoltak el, il­letve gyilkoltak meg á bolsevisták. A magyar közjog legújabb nagyjelen­tőségű, a kormányzóhelyettesi választás­ról szóló törvénye értelmében a magyar országgyűlés együttes ülésben vitéz nagy­bányai Horthy Istvánt Magyarország kormányzóhelyettesévé választotta, A kormányzóhelyettesi állás alkot­mányjogi szempontból mérhetetlen jelen­tőségű és a változott körülmények sze­rint mindenben hozzásímul az ősi magyar alkotmány alapberendezéseihez. Érthető tehát, hogy a magyar törvény- hozás legújabb közjogi alkotását az egész nemzeti közvélemény őszinte öröm­mel köszöntötte és megadta hozzá azt az erőt, amely a papíron levő törvényt igazi élő törvénnyé erősíti Csütörtökön délelőtt a magyar ország- gyűlés az egész ország lelkesedése köz­ben az életbevágó fontosságú közjogi kérdés tárgyi része után a személyi részt is megoldotta és Magyarország főméltó­ságú kormányzóhelyettesévé Kormány­zó Urunk fiát, vitéz nagybányai Horthy Istvánt választotta meg nagy lelkesedés­sel egyhangúlag. A Horthy név minden magyar ember számára egyet jelent a magyarsággal és nincs az országban egyetlen távoleső kis hely sem, ahol nem tudnák azt, hogy or­szágunk végromlásból való megmenekü­lését, a sötétségből a tisztelettel körül­vett európai pozícióba való emelkedést, a nyomorból a jólétre való eljutást en­nek a névnek köszönhetjük. Magyarország Főméltóságú Kormány- .zóhelyettese eddigi életében, munkássá­gában, legfelelősségteljesebb pozícióban mutatott teljesítményei szemünk elé ve­títették már eddig is azt a férfiút, akiben a nemzet örömmel látja legkiválóbb tu­lajdonságainak kiteljesedését és akit méltónak tart arra, hogy a legsorsdön­tőbb időkben a nemzet élére álljon. * * * Vitéz nagybányai Horthy István 1904- ben született Pólában. Középiskolai ta­nulmányait Budapesten jeles eredmény­nyel fejezte be, majd a Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. De közben 1918. év augusztusától az össze­omlásig a fiumei haditengerészeti aka­démia hallgatója volt. Tanulmányai be­fejezésével katonai szolgálatra önként jelentkezett s katonai szolgálatát a ma­gyar légierőknél töltötte el. Külföldi tanulmányútjai után a Ma­gyar Állami Gépgyár szolgálatába lé­pett, mint szerződéses főmérnök, 1933- ban műszaki tanácsos, 1935-ben helyet­tes igazgató, 1937-ben pedig vezérigaz­gató lett, 1940-ben a Máv elnökévé nevezték ki, 1941-ben pedig államtitkári címet ka­pott. Hogyha ezek mögé a sovány életrajzi adatok mögé nézünk, egy munkában, komoly férfias küzdelemben, tehetség­ben gazdag életpálya ível fel előttünk. Már kicsiny diák korában komolyan érdeklődött a legnehezebb műszaki prob­lémák iránt, de tudott magának időt sza­kítani a többi tudományok számára is, akaraterejét, képzettségét egymagában is illusztrálja az a körülmény, hogy ma­gyar nyelven kívül kiválóan beszéli a németet, a franciát és az angolt. Egyetemi éveiben a komoly tanulmá­nyok mellett élénk részt vett a főiskolai hallgatók bajtársi életében s különösen a Műegyetemi Sportrepülők körében idő­zött őszinte örömmel. Mérnöki gyakorló éveit a csepeli re­pülőmotor gyárban abszolválta. Közvet­lenségére, bajtársiasságára ma is szere­tettel emlékeznek a csepeliek. Igazi hivatástudat, a munkának a , megbecsülése, hatalmas munkabírás, kí- I váló szervezőképesség fémjelezték to­vábbi pályafutását is egészen a Máv el­nöki székéig. A magyar közlekedésügy legfelelős­ségteljesebb pozíciójába a legnehezebb időkben került. A világháború, Erdély visszacsatolása szinte megoldhatatlan­nak látszó nehézségeket gördített a ma­gyar közlekedés ügye elé. Gondoljunk itt csak arra, hogy Erdély hatalmas va­súthálózatát gördülő anyag nélkül kap­tuk vissza és ráadásul még az ujonan megrajzolt határok a Székelyfölddel va­ló közvetlen összeköttetést teljesen le­hetetlenné tették. Mindezeket a súlyos feladatokat hihe­tetlen energiával oldotta meg, sőt arra is talált módot, hogy a Máv a minden­napi élet mellett tovább fejlődjék, erő­södjék és bővüljön. Vitéz nagybányai Horthy István a hi­vatali szobán túl is teljesen hivatásának szentelte magát. Ismerte alkalmazottai­nak, legegyszerűbb munkásainak életét és nevéhez fűződő szociális alkotásainak egész sora teszi emlékzetessé az igazi ér­telemben vett szociális gondolattól átfű­tött egyéniségét. Tevékeny szociálpolitikájának legkie­melkedőbb állomásai ; az új Orvosi Ren­delő Intézet, a Budapesti Szeretet Kór­ház, az erdélyi egészségügyi szolgálat megszervezése a kolozsvári kórházzal, a balatonfüredi gyógyintézet, öt árvaház, a Máv betegségbiztosítási szolgáltatá­sainak felemelése, a Vasutasok Jóléti Alapjának megszervezése stb. stb. Magyarország kormányzóhelyettese kü' lönösen bálványa az ifjúságnak. Nevével nemcsak a diákkaptár mozgalom lelkes diákjai ismerkedtek meg, hanem a sport, a repülés fanatikusai is. Vitéz nagybányai Horthy István ott ál­lott a magyar repülés bölcsőjénél és a magyar sportrepülés legvirágzóbb évei az ő nevéhez fűződnek. Katonai szolgálata alatt felismerte a magyar légierők legnehezebb problémáit és különösen az utánpótlás kérdése fog­lalkoztatta közelebbről. Mint a Magyar Aero Szövetség, majd a Horthy Miklós Nemzeti Alap elnöke, teljes erejével ál­lott a magyar sportrepülés és ezzel együtt a repülés utánpótlása kérdésének szolgálatába. A repüléshez fűződnek a Főméltóságú Kormányzóhelyettes esztergomi kapcsola­tai. A helybeli repülőegyesületet érdek­lődésével, megértésével több alkalommal kitüntette és lelkes pártolója volt az esz­tergomi repülésnek. Több alkalommal is ellátogatott Esztergomba és őszinte elis- merréssel adózott repülő fiaink országos hírű munkájának. A repüléssel nemcsak elméleti síkon foglalkozott, hanem mint gyakorlott sport­ember és aviatikus nevét igen sok kiváló teljesítménnyel, köztük a rekord teljesít­ményű bombayi repülés tette örökre em­lékezetessé a magyar aviatika történel­mében. Magyarország Kormányzóhelyettese a komoly hivatalszobától kezdve a magán­életig igazi magyar férfi, aki a magyar életet a legkisebb problémáig alaposan, minden ízében pontosan ismeri. Szivéhez a föld egyszerű népe épen olyan közel áll, mint a munkától kérges kezű gyári munkás, vagy az irodaszobákban ülő tisztviselő. És ez a szeretet, ez a megbe­csülés közös ; tisztelettel néz rá minden ember és őszinte szívvel kéri a Minden­ható Úristentől, hogy Magyarország Kor­mányzóhelyettesét édesatyja mély állam­férfi bölcsessége, meleg szive és tündöklő kiválósága kisérje legmagasabb pozíció­jában. * * * Vütéz nagybányai Horthy Istvánná sz. Edelsheim-Gyulai Ilona Mária grófnő Budapesten született. Édesatyja : gróf Edelsheim-Gyulai Lipót, édesanyja : Pe- jachevich Gabriella grófnő. Atyai nagyanyja : Odescalchi Irma hercegnő révén Hona grófnő a XI. Ince pápáról híres olasz hercegi család ma­gyarországi ágának leszármazottja. A fiatal grótnő falun nevelkedett édes­atyja kastélyában és már gyermekkorától kezdve megíanulta szeretni és becsülni a falu egyszerű népét. Gyakorlatias, házias és sportszerű nevelésben részesült és há­ziasszonyi erényei már az egész ország­ban közismertek. 18 éves korában került huzamosabb időre Budapestre, ahol üde szépségével, szerény, szeretetreméltó modorával min­denkit megnyert. Férjével közelebbi is­meretségbe a téli sport által került. A budai hegyekben jártak együtt sí-túrák­ra, megszerették egymást és 1940. tava­szán, Ili grófnő 22-ik életévébn megtör­tént az eljegyzés, majd nemsokára az esküvő is, április 27-én. Férje oldalán is gazdag, szociális tevé­kenységet folytat. Elnöknője a Mansz Vasutas Szakosztályának és jóságos ke­zét ma már számtalan vasutas család emlegeti áldóan. Tevékeny részt vett a keleti harctéren küzdő honvédeink részére megindított munkákban és vezetése alatt a vasutas hölgyek valóban példaadó munkásságot fejtettek ki. Legnagyobb öröme Horthy Istvánnak kicsi fia, ifj. Horthy István, aki 1942, ja­nuár 7-én ünnepelte első születésnapját. A kisfiú már egyedül szalad és tárt ka- rokkkal, örömében kacagva fut anyja karjai közé, ha meglátja. Annál nagyobb a szomorúság, amikor a ,,Felnőttek“ el­viszik tőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom