Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 15. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1942. február 21. Az Esztergomi Levente Egyesület közgyűlése Vasárnap deleioit 11 órakor tartotta évi renaes Közgyűléséi a varosnaza uagy- termeDen az .esztergomi Levente egye­sület. Á közgyűlést dr. Marczell Árpád-, az Lgyesuiei elnöke nyitotta meg cir. Be er oyula lojegyzo, aiispanheiyettes, Kottler fjyala alezreaes, járási katonai parancs­nok, dr. UrQnos János érseki neiynok es vitéz szívós- ívaldvogci Jozsei ny, taoor- nok jelenlétében. A Jtliszekegy Hangjai után dr. Marciéit Árpád egyesületi einoK beszédeben a ie- vente-intezmeny liívatasat és leladaíaí méltatta, rviemelte annak a tenyneK óriási jelentőséget, hogy míg honvédeink a messzi Harctereken véreznek egy szebb és boldogabb jövőért, addig az itthoni iijú- ság jó kezekben van s ez az ifjúság a le­vente-intézményen keresztül biztosítja a honvédség utánpótlását. A mégnyitó után Dudás Zoltán titkár olvasta tel gazdag titkári jelentését. Je­lentésében megemlékezett az egyesület nagy haiottjarol, ' Etter Ódon takarék- pénztári vezérigazgatóról, aki több éven at volt az iparos és kereskedő levente egyesületnek elnöke. Temetésén a disz- szakasz és zenekarunk kisérte az utolsó útjára, A vitorlázó, repülő, repülőelöképző, evezős, úszó, labdarúgó, céllövő, ököl­vívó, sí, asztaltenisz, zene és a kultúralis szakosztály működik az egyesületben és ezekről adott a titkári beszámoló hű ké­pet. Az egyes szakosztályokban elért eredmények közül kiemelkedik a repülő­szakosztálynak az eredménye, Leventéink résztvettek a MÜVERÜ nyári táborozá­sán és a Magyar Aeró Szövetség szolnoki motoros vontatású kiképzésén. Az elmúlt évben 4 A, 3 B, és 1 C vizsga volt 32 óra 30 perc és 22 mp időtartalommal. Kima­gasló eseménye az egyesületi életnek Ozsdoíai György repülő szakosztályveze­tőnek eredménye volt, aki az elmúlt év folyamán csúcsteljesítményt ért el, ami­kor Esztergomból elindulva egyfolytában a szovjetorosz határig repült és 310 km-es légiutat tett meg. A repülőelöképző szakosztályban el­készült 9 modell. 8 szakosztálybeli leven­te részt vett a Magyar Aeró Szövetség jelvényszerző versenyén, az országos ver­senyen részt vett 6 leventénk, akik közül Debnárík János modellje 6 perc 33 mp-es idővel a harmadik lett. A szakosztálynak A mai élet a problémáknak olyan tö­megét veti fel, amelyeknek megoldásával nem elég csak akkor foglalkozni, amikor az élet azokat a maguk súlyos valóságá­ban felveti, hanem azokkal való megküz­désre már jó előre fel kell készülni. Érthető tehát az a mind több oldalról felhangzó kívánság, hogy a magyar ifjú­ságot s a magyar népet már jóelőre, le­hetőleg még az iskolai tanulmányok alatt meg kell ismertetni ezekkel a kérdések­kel, melyek már külső megjelenésükben is mutatják azT'a tényt, hogy a nemzeti léttel és jövendővel szorosan összefüg­genek. A középiskolás tanterv a maga zsú­foltságával nem ad lehetőséget arra, hogy ezek a kérdések beható tárgyalást kapja­nak s így más utat-módot kellett válasz­tani. Őszinte elismerés illeti meg épen ezért az esztergomi Érseki Leánygimnázium­ban Blaskovics Piacid igazgató vezetésé­vel meginduló nagyjelentőségű munkát. Az intézet felső osztályos növendékei vesznek részt ezeken a szombat délutáni előadásokon, amelyek február 14-től egé­szen május elejéig tartanak. Az előadások tárgyai : A nő életfel­Alig 14 éves múltra tekint vissza váro­sunk mentő intézménye, mely megalaku­lása óta fontos közegészségügyi műkö­dést fejt ki. Míg évekkel ezelőtt a bal­eseteknél szállító szekérről kellett gon­doskodni és nehezen elökerített szalmá­val bélelt szekér vitte lakására vagy a kórházba a balesetet szenvedettel. Ma azonban a nemes lelkű férfiak által meg­szervezett Mentőegyesületünk a tűzoltó- egyesülettel- egyesülve megteremtette a lehetőséget, hogy minden balesetet szen­vedett gyors és szakszerű elsősegélyben való részesítés után modern szállító esz­közöket vehet igénybe. Ma már midőn a kórházaktól való idegenkedés megszűnt, hála jól felszerelt higiénikus kórházunk­nak, minden betegszállítást a mentők látnak el, s már nem rettennek vissza a mentőkocsi igénybevételétől, mert átment a köztudatba, hogy a súlyos beteg ily módon szakszerű és célszerű szállításban részesül. Városunkban 1928. augusztus 14-én 1 harmad, 4 másod- és 5 harmadloku jel- venyese van. A vxziszakosztáiy működését júniusban Kezdte. Az egyesület megvette a városi gimnázium 4 csónakját és beszerzett 1 vaszonkajakot. A kötelező heti foglalko­záson kívül a szigetekre, Visegradra, IN agy marosra, Vácra, bzenlendrere ren­deztek egy-két napos kirándulást. Az el­múlt év alatt 5ÜUU km-es turautat tettek meg. az úszószakosztály keretében 58 úszni nem tudó levente tanult meg úszni, 34 le­vente járt továbbképzésre s ennek ered­ménye lett egy vizipoló-csapat felállítá­sa, Augusztus ói-én volt a íoiyambajnok- sag, ahol igen szépen szerepeitek. A labdarúgó szakosztály 1941. év ápri­lisában kezdte meg működését a dunavi- déki bajnokságban, majd a sikerek után a Duna-fiszaközi kerület III. oszt. baj­nokságába nevezett be, ahol 9 vidéki egyesülettel vette fel a versenyt és biz­tosította magának a 2-ik helyezést. Az esztergomtábori fiókegyesületnél is igen szép eredmények vannak, A labda­rugó szakosztály lejátszott 23 mérkőzés­ből 14-et megnyert, vagy az eredmény el­döntetlen volt. Az esztergomtábori atlé­tikai szakosztálynak tagjai versenyeken elnökségnek gondot okoz a fiatalság el­helyezése. Itt a fiúk folyóiratokat olvas­nak, társasjátékokat játszanak és isme- retbövitő előadásokat hallgatnak. A tartalmas titkári beszámoló után a részben lemondott, részben eltávozott- tisztviselői helyeket töltötték be. Titkár dr. Etter Kálmán, jegyző dr. Ágfalvi Já­nos lett. Az elnök javaslatára dr. Beér Gyulát a Levente Egyesület körüli tevékenységének elismeréseképpen dísztagnak választotta. Ezután Kárpáti Kálmán ismertette a pénztár állapotát és a jövő évi költségve­tést. Az egyesület két pénztárral rendel­kezik, az egyik az egyesület által gyűjtött pénz, a másik a város támogatása. A házi­pénztár 865.55 P bevételt és 586.16 P ki­adást mutat. A város 7500 P támogatást adott az egyesületnek az elmúlt évben és ugyanennyit irányzott elő erre az eszten­dőre is. Az elnök zárószavában kösznetet mon­dott mindazoknak, akik munkásságukkal előmozdították az Egyesület ügyét. A közgyűlés a Himnusz hangjaival zárult. adata morális megvilágításban, női pá­lyaválasztás, a nő hivatasa orvosi megvi­lágításban, a leányok szerepe az A. C.- ban. Közjogi ismeretek, íróink, költőink, a korszerű eszmék harcosai a XX. szá­zadban, az európai kultúrnépek harca a társadalmi igazság megvalósításáért, örökléstan, fajbiológiai kérdések, magyar nép- és családvédelem, magyar egészség- védelmi intézmények, az idegen nyelv je­lentősége nemzeti szempontból, a modern egyházművészet, az új magyar zene, a film, olasz és német nők a haza szolgá­latában, az önkéntes női munkatáborok. Előadók : Gregorovits Lipót prelátus- kanonok, Bárczy Gusztáv gyógypedagó­giai igazgató, főorvos, dr. Etter Jenő pol­gármester, Gersztner Helga szoc. miss, testvér, Bartl Lőrinc hittanár, Horváth M, Felicia, Máté M. Loyola, Weiczbauer M. Adrienné, Fischer Filoménia, Máté M. Gratianna, Densz M. Felicitas, Pir- chala Gyuláné, tanárnők, br. Weisz-Hor- slensetin Enid és Szabó Erna zöldkeresz­tes védőnők. Blaskovics Piacid igazgató nagyjelen­tőségű munkáját őszinte örömmel kö­szöntjük s kívánjuk, hogy a kiválóbbnál- kiválóbb előadók munkája gazdag gyü­mölcsöt teremjen. alakult meg az Esztergom és Vidéki Mentőegyesület, mint a városok és vár­megyék Mentőegyesületének fiókja. Az alakuló gyűlés egyhangú lelkesedéssel vitéz Szívós Waldvogel József ny. tá­bornokot elnökké, dr. Sajó Lajos vm. tisztifőorvost alelúökké és dr. Gönczy Béla kórházigazgató-főorvost ügyvezető igazgatóvá választotta meg. A megalaku­lás után következő ünnepen a baziliká­ban még a mentőszolgálatot a győri men­tők látták el. Alig egy-két hét telt el, megjött a sötétkék mentőautó a buda­pesti központból és azután az száguld már a városunkon keresztül segítségére sietve a balesetet szenvedőknek vagy sú­lyos betegeket szállítva rúgós ágyon a kórházba. Minden kultúrember büszke örömmel nézett a mellette elrobogó autó­ra és lelkében boldog örömmel mondo­gatta : Esztergom ebben sem maradt el a többi városoktól. 1935-ben változás állott be, mert az Esztergom és Vidéki Mentőegyesülel jú­liustól a Vármegyék és Városok Mentő- egyesületének Kirendeltsége lett. Ekkor Budapestről, a „központból már csak a gépkocsit kaptuk, míg a tűzoltóság adja az ápolót. 1938. óta a tűzoltóság adja a gépkocsivezetőt és az ápolókat is. Hosszú az út, melyet a Mentőgyesület alapítása óta a mai napig megtett. Sze­rény kezdet után ma már hófehér, leg­modernebb berendezéssel ellátott szállító eszközzel áll a közönség rendelkezésére, melyek rázkódtatásmentes és kíméle­tes betegszállítást tesznek lehetővé. Or­vosi felügyelet, vezetés mellett, a mentő­ügy fejlődésnek állandó figyelembe véte­lével érte el azt a mértéket, mely méltán az elsők közé sorolja a vidéki hasonló célú Egyesületek között. Hogy ezt elér­hette, elsősorban a város közönségének érdeme, mely mindig szeretettel karolta fel a mentőket, mert tudja, hogy érte dolgoznak. A mentők önzetlenül végzik csendes, de annál áldozatosabb munká­jukat. Mentőautóval a baleset színhelyére és onnan a kórházba. A mentők munkájával közelebbről is megismerkedhetünk, ha elkísérjük őket útjukra. A tűzoltóságon az ügyeletes szo­bában vagyunk, mikor megszólal a te­lefon. — Halló . . . halló ! Kérem a mentő­autót Párkányba. A Fő-út sz. háza elé, ahol férjem lába eltörött... — még va­lamit beszél a kétségbeesett hang a tele­fonba, de már az ügyeletes tűzoltó szól a mentőknek. 2 perc .. és már berreg a motor. Nyilas Pál vezető ül a volán mel­lett. Százszpr és százszor vonult ki már és így oly ügysen és gyorsan születik meg benne az útvonalra az elhatározás, hogy alig van időnk az autóba beszállni. Hirtelen felugrunk a mentőkocsiba és ro­bogunk vagy 80 kilométeres sebességgel a havas úton, Tülkölésre... vészjelző sziréna hang­ra mindenki kitér. 6 perc. A Mária Valé- ria-hídon robogunk át. 8 perc A baleset színhelyén vagyunk. Óriási csődület. A mentőautónak nem kell keresni a baleset­nél a házszámot, mert azt rendszerint az emberek sokasága jelzi. Amikor kiszállunk az autóból, látjuk Betegszállítás helybe ...... Betegszá litás vidékre ...................... B aleset helyben ................................. B aleset vidéken ................................. V aklárma vagy téves jelentés . . . Megtett kilométerek............................ E zek a számok beszélnek a munkáról, az emberiség megmentéséről. Olyan dol­gokat tudunk meg, amelyek mellett nem mehetünk el szótlanul, akár a megmen­tett betegek számát nézzük, akár a meg­tett kilométereket. Pl. a mentők 1928 óta a földünket háromszor kerülhették volna meg. Az állomás megnyitása óta megtet­tek 152.292 kilométert, míg a föld egyen­lítőjének hossza 40.075.7 kilométer. Amikor a tűzoltóság épületét elhagy­juk és a csendben, szerényen dolgozó Városunk idegenforgalmi bizottsága vi­téz dr. Bánomy Antal főjegyző elnöklésé- sével gyűlést tartott. Tudomásul vette a bizottság, hogy az idegenforgalmi Hivatal vezetője kettős hivatali elfoglaltsága s a rendkívüli köz­lekedési nehézségek miatt nem vett részt a III. Idegenforgalmi Közigazgatási Szak- tanfolyamon, ennek mintegy pótlására hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy a ve­zető az ország jelentősebb idegenforgalmi gócpontjait helyszíni tanulmányozás cél­jából felkeresse. A vármegyének az idegenforgalmat érintő szabályrendeletének ismertetése után a bizottság a menetrend kérdésének tárgyalására tért át. A tavaszi menetrend-értkezleten a vá­ros a következő óhajokat fogja előter­jeszteni : Esztergomból Budapestre 14 óra 52 perckor induló vonatra vonatkozóan kéri a város, hogy ez a vonat egy órával ko­rábban induljon, hogy azok, akik csak délután tudnak Budapestre utazni, azok­nak is legyen idejük a fővárosban ügyeik intézésére. Különben is Párkánynánáról van vonat 15 órakor Budapest felé. A 13 óra 14 perckor induló vonatra vo­natkozóan az a város kívánsága, hogy az egy félórával későbben induljon. A ko­rábbi indítást a csatlakozás nem indokol­ja s a kért későbbi indítással a diákoknak is módjuk lenne ezt a vonatot használni. A reggeli komáromi vonatnak viszont korábban kellene indulni, hogy azt a Győrbe, Sopronba utazók és a munkások is használhassák. A jelenleg Pilisvörösvárig közlekedő u. n színházi vonatra vonatkozóan az lenne a város érdeke, hogy ez a vonat legalább szombaton és vasárnap közlekedjék Esz­tergomig. Ez nemcsak a kirándulásra já­a kétségbesett feleség feldúlt, a sírástól kivörösödött arcát, a fal mellett emberek támogatják a járdán megcsúszott férjet, ki nem tud a lábára állni. A gyakorlott mentők másodpercek aiatt kinyitják a kocsi ajtaját és előhoz­zak a hordagyat. Kiveszik a beteget az emberek kezéből. Ráfektetik a hordágy­ra, Beemelik az autóba. Közben beszáll a siránkozó feleség is. Becsapódik az ajtó. Berreg a motor és 10 perc múlva már a Kolos-kórház sebészeti osztályánál va­gyunk. A beteget beviszik a kórházba, igazolják a vezetőnek a betegszállítást és a mentők visszatérnek a tűzőrségre. Az úton észre sem lehetett venni, hogy autón megyünk, oly kényelmes és kitü­nően rúgózott a szép fehér mentőautónk. Egy embertársunkon való segítés mind­össze 20 percig tartott, Ezek a men­tők . ,. A megérkezés után Nyilas Pál vezető jelentette Varga Lajos városi hivatásos tűzoltó-parancsnoknak, hogy hol voltak és mit csináltak. Ezután felvilágosítást kaptunk Varga Lajos városi hivatásos tűzoltó-parancs­noktól — aki a mentők parancsnoka is —, a mentők életéről, a balesetekről és az igénybevételről. — A közönség ;— kezdte beszédét — évről-évre mindig többet veszi igénybe a mentőket. Rájött arra, hogy ez fontos és életszükséglet baleset és betegség idején. — Az összes tűzoltók ki vannak ké­pezve mentőszolgálatra, úgy, hogy bár­melyik beszállhat a vezető mellé. Érti a munkát és ura mindenkor a helyzetnek. —• A mentőautóval nálunk nem megy orvos, mert Esztergom köpontból számí­tott 35 km-es körzetből az autó fél, egy óra alatt kórházba ér. — A körzetünk csak Esztergom vár­megyére terjed ki, de az esztergomi kór­házba szállítjuk Hontmegyéből Szobról, Márianosztráról stb. a betegeket, mert a balassagyarmati kórház e fenti helyektől igen messzire, 60 km-re van. — A mentők munkája és kiszállása nagyon megszaporodott, különösen a Fel­vidék felszabadulása óta, úgy hogy a vi­déki betegszállítás megháromszorozódott a felszabadulás előtti időkkel szemben. Igen érdekes, ha a grafikont nézzük. 1938. 1939­1940. 1941. 263 268 298 280 179 314 360 544 75 56 56 67 67 61 86 118 30 77 17 23 10.967 17.612 18.560 25.731 mentőkre gondolunk, el kell ismernünk, hogy munkájuk városunk egyik legszebb munkatere, mert a mentők nemcsak kö­telességüket teljesítik, mikor embertár­saik megmentésére sietnek, hanem szí­vüktől, lelkűktől vezérelt isteni törvény­re hallgatnak, felebaráti szeretetből dol­goznak az emberiség és a haza javára. A mentők munkájára gondolva, döb­benjünk magunkra, ahol lehet támogas­suk őket, hiszen ,,Mindenkit érhet bal­eset". ró közönségnek 'lenne érdeke, hanem azoknak is, akik otthonuktól Budapest­nél távolabb vannak elfoglalva, legalább ezen a napon meglátogathassák család­jukat. A bizottság felhívta az előadót, hogy még a menetrend-értekezlet előtt lépjen érintkezésbe az illetékesekkel a város ér­dekei ügyében. A ftiostani rendkívüli időkben mutatko­zó gyakori menetrendváltozásokkal kap­csolatban megütközéssel vette tudomásul a bizottság, hogy a Máv. elvi okból nem hajlandó a változásokra vonatkozó ada­tokat hivatalból közölni az Idegenforgal­mi Hivatallal. így csak az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének magánértesülései alapján van a hivatalnak módjában az utazó közönségnek a szükséges informá­ciókat megadni. A menetrendi kérdések letárgyalása után általános örömmel vette tudomásul a bizottság, hogy a. Kereskedelmi Kor­mányzat a készülő képes prospektust na­gyobb mértékben fogja anyagilag támo­gatni, Az Országos Magyar Idegenfor­galmi Hivatal képanyagot ad a prospek­tus részére s így meg van a remény arra, hogy a füzet méltó versenytársa lesz a többi magyar város hasonló kiadványai­nak. Elhatározta a bizottság, hogy 40—50 fénykép segítségével megfelelő propagan­da-előadást készített, amelyeket azután az ország különböző helyiségeiben az ottani egyesületek közreműködésével be fog mutatni. Ugyancsak a propaganda­kérdéssel kapcsolatos az a határozat is, hogy az Omveszt és a Székesfővárosi Ide­genforgalmi Hivatal részére megfelelő képanyaggal albumot juttat el a város. A város nevezetességeit feltűntető leve_ lezőlapok terén mutatkozó hiányosságok Nemzetnevelés! tanfolyam a leánygimnáziumban Bepillantás az esztergomi mentők munkájába raxacsErjrac: 'an in ne 'au mne:~an n cc-jan m nr. au in ne. jii im me. an m ac. au1 m g- an crncrz Ä jövő tervei az idegenforgalmi bizottságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom