Esztergom és Vidéke, 1941

1941-03-15 / 22.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFOLD fíerczeg Ferenc 50 éve tagja a Petőfi Társaságnak. — Gránát robbant a kispesti polgári iskolában, 3 halott, 6 súlyos sebesült. — Kassa visszakéri a csehektől az árvák és gondnokoltak elvitt vagyonát. — Díszes emléket állítanak Lázár szerb cárnak Szentendrén. — Visszaállítják az országgyűlési képviselők részére régi fizetésüket. — Budapesten csaknem ötször akkora a fe jenkinti egyenesadó teher, mint vidéken. KÜLFÖLD Szerdán életbelépett az amerikai hadianyagkölcsönzési törvény. — Hazaszállították XIII. Alfonz volt spanyol király holttestét. — Német érdekkörbe került a Banca Romána, Románia legnagyobb bankja. — A brit tengerzár áttörésére készül a francia hajóhad. — A görögök kiürítik Szalonikit. — A nyégus főhadiszállását a Tana-tó mellé helyezte. — Az angol kormány meggyorsítja a hajóépítést. — Roosevelt sajátkezű levelet írt Pál jugoszláv régens-hercegnek. — Eddig 43 angol torpedóromboló pusztult el. — Amerika 50 millió dollárért támaszpontokat kér Írországtól. — Megkötötték a békét Indokina és Sziám között. — A japán külügyminiszter Berlinbe és Rómába utazott. - Területeket engedett át Franciaország Sziámnak. — Külön rendőrséget állítottak fel a panamázó román tisztviselők ellen. — Német szénnel fűtik a francia vasutakat. — A német ipar 130 millió márka megrendelést adott a francia nagyiparnak. — A kölni biboros-érsek meghalt. — Már a csalán is szerepel az angol étlapokon. — Mozgó templomokat építenek Németországban. — Nem sza bad szarvasmarhát Romániában levágni. — Anglia katonailag feladja Görögországot. — 16.000 repülőgépet akar gyártani ezidén Amerika. — Nyolcvan millió tonna acélt gyárt évenkint Amerika. — Pokolgépek robbantak fel a szófiai angol követ podgyászában. — A volt román király aranykincsének nagy részét elkártyázta titkára. — Németország hadianyaggyárakat létesít az Ural hegységben. — Az összes tartalékokat behívták Görögországban. — Há rom éve csatolták Ausztriát a né met birodalomhoz. — Roosevelt hétmilliárd dollárt kér a hadianyagkölcsönzés finanszírozására. — Anglia elzárkózik a blokádnak a franciák javára való enyhítése elől. — Haza rendelték az összes francia gyarmatok vezetőit. — Elfogadta az amerikai képviselőház 317:71 szavazat arányban az angliai támogatás törvényét. — Tengeralattjáró kereske delmi hajókat akarnak építeni Ame rikában. — A tengely korlátlanul támogatja Bulgária égeitengeri kijá ratra való igényét. — A londoni ki rályi palota egyik pavillonját teljesen elpusztította a légi támadás. — Az ausztráliai és újzélandi csapatokat sürgősen Északafrikába szállították — Anglia zavarja a német-jugoszláv megegyezést. — Hét halálos áldozata van az isztambuli pokolgépes merényletnek. — Végrehajtják halálos ítéleteket a vasgárdistákon. — 100.000 homokzsák és 3000 köbméter fa védi a bombáktól a Forum Romanumot. /Vemzefi zászlót lenget a friss márciusi szél és a zászló lobogása két varázslatos szó fogalmát idézi fel lelkünkben: a szabadságét és az ifjúságét. Az esztergomiak emlékezetében feltámad ekkor a jó öreg honvédtemető képe s mindez hozzátartozik az örök március tizenötödikék hangulatához, amelyben még egyéb, szóval alig magyarázható szívbeli motívumok is élnek. Ami túléli az időket és viharokat s amely a jelenkori viszonyoktól és a mindenkori divatos eszmeáramlatoktól függetlenül, friss" sen marad meg a márciusi gondolatok között, az a két ragyogó eszmény, amelyek egyike a szabadság, a másik az ifjúság. A szabadság, de nem az a szabadság, amelyet megfertőztek árpolitikai indulatok, és amelyet a maga képére és hasonlatosságára faragott meg és festett át a politikai és gazdasági önzés különféle irányzata. Nem ezt a szabadságot jelenti az a kis márciusi kokárda, amelyet gyermek és öreg, de különösen a magyar ifjú a mellén visel ezen a napon! Szabadság az, mely a lélek eredeti, tiszta indulataiból ered és amely lelki erőink között a szabadon szálló sas, képzeletünkben pedig a boldogság aranytollú madara. Szabadság, de az a sza badság, amely Petőfi titáni lelkét töltötte be, s amely az ő kezébe adta a kardot. Szabadság, de olyan, amelyért a másik eszménynek, az ifjúságnak hordozói és képviselői küzdeni, vérezni és meghalni tudnak ! Bármilyen keveset is, de adjon mindenki! Második esztendeje zúdult hazánkra az árvíz csapása. Emberemlékezet óta soha még két egymást követő esztendőben ilyen csapadékbőség a Dunavölgyében nem volt. Az ember tűnődve néz az égre, ahol talán megváltozott valami a csillagok járásában, vagy az életetadó nap sugárzásában. Kifürkészhetetlen és az emberi akaraton kívülálló oka van annak, hogy folyóink ellenségekké váltak és a vízzel telített földből a folyóktól távol is tengereket alkotva fakad fel a talajvíz, amelynek pedig más esztendőkben hiányát érezzük. Megfoghatatlan és kiszámíthatatlan, előre nem látott és nem várt természetű körülmények pusztítják immár másodízben a magyar vetéseket, tesznek ezreket hajléktalanná, koldussá, földönfutóvá.. . A rémület, a kétségbeesés és a keserűség e pillanataiban csak egy segítség van, csak azzal fordíthatjuk jobbra az árvíztől sújtott nép sorsát, ha tehetségünkhöz mérten adakozunk és megosztjuk gondjainkat az árvízkárosultakkal. A magyar társadalomnak ezúttal is Kormányzó Urunk adta meg a jelet az építő munka elindítására. Fáradtságot, veszélyt nem nézve, repülőgépért* bejárta a tengerré vált rónákat és szomorú szívvel látta a magasból, hogy mint süppednek össze a kis tanyai házak és mint hordja el a jeges ár a földekről a vetést az életet és az istállókból a barmokat. Szomorú látvány tárult az első magyar ember elé. Az elöntött holdak százezrein milliós károk apasztották megint népünk vagyonát és jövedelmét éppen akkor, amikor a világtörténelem eseményei naprólnapra a legnagyobb áldozatot követelik meg a legnagyobb magyartól a legkisebbig egyaránt. Látta a kár, a pusztulás és a siralom sötét képét, de látta a magyar honvéd és sok-sok névtelen dolgozó ember hősiességét, elszántságát, kitartását a szakadozó gátakon. Látta, hogy ez a sokat szenvedett magyar társadalom mérhetetlen nagy erkölcsi erőkben gazdag. S ezért tudta, hogy két esztendő alatt, immár másodízben nem fog kérő és hívó szavával hiába fordulni hozzá. Azok az emberek, akik ma idegen házakban, vagy talán a télutó viharával küzdve a szabadban kénytelenek tanyázni, vagy talán éppen ezekben a percekben mentik ki a düledező házból szerény földi javaik egy részét, nem is tudják talán, hogy rajtuk függ ma az egész magyar társadalom aggódó tekintete. A boglyára, vagy az ár elől a fára menekült ember, aki végveszélyben már csak az Úristenhez fohászkodott és attól a gépmadártól remél segítséget, amely elhúzódott a tükörré vált földek fölött, nem integetett, nem fohászkodott hiába. A legelső magyar ember látta nyomorúságát, szörnyű sorsát és most a jóságos atya szerető szavával fordul a társadalomhoz: „Bármilyen keveset is, de adjon mindenki!" A felhívásnak — tudjuk — meglesz az eredménye. Hiszen azt mutatja meg a gyűjtéssel a társadalom, hogy mennyire becsüli meg saját véreit és mennyire hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a szakemberek ezután már felkészüljenek az ilyen rendkívüli és előre nem látható árvízkatasztrófa elhárítására is. Azok akik hajlékukat és vagyonukat most nagyrészben elveszítették, leginkább szűkös viszonyok között élő emberek, nehéz munkával szerzik meg mindennapi kenyerüket. Nem kérnek többet a társadalomtól, csak annyit hogy megint visszatérhessenek hajlékukba, ismét végezhessék munkájukat, amely az egész országnak ad kenyeret Aki tehát talpraállításukban segédkezik, tulajdonképpen önmagának ad, Vármegyei gyűlések Vármegyénk törvényhatósági kisgyfilése kedden tartotta meg dr. Késmárki Frey Vilmos íőíspán elnöklésével rendes havi gyűlését. Dr, Radocsay László igazságügyminiszter köszönetét nyilvánította a törvényhatóságnak m. kir. titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából hozzáintézett üdvölésekért. Bárdossy László külügyminiszter ugyancsak köszönetet mondott az üdvözlésekért, A tárgysorozat jelentőseb pontjai voltak : Uny község leventegyakorlóteret létesít, Magyar- és Németszőgyén község elhatározta egyesülését. A kisgyűlés végén Hegedűs Balázs szólalt fel és kifogásolta, hogy a Rennerféle telkeket, amelyeket kis emberek vásároltak meg, még most sem kapták meg a kisemberek. Reviczky Elemér alispán válaszában közölte a kisgyűléssel, hogy addig is, ameddig a felsőbb határozat megjön, engedélyezi ezeknek a házhelyeknek a beépítését. Hegedűs Balázs kérte még, hogy Párkányban emeljék fel a cukorfejadagot, továbbá, hogy Búcs községből a tenyészállatvásárra felhajtandó sertések szállítási költségét, a vármegye vállalja magára és végül sürgette a belvizek szabályozását. Az alispán megnyugtató válaszában a két utóbbi kérelemnek teljesítését kilátásba helyezte. A kisgyűlés után a közigazgatási bízottság ülésezett. Az ülésnek kiemelkedő pontja volt az alispáni havi jelentés, amely szerint ünnepi eseménye volt vármegyénk életének dr. Radocsay László igazságügyminiszter látogatása, aki abból az alkalomból jött el a vármegyébe, hogy XII. Pius pápa vitéz Sághy Antalnak, a Lábatlani Cementgyár igazgatójának, a Szent Gergely-rend lovagkeresztjét adományozta. Az alispáni jelentés kitért a közélelmezés kérdéseire is, amelyek igen súlyos gondokat okoznak. Különösen nagy probléma a zsírellátás. Legnagyobb nehézség a kérdésben az, hogy a süldők ára nincs maximálva, mint a hízósertéseké, A két ár közti különbséget emiatt a rendelkezés miatt áthidalni nem lehet. Egyébként a vármegye zsírzsükséglete a megkötött szerződésekkel biztosítva van. Esztergom városában a hentesek a seríésvágásokat teljesen jogtalanul beszüntették azzal a céllal, hogy áremelést kényszerítsenek ki, Esztergom város ezzel az akcióval szemben hatósági hússzéket nyitott és biztosította a város zsír és húsellátását. Nagy nehézségek vannak a bőr-beszerzések körül is, mert az igényelt anyag késedelmesen érkezik, annyira, hogy a párkányi járás már október óta nem kap cipő-, bőr- és talpanyagot. Az elmúlt hónapban a népszámlálás befejeződött. Az árvíz és a hideg nagyobb károkat 'nem okozott. Jégtorlaszok is csak Garamkövesdnél képződtek, de nagyobb bajokat ezek sem okoztak. Az erdélyi menekülteket aránylag igen nagy számban sikerült a legkülönbözőbb helyeken elhelyezni. A vármegyei gazdasági felügyelő havi jelentéséhez dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő szólt hozzá és a párkányi zsidóbirtokok ügyében interpellált. Tomka László gazdasági felügyelő válasza után vitéz Szívós-Waldvogel József hívta fel a figyelmet arra, hogy az év folyamán nem szabad parlagon maradni egyetlen kis területrésznek sem. Tomka László felvilágosításul közölte, hogy meg vannak a törvényes eszközök arra, hogy ez megakadályoztassák. A kir, tanfelügyelő jelentésében megemlékezett a népszámlálásról, amelyet legnagyobb részben a tanítók végeztek ; a különböző kulturális előadásokról, a magyar dal propagandájáról, A közigazgatási bizottság ülése után a különböző albizottságok üléseztek.