Esztergom és Vidéke, 1941

1941-03-15 / 22.szám

Képviselői fogadónap Párkányban Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő Párkányban, a Magyar Élet Párt irodájában fogadónapot tartott, amely alkalommal számosan keresték fel s terjesztették elé kérelmüket és panaszaikat. Az ilyen ügyekben természetüknél fogva azonnal kaptak választ, tanácsot, vagy pedig az eljárás szempontjából vétettek fel az ügyek. Ezen alkalommal dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselőt az Ipartársulati titkár vezetésével a bőriparosok keresték fel, hogy nem kapnak talpbőrt, dacára annak, hogy az anyaggazdálkodási hivatal a kiutalási határozatokat kiadta. Ennek következménye aztán, hogy a járás 144 családos cipésziparosa közül már többen nem dolgoznak. A panasz annál is inkább feltűnő volt, mert hiszen az Anyaggazdálkodási Hivatal a kiutalás iránti kérelmet kedvezően elintézte. Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő felkereste dr. Késmárki Frey Vilmos főispán-kormánybiztost, aki a küldöttséget azonnal fogadta s a legnagyobb figyelemmel hallgatta meg a panaszt, s átlátva a helyzet súlyos voltát, a küldöttségnek azonnal kijelentette, hogy személyesen fog az ügyben eljárni. Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő felhasználta az alkalmat arra, hogy beható tanácskozást folytasson dr. Késmárki Frey Vilmos főispánnal az árvízkárokról s az ennek következtében leomlott házakról. Az érseki tanítóképző iskolai ünnepélye Az esztergomi érseki r. k. tanítóképző és liceum növendékei e hó 8-án kitűnően sikerült iskolai ünnepélyt rendeztek az intézet dísztermében. Az ünnepélyen megjelentek : dr. Serédi Jusztínián bíboros-hercegprímás, dr. Késmárki Frey Vilmos, Esztergom vármegye főispánja, a főkáptalan tagjai, Virágh Teofil kat. főigazgató és a város úri közönségének szine-java. A tartalmas műsor első része ének- és zeneszámokból, második része pedig a „Szülőföldem szép határa" c. kedves ifjúsági színdarab előadásából állott. Az ének- és zeneszámokat a gyakorlóiskolások énekkara nyitotta meg két kedves, magyaros zamatú dallal, majd Mozart : D-dur hegedűversenyének I. tétele következett. Lzt Pusztai Árpád V. é. n. adta elő elsőrangú művészi technikával, a tanítóképző énekkarának kíséretével, Geyer Béla zenetanár kitűnő vezetése mellett. Pusztai hegedűjátéka máris oly kiforrott, hogy művészi jövője elé a legszebb várakozással tekinthetünk. A közönség percekig tapsolt a szép zeneszám elhangzása után. Horváth Lajos V. é. n. orgona játéka következett ezután. Perényi : Ünnepi hangok c. fenséges szerzeménye az intézet szép új orgonáján Horváth játéka mellett mindazt a lelki gyönyörködést kiváltotta belőlünk, amit a hangszerek királya : az orgona csak elérni képes. Majd az intézet énekkara remekelt Liszt : „Vigyázz az égi jelre" és Schubert : „Éji zene" c. gyönyörű énekkari szerzemények előadásával. Az alt szólót Navratil Anna, a városi zeneiskola növendéke énekelte, Navratil Anna a városi zeneiskola büszkesége ; hangja kristálytiszta, lágyan, melegen simul a szívekbe, 5 eléri mindazt, amit a szerző álmodott, amikor művét megalkotta, E felejthetetlenül szép szám után a tanítóképző két művésze : Pusztai és Horváth Pergolese : Sziciliana és Hubai: Hullámzó Balaton... c, zeneszámot adták elő szűnni nem akaró tetszést keltőén. A műsor második része, a „Szülőföldem szép határa" c. ifjúsági színdarab három képben és egy változásban mutatta be Kisfaludy Károly költőnk szomorú gyermek- és diákkorát, valamint halála körülményeit. Az első részben megismertük a kis Karcsit, aki szomorú körülmények között, édesanyja halála árán jött a világra. Atyja állandóan csak szidni tudja, „anyaölőnek" hívja, s mihelyt teheti, eltávolítja a háztól. A kis Karcsi szerepét Mihalovits Károly I. é, n. játszotta könnyeket kiváltó átérzéssel. Trézsi jóságos szerepében Ruttkay Irén remekelt. A testvér minden kedvességével vöszi körül a kis üldözöttet s megtanítja szeretni a szülőföldet és az édesanya emlékét. Rétéi Ferenc V. é. n. az örökké zsörtölődő atya szerepében nyújtott kiváló alakítást. Sándor, a költő szerepében Merényi László III. é. n.-nek volt hálás szerepe, A második kép eseménye Győrött folyik le egy kietlen diákszálláson, melynek gazdája, Mándí János bognármester (Csepregi Sándor III. é. n,), csak panaszkodni tud Karcsira, aki ekkor már költői babérokról is álmodik, a pénz értékét pedig nem sokra becsüli. Kitűnő szerep jutott Vadkerti Lóránt II. é. n.nek, a Kaput bácsi pedellus szerepében. Hatásos volt a záró jelenet, amikor Sándor, a költő, öccsének költői tehetségét elismeri, A harmadik kép Kisfaludy szomorú halálát mutatja be. A nagy beteg költő egy hideg novemberi estén vízért megy le az udvarra, ahol összeesik, s a házbeliek viszik fel szobájába. A két jószívű pesti német polgárt, akik tiszteletből Kisfaludy iránt, intézkednek az elhagyott költő megsegítése iránt, Turai József és Karádi Gusztáv III. é. n, alakították igen szépen. A férfikorában ábrázolt Kisfaludyt e felvonásban Völgyesi Pál III. é. n. játszotta teljes átérzéssel. Károly szolgáját, aki a nagy bajok közt gazdája lelkiüdvével is törődött, Munka László II. é. játszotta. Kitűnő szerep jutott Toldy Ferenc személyesítő jenek Pintér István V. é. n.-nek, aki orvos és jóbarát szerepében felejthetetlen alakítást nyújtott. A színjáték utolsó jelenete, amikor az akkori pesti írók, költők, az Auróra-kör tagjai, megjelennek Kisfaludy ravatalánál. Itt mondja el Toldy ama híres szavakat, amelyeket Kisfaludy haláláról Kazinczynak írt: Árvaságra jutottunk!,..; Czuczor megszemélyesítője (Lacza János II. é. n.) pedig imára szólítja fel a jelenlevőket a megholtért, aki eljutott igazi szülőföldjének szép határához: Istenhez. Az ünnepély rendezői : Geyer Béla és Homor Imre tanárok — utóbbi a színdarab szerzője is — igen szép etet emlékével gazdagították a jelenvolt hálás közönséget. A Budapesti Kamarakórus hangversenye A Budapesti Kamarakórus esztergomi hangversenye — mint jeleztük — március 23-án, vasárnap este lesz a Kaszinó dísztermében. A Kamarakórus Budapest egyik legkitűnőbb énekkara, amelynek a Zeneakadémián bemutatott hangversenyén maga Horthy Miklós kormányzó úr is megjelent. A kórus tagjai oly magas színvonalú együttest alkotnak az előadott számok bensőségét, áhítatát és formakészségét tekintve, hogy egyénileg senkit sem emelhet ki a hallgatóság. Az énekkar hanganyaga egészségesen zengő és képzett kitűnő hangokból áll. Műsora egyházzenei művekből, XVI— XVII. századi világhírű madrigálokból és magyar népdalkórusokból fog állani. A Balassa Bálint Társaság iránt, amely e hangverseny rendezését vállalta, bizonyára hálás lesz Esztergom művelt közönsége, mert oly művészi élvezettel lepi meg a hallgatóságot, amelyre — hisszük — sokáig kedvesen fognak visszaemlékezni. Az énekkar —• mint már jeleztük — a közeljövőben Jugoszláviában tart hangversenykörutat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával. •üiiniiiinii IIIHIIIIinillHllilHIIIIIUIIIHll ápoljuk a gyümölcsfákat Rendelet is előírja a kötelező gyümölcsíaápolást, de aki azt akarja, hogy gyümölcsfái hasznot is hozzanak, az a rendelet nélkül is kellő ápolásban részesíti a fákat. A gyümölcsfák ápolásának azok a munkái, amelyeket most kell elvégezni, rügyfakadás előtt, a következők : Mindenekelőtt le kell vágni a fákról minden elszáradt és törött ágat, még pedig tőből, hogy csonk ne maradjon. És ha nagyon sűrű a fa koronája, akkor egy pár ág kivágásával meg kell ritkítani. A levágott ágak helyeit tanácsos sebkátránnyal, vagy oltóviasszal, fehér zománcfestékkel bekenni A megmaradó ágakról szedjük le a föntmaradt, összeaszalódott gyümölcsmúmiákat, az összegubancolt levélcsomókat (ezek a hernyófészkek), de tanácsos minden fennmaradt levelet leszedni. Kaparjuk le a törzsről és a vastagabb ágakról a lehámló kéregrészeket, a fahéján lévő sebeket tisztítsuk meg alaposan és vágjuk ki késsel a héjat is egészen addig, amíg a fás résztől elválik. Utána keféljük le alaposan a vastagabb ágakat és a törzteeket is drótkefével. Ezek a munkák képezik a védekezés alapját. Aki ezeket elmulasztja, az hiába permetez. A permetezés az előbb írt védekezési munkák kiegészítésére szolgál. Permetezésre legajánlatosabb most a mészkénlé, amelyet most tó lehet kapni, vagy házilag elkészíteni. A mészkénlé pusztítja el az áttelelő rovarokat, valamint a legtöbb gombabetegséget is. A mészkénlé olcsó permetezőszer, házilag is elkészíthető. Kell hozzá : 1 kg, égetett mész, 2 kg kénpor és 10 liter víz. Ezt vasüstben legalább egy óra hosszat kell forralni úgy, hogy az elpárolgó vizet utánatöltjük. Lesz belőle 10 liter törzsolIRODALMI ESEMÉNY KERÉKGYÁRTÓ JÁNOS BÁBOK GEORGES OUDARD NAGY PÉTER VAGYUNK A CÁROK CÁRJA RACINE ÉLETE XIV. Lajos korának udvari életét állítja elénk, a kor legnagyobb drámaírójáról, Racine-ról irt kitűnő művében egy új magyar iró. Az újkori történelem legérdekesebb alakja : Nagy Péter, aki megálmodta azt az orosz törekvést, amelynek megvalósításáért küzd azóta is minden orosz rendszer. Ára 4.60 pengő. Ára 4.80 pengő. Megtekinthető minden könyvesboltban. S1NÜER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET dat, amit még 40 liter vízzel kell hígítani. Ezt a mészkénlevet használhatjuk permetezésre mindaddig, míg a rügyek nem kezdenek kifakadni. A permetezést felülről kezdjük és úgy végezzük, hogy a levél minden része szinte le legyen mosva. Adományok az árvízkárosultaknak Az árvízkárosultak megsegítésére folyó hó 12-én délig az alábbi adományok érkeztek ; Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbankhoz : Dr. Serédi Jusztinián bíboroscegprímás 2000, Esztergomi Székesfőkáptaian 1000, Kereskeüelmi és Iparbank 100, Polgári Egyesület 50, dr. Gróh József 25, Tóth Imre 20, Jalkóczy István, özv, Schönbeck Mihályné, Vermes Ignác és fia 10—10, Bálint Lajos, Felebarátok Asztaltársasága, Hollósy Mátyás, Keszthelyi Miklós 5—5, Berényi Vilmos, Ivá-> nyi Gyula, Könözsy István, Szílas János 3— 3, Fazekas József, Janek József, Kassay Zsófia, Leitner József, Szilas Hermin í—2 P. Az Esztergomi Takarékpénztár R. T.hoz : Petz Testvérek Iparművek 100, Nemes Hársak Asztaltársasága 60, dr. Meszlényi Zoltán, Irgalmas Nővérek tartományi főnöksége 50—50, özv, Rudolf istvánné 30, Késmárki Frey Vilmos 25, Illés Sándor, dr, Mertán János, Nádler Rezső, Tokodi Bányász Mozgó 20—20, Feichtinger Blanka 15, Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőségi és népművelési tisztikara 13, vitéz Szívós-Waldvogel József, dr. Hamza József, dr. Gigler Károly, Hamernyik Béla, Hamernyik Sándor, Pivók József, Szatzlauer Gyula, Szilvásy Gyula, Grósz István, Horváth Sarolta, Pfalcz Tivadar, dr. Felber Gyula, Schwartz Lajos, dr. Monsberger Ulrik, Ámon Károly, Kemény Lajos, Mayer János, Sólyomy Lajos, Einczínger Ferenc, vitéz Zsámbéky Pál 10—10, dr. Weísz Sándor 8, Bartal Alajos 6.40, Gaál Lászlóné 6, Fehér György, Kiss János (hentes), Stern Sándor, Fekete Reaső, özv. Farkas Elekné, Kubányi Sándor, Szentgyörgyí József, dr. Katona Gábor, özv. Farkas Józsefné, Jancsó Dezső, Juracsek Ferenc, Püspöki Aladár, Püspöki Mária, Boros Gyula, Farkas Jenő, Hartmann Ferenc, Szent Anna zárdai Irgalmas Nővérek, Salgó Sándor, özv. gróf Sternberg Józsefné, Szabadi István, Burány Ferenc, Kempelen Farkas 5—5, Geyer Béla, Homor Imre, Karácsonyi Jenő, Szkalka Lajos, Prommer János 4— 4, Rosta József 3,50, Csipak János és fia, Czirok Ferenc, özv. Meitner Lajosné, özv. Jancsó Gyuláné, Krízsán István, Márkus István, özv. Steiner Józsefné, özv, Földváry Istvánné, özv, Kakass Lászlóné, Malatinszky Anna 3—3, Kocsis Lajos, Raáb Alajos 2.50—2.50, Meggyes Károly, Kurucz János, Sántha Kamii, Szilágyi Géza, özv. Krasznay Gáborné, Torma Józisef, Apa Lajos, Klinda Károly, özv. Boczky Károlyné, özv. Grumann Lászlóné, özv. Prokopp Gyuláné, Rothnagel Gábor, özv. Buri Józsefné, Kubovícs Ignác, Leitner József, özv. Székely Henrikné, Mihailic Erna 2—2, Patyi Károly 1.70, özv. Vodicska Ferencné, özv. Bayer Károlyné, Víncze László, Egerszegi István 1—1 P, özv. Csányi Ferencné, Mihalik Tivadar 50—50 fillér. A gyűjtés tovább folyik, A befizetéseket hetenkint közöljük, Testvér/ A szeretet pislogó lángja szunnyad az emberi szívekben. Hiába várod Testvér, hogy lángra lobbanjon, ha magad nem szítod a tüzét. Ha igazán tudsz szeretni, Isten fia leszel és könnyű lesz neked az élet és élet lesz a halál. Kérded mi a szeretet ? Nem tudod, hogy kell szeretni ? Ugye eltelejtetted már ? A szeretet áldozatkészség és megbecsülés. Tekintsd testvérednek az embert, tekintsd az embert Krisztusnak és cselekedjél vele a szerint. A szeretet nem mérlegel, nem számítgat, nem gyűlöl, nem üldöz, a szeretet nem megy el érzéketlen lélekkel, szívvel a testvér nyomora mellett, hanem segít a testvéren szóval és tettel (tanáccsal és kaláccsal). Áldozatkész az ember csak úgy lehet, ha szeret. A szeretet felszárítja a kétségbeesés könnyeit, de kibuggyantja a hála és és öröm könnyeit. Ha kérek tőled Testvér, a szegénygondozó, vagy az árvízkárosultak javára, hidd el, hogy adok is ! Ha nem vagy lusta és kényelmes, késedelmes az adakozásra és adsz is, akkor száz tetejével kapsz is. Ha most még nem tudsz adni szeretetből, adjál érdekből és hamarosan megtanulod, mily nagy öröm és boldogság szeretetből adni. Ez a legjobb tőzsderészvény Testvér! A szenvedőket, a nyomorgókat a jómódúakkal csak a szeretet kovácsolhatja szétszakíthatatlan egységgé. És ez az egység a magyar jövő alapja és biztosíték arra, hogy'élet lesz neked a halál is. HARCOS. A hercegprímás a Katolikus Tanügyi Tanács ülésén. A Katolikus Tanügyi Tanács ülést tartott, amelyen a püspöki kar tagjai közül is többen vettek részt. Felolvasták a megjelenésben akadályozott Madarász István kassai püspök „A katolikus iskola mai feladatai* c. elnöki megnyitóját, majd fiuszti József egyetemi tanár a tanács feladatairól beszélt. Az ülést Sered Jusztinián hercegprímás zárta be Hangsúlyozta, hogy az iskolaügy az egyház egyik legfontosabb feladata s arra kell törekedni, hogy azt a jó hírnevet, amelyet a katolikus iskolák megszereztek, a jövőben növeljék is. Kinerezések a vármegyánél. A belügyminiszter dr. Rogrünn Jenő közig, gyakornokot aljegyzővé nevezte ki. — A kereskedelemügyi miniszter dr. Gedeon Gábor főispáni titkárt a minisztériumba rendelte be szolgálattételre. Gyászhir. Buchmann Miklósné szthurnlaeki Garzarolli Mária m. kir. honvédezredes özvegye, f. hó 11-én 76 éves korában elhunyt. Temetésa f. hó 14-én délután volt a belvárosi temetőben.