Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-09 / 64.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 bóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Kolozsvár önálló rádióleadóállomást akar. — Az elmúlt évben a főváros közel 17.2 millió pengőt fordított jótékonysági célokra. — Ungvárott kereskedelmi kamarát fognak felállítani. — Németországból importálunk angóra tenyésznyulakat. — Közel 40 millió pengőt fordított a Máv az erdélyi vasúthálózat rendbehozatalára. — Ülve vezetik a villamosokat Budapesten a kocsivezetők. — Alagutat építenek a budapesti Erzsébet-hídfőnél a Gellérthegy alatt. — Fűzős csizmát kapnak a hegyi alakulatok és ejtőernyős csapatok tisztjei és altisztjei. — Nagyobb mennyiségű sót szállítunk Szerbiába. — A magyar paprika meghonosításával kísérleteznek Dániában. — 700 vágón újbúzát őröltek fel addig a fővárosi malmok. — Pomáz határában megtalálták a honszerző Árpád fejedelem sírját. — Csak pótanyagból készült gabonazsákok kerülnek forgalomba. — Budapestet 25 év alatt 2 milliónál több külföldi látogatta meg. KÜLFÖLD Sehol sem tudták áttörni a szovjetcsapatok a német vasgyűrűt. — Eltávolították Perzsiából az amerikai állampolgárokat. — Ellenáll az iráni kormány az angol-szovjet nyomásnak. — Zágrábban kivégeztek 32 terroristát. —Elcsapták a keletitengeri flotta parancsnokát. — Japán hajóforgalma megszűnt Amerikával. — Rombolásokat akartak végre hajtani 30 amerikai hadianyaggyár ban. — Burmában ausztráliai és angol csapatok szállottak partra. — Afganisztán visszautasította Anglia tiltakozó jegyzékét. — Elhagyják az amerikai állampolgárok Iránt. — Nem foglalják le a takarékbetéteket Németországban. — Németország Iránban nem tűr angol mesterkedése — Fegyverszünet létesült Peru és Equador között. — Londonban hollandi kormány alakult. — A meg nem szállt Franciaországban leszállították a cigarettaadagot heti negyven darabra. — Mexikóban a jobboldali mozgalom nem tarthat nyilvános ülést. — Felévvel meghoszszabbították a német leányok munkaszolgálatát. — Franciaországban egy személynek naponkint három és fél deci bort lehet fogyasztani. — Szerémségben két meggyilkolt horvát csendőr miatt negyvenhárom szerbet lőttek agyon. — Korlátozták a szappanfogyasztást Svájcban. — Kutyák számára is élelmiszerjegyeket adnak ki Franciaországban. — Japáni és kinai csapatok összeütköztek Indokinában. — Több bolíviai állampolgárt letartóztattak Németországban. — Őserdei hadviselésre képezik ki a burmai angol csapatokat. — Japán nem tűri, hogy Amerika támaszpontot kapjon Szibériában. — Rooseveltné repülőgégen Angliába akar utazni. — Horvátországban éjszaka tilos a közúti közlekedés. — Egyetlen tonna széntartaléka sincs az angol iparnak. — Uj-Zéland és Ausztrália megszakítja a diplomáciai viszonyt a finnekkel. — Japán és Amerika között megszűnt a hajóforgalom. — Ázsiában rejtik el a szovjet titkos külügyi aktáit. — Megérkeztek már a cári ékszerek ^Sanfranciscoba. - Bukarestben a Balkánszövetség-teret Ber lini-térre keresztelték át. — Nagyobb flottát küldött Anglia a távolkeleti vizekre. — Japán blokád alá vette a sanghaji nemzetközi negyedet. — A zágrábi bombamerényletnek 23 súlyos sebesült és 4 halálos áldozata van. — A horvát kormány Duna—Adria csatornát tervez. — Kolumbus Kristófot szentté fogják avatni Rómában. — Titkos rádióadójuk van a szibériai felkelőknek. — Polgári ruhás katonák is harcolnak a szovjet hadseregben. — Olaszok váltják fel a balkáni német megszálló csapatokat. — Halállal büntetik Görögországban az élelmiszerrendelet megszegőit. Eddig 895 ezer szovjet fogoly, 13 000 páncélos harckocsi. 10.000 ágyú és 9000 repülőgép jutott német kézre — A szovjet minden búzakészletet Szibériába szállít. — Száz kommunistát kivégeztek Horvátországban. — A szovjet internálta a finn követséget. — Japán felajánlotta védelmét Sziámnak. — Mussolini másodszülött fia tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett. — Elindult Szibéria felé az első amerikai szállítmány. — Amerika ultimátummal szorítja Braziliát az Azori-szigetek megszállására. BABITS MIHÁLY a A nagy szellem, csak a legnagyobbakkal mérhető költő és író nemcsak a müveit világé, nemcsak az emberiségé, nemcsak a nemzeté, a magyarságé, nemcsak Európáé, Magyarországé, hanem Esztergomé is. Babits Mihály esztergomi is, Babits Mihály a mienk, esztergomiaké ís. Nemcsak az Előhegyen épült nyaralója, az ott kénye-kedve szerint rakott fészke révén, ahová vissza-visszatért minden esztendőben, valahányszor pihenni, felüdülni vágyott, nemcsak azért, mert itt többször előadást is tartott, és tiszteletbeli tagja volt az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak, hanem azért ís, mert vallomása szerint szerint szerette ezt az ősi tájat és lelke rokon volt a Várhegy fölött és alatt rajzó emlékekkel, azzal a történelmi hangulattal, amely a kupola és a sziklák körül borong s értette a kövek beszédét, értette az életért és kultúráért folyó küzdelemnek azt a gyönyörű örök-magyar szimfóniáját, amely itt zúg a Duna és a Várhegy találkozásánál. Ezért nemcsak testileg, hanem lelkileg is Esztergomé volt a jelenkornak ez a legnagyobb magyar költője, akihez hasonló nagy szellem az egész művelt világon is alig egypár akad. Esztergom is mélyen gyászol tehát Babits Mihály halálakor. Gyászol és emlékezik. Nem felejti el- szomorúan járókelő alakját, amint az Előhegyröl lejőve végigjár régi utcáinkon, a Dunapart felé tart, majd hűséges feleségétől, ismerőseitől, barátaitól kisérve betér a Szent István fürdőbe. Többször láttuk itt hoszszan álldogálni a parton. Kezét mellén tartotta, szép dantei fejét kissé lefelé hajtva fáradt szemét a világoskék vízen pihentette. Nem felejtjük el úgy sem, amint felfelé ballagott az Előhegyre, amint ott háza körül foglalatoskodott, sétált. Sokszor papírlapot tartott kezében és messzebb is hallani lehetett, amint hangosan mondotta el egy-egy költeményét. Az esztergomi tisztelők és barátok pedig akik oly szerencsések lehettek és meglátogathatták őt az előhegyi házban, hallhatták csendes, megfontolt és mégis oly meghitt beszédét, odaírhatták nevüket a fecskefészek falára, most megindultan, szomorúan gondolnak életük legszebb, értékes, feleljthetetlen emlékeire, a magasztos órákra, percekre, melyeket a magyar szellemóriás társaságában töltöttek. Ereklye nekünk ez az előhegyi ház, a magyar szellem és irodalom felavatott szent helye. Amikor Babits Mihály Esztergomba jött és itt pihenőhelyet keresett és talált magának, már régen a legnagyobbak között volt és életének, munkájának java már mögötte tornyosult. Babits Mihály 1883 novemberében született Szekszárdon, Budapesten az egyetemen tanári diplomát szerzett, Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, végül Budapesten tanított is, de csak 1917-ig, amikor végképp szakított a tanársággal és azóta tisztán az irodalomna élt. Költői hírnevét a Nagyváradon megjelent Holnap c. antológiában alapította meg, amelynek az ő neve mellett Ady neve adott jeleintőséget. Főmunkatársa, majd főszerkesztője lett a Nyugatnak. 1929-ben hívták meg a Baumgarten-díj gondnokának. Egymást követték verskötetei, elbeszélő művei, tanulmányai, amelyek mindig országos figyelmet keltettek és irányt sltbtak a magyar irodalmi és szellemi életben. Tagja volt a Kisfalud! Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a francia becsületrend lovagja, a Kazinczy-érem szépirodalmi nyertese, az olasz San Remo-díj 1939. évi nyertese. Az utóbbit főként Dante Dívína Commediájának remek fordításáért kapta, A világirodalomban talán csak akkora szellemek versenyezhetnek vele, mint Dante vagy Shakespeare, a magyar irodalomban pedig már régen Vörösmarty, Petőfi és Arany mellett van a helye a jelenkor legnagyobb magyar klasszikusának. Amikor sorra elővesszük alkotásait, akár verses munkáit, a Nyugtalanság völgyét, a Sziget és tengert, a Jónás könyvét, a Versenyt az esztendőkkel, vagy akár az elsőt, melynek címe Levelek írisz koszorújából, avagy elbeszélő műveit, a Gólyakalifát, a Halálfiaít, a Tímár Virgil fiát, a Kártyavárt, az Aranygarast, vagy akár tanulmányait olvossuk át, az Irodalmi problémákat, az Ezüstkort, Az európai irodalom történetét, vagy legújabb tanulmánygyűjteményét : írók két háború közt, — megerősödik bennünk a tudat, hogy nagy íróval, nagy emberrel van dolgunk, aki az örök emberi eszmények és a magyar európaiság legművészibb, legremekebb és megrázóan igaz reprezentánsa volt. Irodalmi, költői és szellemtörténeti érdemeit sokan lesznek hívatva méltatni a magyar és az európai írók avatott tollú mukásai közül, A méltatások egész sora jelent meg máris a napisajtó és a szépirodalmi lapok hasábjain. Élete nagy művét valóban ismerni és tanulmányozni kell minden művelt embernek. Azonban úgy érezzük, hogy mi esztergomiak külön is tartozunk Babits Mihály emlékének és hogy ez a szerény kegyeletes emlékezés a legkevesebb, amivel tartozunk a nagy magyar írónak és költőnek, aki Esztergomunkat vendégségével, jelenlétével és vonzalmával megtisztelte. Még utolsó napjait is itt töltötte, az esztergomi levegőtől remélt enyhülést szenvedéseiben, és már csak meghalni vitték Budapestre. El nem múló becsülésünk, hálánk és szeretetünk jeléül elküldjük koporsójára az előhegyi rét virágait, az esztergomi kertek színes virágcsokrait, az esztergomi tájak virágos zöldjét, a fenyőlombok sötétzöldjét a bazilikái és várhegyi környékről, — a virágokat és lombokat erről az.őszre hajló tájról, amelyen Babits Mihály látnokí szeme és nagy szelleme oly sokszor pihent. (g.) Kereskedelmi középiskola Esztergomban A kereskedelmi szakoktatásnak a mai kor követelményeihez mért fejlesztése érdekében az Esztergomi Kereskedelmi Társulat a Felvidék felszabadítása után kérelemmel fordult a kir, főigazgatósághoz és kérte, hogy városunkban a 4 osztályú kereskedelmi iskola létesítéséhez az illetékes minisztériumban a szükséges lépéseket tegye meg. Társulatunk ezzel a lépéssel alapszabályai 4. §-ában lefektetett gondolatot kívánta megvalósítani. A hivatkozott pont a következőket mondja : „A Kereskedelmi Társulat feladata, a kereskedelmi általános szakképzettség fejlesztése és fokozása céljából a keresk, tanonciskola támogatása, érettebb kereskedelmi alkalmazottak részére időszakonkénti szaktanfolyamok rendezése, végre a magasabb szakképzettségre törekvő ifjak részére Esztergomban egy állandó felsőbb kereskedelmi iskola vagy akadémia felállítása, illetve a célnak előmozdítása," Társulatunk vezetősége a múltban mindent elkövetett, hogy alapszabályainkhoz híven a kereskedelmi tanonciskolát támogassa. Az elmúlt években a kereskedelmi minisztérium által jóváhagyott 6 hónapos nyilvános kereskedelmi szaktanfolyamot tartottunk fenn az önálló kereskedők és az érettebb kereskedelmi alkalmazottak számára, A felsőbb kereskedelmi iskola, az u, n, kereskedelmi középiskola létesítése tehát társulatunk alapszabálvszerű célkitűzései közé tartozik. Közel fél évszázada annak, hogy az Esztergomi Kereskedelmi Társulat akkori vezetőségének kiváló tagjai alapítványokat létesítettek a kereskedelmi iskola céljaira. Állandóan foglalkoztatta elődeinket ís az a kérdés, hogy a gazdasági pályán elhelyezkedni kívánó fiatalságunknak módjában legyen a szükséges közgazdasági és kereskedelmi ismereteket egy Esztergom sz. kir. városban létesítendő felső kereskedelmi iskolában megszerezni, mert a kereskedelmi szaktanfolyamok tanterve nem nyújt alapos kiképzést a kereskedelmi pályára készülő ifjúságnak. A kereskedelmi és közgazdasági tanulmányokat csak azok az emberek nézik le, akik nem tudják, hogy a világ államai között folyó állandó gazdasági harcban mennyire fontos az, hogy egy ország életének gazdasági vezetői mennyire vannak birtokában mindazon ismereteknek, amelyek egy országot gazdaságilag hatalmassá tudják tenni, A mérnöki, orvosi, stb, foglalkozások csak gazdaságilag nagy országban fejlődhetnek. És van-e bármilyen foglalkozási ág, amelynek ne volna öszefüggése a gazdasági élet vérkeringésével. Amikor tehát társulatunk alapszabályszerű célkitűzése alapján a kereskedelmi középiskola életrehívásának első lépését megtette, kizárólag a fentebb vázolt elgondolások vezették, vánják hozni egy nagymultú városi köAnnál fájóbban látja, hogy ennek a kérdésnek megoldását összefüggésbe kízépiskola leépítésével. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat soha nem talált, mert nem ís keresett összefüggést e két kérdés között. Társulatunk nem úgy látja ennek a kérdésnek igazán helyes megoldását, hogy egy intézményt szüntessen meg azért, hogy egy újabbat létesítsen, Esztergomban egy kb. 200-as létszámú fiú- és női kereskedelmi szaktanfolyam működik, amely kizárólag a tandíjból tartja fenn magát, mert a város az utóbbi években már semmivel sem támogatta e kétéves és kiválóan működő kereskedelmi szaktanfolyamot. Ez a magas létszám bizonyítja legjobban, hogy a kereskedelmi középiskolára igenis 'szükség van. Azok a kereskedelmi iskolai tanulók, akik ma a győri, budapesti stb. kereskedelmi iskolákban tanulnak, szívesen tanulnának Esztergomban és a város kis hozzájárulással (fűtés, világítás) nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy ez a kérdés mielőbb megoldást nyerjen, A kereskedelmi szaktárgyakon kívül váró-