Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-09 / 64.szám

2 tSZTEKGOH if VIDIKI 1041. augusztus 9. sunk középiskoláinak tanárai taníthat­nák kezdetben az u. n. nem kereskedelmi szaktárgyakat. Nem olyan kérdés ez te­hát, amely megoldható ne volna anélkül, hogy egy nagy múlttal bíró más középis­kolához nyúljanak. Mindnyájan jól tudjuk, hogy egy is­kola megalapításának elsősorban anya­gi kellékei vannak és nemcsak pl. a ta­nári fizetések döntők ennek a kérdésnek elbírálásánál, hanem vannak még egyéb anyagi kiadások is (kémiai, fizikai, árú­ismereti szertárak felállítása, gyakorló irodai felszerelés, stb.). Egy kis jóindu­lattal azonban kezdetben ezt a kérdést is meg lehetne oldani, mert a városi közép­iskolának meglévő szertárait tanítás cél­jára átmenetileg igénybe lehetne venni. De hogy az anyagi kérdéseknél marad­junk, itt vannak városunk és megyénk fejlődéséért már a múltban is áldozatot hozott pénzintézeteink. Hogy csak mást ne említsünk, az Esztergomi Takarék­pénztár hosszú idő óta évenként a köz­gyűlésen bizonyos összeget szavaz meg a kereskedelmi iskola-alapra, de ugyan­csak ez a pénzintézet valorizálta a már említett kereskedelmi alapra adományo­zott, de az elmuit háború után devalváló­dott összeget. Itt van a megyében két nagy bányavállalat, vannak gyárai, mal­mai, stb. amely iparvállalatok bizonyára nem zárkóznának el egy kereskedelmi középiskola támogatásától, hiszen az on­nan kikerülő ifjak elsősorban a kereske­delmi vállalatoknak fognak dolgozni. A kereskedelmi középiskola kérdését tehát az előbb vázolt elgondolásban kel­lene a megvalósulás stádiumába vinni. Egy meglévő intézetet megszüntetni és he­lyébe egy másikat felállítani nem jelent fejlődést a kultúrpolitika terén ; a régi és jól bevált iskola mellé és nem helyé­be kell az új iskolát építeni ! Ezt a kér­dést pedig a város mindén komolyabb anyagi megterheltetése nélkül is meg le­hetne oldani, ha a vármegye és a város pénzintézetei, kereskedelmi és ipari vál­lalatai szorgalmaznák elsősorban a ke­reskedelmi iskola felállítását. Nincs is­kola Esztergomban, Az iskola sohasem sok, amikor annak működésével a legtel­jesebb mértékben meg vannak az érde­keltek elégedve, A háború előtti keres­kedelmi iskolák, akadémiák nagy rész­ben iparvállalatok segítségével alakul­tak. Ezek a komoly kereskedelmi cégek ösztöndíjakat alapítottak kiváló keres­kedelmi iskolai diákok részére, támogat­ták az intézetet célkitűzéseiben, állandó anyagi támogatással résztvettek az inté­zet fejlesztésében. Mivel ezt a kérdést helyesen megolda­ni a mai rendkívüli viszonyok mellett csak a fentebb vázolt módon látjuk, az vezetne a leggyorsabban és a legbizto­sabban eredményhez, ha a vármegye, vagy a város vezetője sürgősen értekez­letre hívná össze a város és megye (eset­leg a szomszédos vármegye) kereskedel­mi és iparvállalatainak, pénzintézeteinek vezetőit és meg vagyunk győződve, hogy e kérdés — megfelelő beállítás után — az értekezlet eredménye a kereskedelmi középiskola felállítása lesz. A kezdemé­nyezést azonban nem egyeseknek kell megindítani és se,mmi körülmények kö­zött sem személyes térre átvinni, hanem az arra legilletékesebb hatósági szervek­nek. Ennek a kérdésnek ilyen módon va­ló megoldása végre nyugvópontra hozná a helybeli városi gimnázium ügyét ís és nem osztaná pártokra városunk lakossá­gát és annak vezetőségét. Hisszük, hogy Esztergom város vezető­sége meg fogja találni a kérdés megoldá­sánál az egyedül helyes módot és akkor a város és megye minden számottevő té­nyezője közös erővel fogja ezt az elvitat­hatatlanul sürgős kérdést az egyedüli helyes módon megoldani. Esztergomi Kereskedelmi Társulat. •luiiiníiininiiiiiniuiwiifl A kesztölci légoltalmi szolgá­lat levente hősi halottja A jelenleg dúló háború, méreteivel le­nyűgöző, gigantikus küzdelem, élet-halál harc, amely a szebb, boldogabb jövő, az igazságosabb béke megteremtéséért fo­lyik, tőlünk magyaroktól is megköveteli a maga áldozatait. Honvédeink harctéri szolgálata és ha kell, önfeláldozása mel­lett a polgári lakosságtól, különösen pe­dig a fiatal leventéktől is komoly köte­lességek lelkiismeretes teljesítését kí­vánja a haza védelme. A légoltalmi figyelő és riasztó szolgá­lat teljesítése közben érte a halál az egyik ifjú kesztölci leventét is. Augusztus 4-én, hétfőn délután Hert­lik Ferenc 15 éves kesztölci levente és két társa teljesítettek légoltalmi szolgá­latot a templom tornyában. Két óra kö­rül nagyobb nyári zivatar kerekedett, erős vilámlás és mennydörgés kíséreté­ben,. Erre a fiúk lejöttek a templom mellé. Ahogy a zivatar kissé múlóban volt, ismét el akarták foglalni szolgálati helyüket a toronyban, Hertlik Ferenc ment elől és utána két társa. Ekkor a villám becsapott a toronyba, amely Hertlik Ferncet azon nyomban agyon­sújtotta, íiatal életét kioltotta. A másik két leventét a levegő nyomása a falhoz vágta, de kisebb ütődéseken és nagy ijedtségen kívül más bajuk nem lett. Csodálatosképpen a toronynak semmi baja sem történt és a villámcsapásnak még csak a nyoma sem látszik, Hertlik Ferencet a haza halottjaként temették el, ünnepélyes pompával, gyászmísével kapcsolatban, az egész lalu népének nagy részvéte mellett, szer­dán délelőtt 8 órakor. Életében mindig 'szorgalmas, példás magaviseletű, tekin­télytisztelő, jó levente volt, aki a paran­csot, a kötelességét mindig készségesen teljesítette, társaival szemben pedig baj­társiasan viselkedett. Ezért mindenki be­csülte és szerette őt. Temetésén megjelent a járási katonai parancsnok, községi elöljáróság a fő­jegyző vezetésével, az intelligencia, a dorogi leventék egy alakulata, a helybeli bányász leventezenekar, az összes kesz­tölci leventék testületileg, sok koszorús­lány és a falu apraja-nagyja. Sírjára többek között koszorút helyeztek : a já­rási katonai parancsnokság, az elöljáró­ság és levente bajtrásai. A koszorúkat volt oszálytársai vitték a koporsó előtt. A sírnál volt tanítója és leventeokta­tója megható szavakkal búcsúzott el a szeretett tanítványtól, a legjobb leventé­től, kit az Ur akkor szólított magához, mikor hazája iránti köelességét teljesí­tette. Az érte hullatott könnyek között ott ragyognak a legszebb és legdrágább gyöngyszemek, mert ő hazánk fiatalon is hős halottja és neve odakerült a legszen­tebb helyre, ahol a hazáért meghaltak nevei sorakoznak. Ugy látszik, hogy sorsunk, magyar ha­zánk jövendő sorsának jobbrafordulása érdekében, öreg, harcedzett férfiak harc­téri önfeláldozása mellett, szükség van olyan fiatal és ártatlan ifjú életnek a ha­za oltárán való feláldozására is, mint amilyen az övé volt. Hodász József. Tájékoztató az aug. 15-iki ünnepségekről Esztergom szab. kir. megyei varosnak iegnagyoDb egynazi ünnepe iNagyboictog­asszonynapja, a ioszeke.segyhaz ünnepe. Esztergom varos minden évben iparko­dott méltóan megünnepelni augusztus lő-et, amikor a zarándokok szazai sót ezrei szoktak felkeresni varosunkat, igy ez évben is méltó keretben és ünnepi mű­sorban kívánja augusztus 15-ét megün­nepelni, habar a jelenlegi háborús hely­zet sok előre és előre nem látott '•aka­dályt támasztott- A város vezetősége minden esetre a legnagyobb igyekezettel arra törekszik, hogy a városunkat felke­reső zarándokoknak és a helybeliekneK a szokásos egyházi zarándokló körmene­ten felül olyan szórakoztató és lelket ne­mesítő program álljon rendelkezésére, amely ezt a napot kedvessé és emiéke­zetessé teszi számukra ! Részünkről tehát tájékoztatni kíván­juk a közönséget azon programról, amely eddig sem a helybeli újságokban, sem pedig a városban kifüggesztett hirdetmé­nyeken feltüntetve nincsen. Legelőször is megjegyezzük, hogy a háborús nehézségek ellenére is sikerül a tűzijátékot megrendezni, amely már any­nyira közismert és népszerűvé vált Esz­tergomban, Augusztus 14-én d. u, 5 órakor a Szt. Gellért Otthonban lesz ünnepély, ame­lyen az ünnepi beszédet dr, Etter Jenő polgármester, t, elnök mondja. Minden remény meg van arra, hogy a zarándoklat felvonulása is az előző évekhez hasonlóan sikerülni fog, Buda­pestről külön hajó, Dorogról pedig külön vonat fog érkezni. Augusztus 15-én délután 2 órakor ze­nés felvonulás lesz a Széchenyi-térről a MOVE szigeti sportpályájára, ahol V25 óráig népünnepélyszerű vidám bemuta­tók, játékok és egyéb szórakozási lehe­tőségek állnak a közönség rendelkezé­sére. V25 órakor városunk sportéletében eddig még elő nem fordult igen kima­gasló sporteseményben lesz a sportked­velőknek része. A BLASz (Budapesti Labdarúgók Szövetségének) ifjúsági vá­logatottja mérkőzik Esztergom-Dorog­Tokod ifjúsági válogatottjával. Utána cigányzene mellett tánc lesz. Este V28 órai kezdettel pedig a Fürdő Szálló dísztermében, az Ipartestület ren­dezésében nagyszabású művészest, amely­nek keretében fellépnek a film, rádió, a Nemzeti Színház, a M. kir. Opera és a Városi Színház nagynevű művészei. Amint az előkészületekből eddig is lát­hatjuk, a művészest különleges, váro­sunkban eddig elő nem fordult művészi élményt jelent majd és ezért városunk művészétet pártoló és kedvelő közönsé­gének figyelmét erre ezúton is felhívjuk. Ez évi ünnepi programunk összeállítá­sa biztosítja, hogy a háborús nehézségek ellenére is ünnepélyünk teljes mértékben sikerülni fog. . a^m n m ^ »'ü.u./.a u a m m t Megjelent az új lakásrendelet Nagyjelentőségű rendelet jelent meg a hivatalos lapban a lakások és egyéb helyiségek bérletével kapcsolatban, A rendelet a lakások és egyéb helyiségek bérletét és a rendkívüli viszonyokra va­ló tekintetei az üzletek, valamint a mű­helyek szabad forgalmát is felfüggeszti, A zsidó által bérelt üzleti vagy üzemi helyiséget a jövőben is korlátozás nél­kül fel lehet mondani, sőt zsidó új üz­lethelyiséget a jövőben csak az iparha­tóság engedélyével vehet bérbe. A nemzsidó bérlőnek azonban csak egészen kivételes esetekben szabad fel­mondani. Biztosítja a rendelet a bérbeadó szá­mára azt a jogot, hogy negyedévi fel­mondással felmondhassa az üzleti vagy üzemi helyiség bérletét abban az eset­ben, ha a bérlőnek ipar jogosítványa vagy más engedélye megszűnt, vagy ha üzletét (üzemét) három hónapon át nem gyakorolja. A rendelet általános szabályként újra kimondja, hogy sem bért emelni, sem la­kást felmondani nem lehet még abban az esetben sem, ha a háztulajdonos maga vagy leszármazója akar beköltözni. Kivételt képez az az eset, amikor a háztulajdonos hiteltérdemlően igazolja, hogy az illető lakásra méltánylást ér­demlő okból szüksége van. Tilalom alá esik a külön díjak és egyéb mellékszol­gáltatások emelése is. Ha közszolgálati alkalmazott a bérlő, a bérbeadó felmondás esetében akkor is köteles más lakásról gondoskodni, ha a közszolgálati alkalmazott nem szolgálati helyén lakik. Afelmondást korlátozó rendelkezések hatálya alá nem tartoznak az olyan la­kások, melyekben négynél több lakószo­ba van, kivéve, ha a lakásban egynél több család vagy több önálló keresettel biró nagykorú személy lakik s egyikük­re sem esik négy szobánál több. A la­kás céljaira szolgáló helyiségnek más célra való igénybevételéhez hatósági en­gedély szükséges. A rendelet végül felhatalmazza a bel­ügyminisztert, hogy az általa megállapí­tott olyan városokban, ahol nagy a la­káshiány, elrendelheti a lakás céljára alkalmas, de nem lakott helyiségek igénybevételét, illetve bérbeadását. A kereskedelmi és iparkama­rai kerületek új beosztása Miniszteri rendelet jelent meg a ke­reskedelmi és iparkamarákra vonatkozó jogszabályok hatályának a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területre való kiterjesztéséről, valamint a debreceni, a kassai, a kolozs­vári, marosvásárhelyi és a nagyváradi kereskedelmi és iparkamara kerületének ideiglenes megállapításáról. A rendelet a kamarák nagyobb részé­nek kerületi beosztását, így a bennünket érdeklő győri kamarát nem érinti. A ka­marai székhelyek megnevezésével a je­lenleg érvényben lévő kerületi beosztás a következő : 1. Budapest, 2. Debrecen, 3. Győr, 4. Kassa, 5. Kolozsvár, 6. Ma­rosvásárhely, 7. Miskolc, 8. Nagyvárad, 9. Pécs, 10. Sopron, 11, Szeged, A ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamarák szá­ma tehát 11. Az egyes kereskedelmi és iparkama­rák hatásköre több vármegye és város törvényhatóságának területére terjed ki. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara kerületébe tartozik Esztergom, Győr, Komárom, Veszprém, Nyitra és Pozsony vármegyék, valamint Győr és Komárom thj. városok, ^jiii..iüJijxiaoaJitr.--J3iiii..He. an ntag-JMumjcra Szigorúan megbüntotik az ipari világ strómanjait A második zsidótörvény hatálybalé­pése után, mint ismeretes, a zsidók egyrésze elvesztette íparigazolványát és a törvény rendelkezései folytán kényte­len volt bezárni az üzletét. A gazdasági őrségváltás gyakorlati keresztülvitele, — mint azt előre is várni lehetett, nem ment simán. Az érdekeltek legnagyobb része nem tudott belenyugodni a pozíció­vesztésbe és az ország gazdasági életé­ben megjelentek a strómanok. Sok eset­ben előfordult, hogy csak az iparjogo­sítvány került keresztény kezekbe, de az üzletet továbbra is az a szellem irá­nyította, amely uralomrajutása óta nem csinált egyebet, mint szabotálta az egye­temes magyarság nemzeti péljait. Miat­tuk azután a keresztény középosztály nem tudta elfoglalni a magyar gazdasági életben az őt megillető helyet. A strómanok leküzdése érdekében a kereskedelemügyi miniszter már az el­múlt esztendőben rendeletet adott ki, amelyben előírta, hogy az egyes ípariga­zolványokat felül kell vizsgálni arra va­ló tekintettel, hogy az ipart tényleg az igazolvány tulajdonosa űzi-e, vagy csak a neve alatt dolgozik valaki más ? A rendelet kimondotta, hogy akinél az iparhatóság szabálytalanságot talál, at­tól az iparengedélyt be kell vonni és az ügyet át kell tenni a kihágási bíróság­hoz. Ha pedig a szabálytalanságok a zsidótörvény kijátszására történtek, ott érvénybe lépnek az 1939. évi 4, tc, első paragrafusának rendelkezései is. A rendeletet annakidején az ország egész területén életbeléptették. Időköz­ben azonban a hatóságok tudomására jutott, hogy az iparigazolványok általá­nos felülvizsgálása után néhány zsidó tőkés ismét keresztény cégér mögött folytatja üzelmeit. Értesülésünk szerint az illetékes hatóságok éppen ezért elha­tározták, hogy a gyanús iparigazolvá­nyokat razziaszerűleg felülvizsgálják és ahol szabálytalanságot találnak, azonnal viszavonják az iparengedélyt és bezár­ják az üzletet, a törvényt kijátszók el­len pedig a legszigorúbb kihágási eljá­rást indítják meg. HIREK Kultuszóra a Szent Gellért Ott­honban. F. hó 14-én d. u. 5 órakor, a Nagyboldogasszony-napi ünnep­ségekkel kapcsolatban kultuszóra lesz á Szent Gellért Otthonban, amelyen R. Kamenszky Gyula ala­pító, örökös elnök ismerteti az egye­sület húsz évi munkásságát s az alkalmi beszédet dr. Etter Jenő polgármester fogja mondani. Be­mutatásra kerülnek még a zenésí­tésre alkalmas Szt. István és Szt. Gellért ódák. utána babérkoszorút helyeznek el az Otthon falán levő Szt. Gellért és a Szenttamás-hegyen levő Szt. István domborművekre. A manrézai lelkigyakorlatok aug. 1-től 5-ig tartottak. Ez évben p5 en vettek részt azon és P. Polgár András S. 3. vezette. P. Polgár And­rás jezsuita atya neve nem isme­retien az esztergomiak előtt. Évek­kel ezelőtt az esztergomi iskolás­gyermekeknek, majd a vízivárosi zárda növendékeinek, legutóbb pe­dig, f. évi május havában, a vízi­városi és szenttamási híveknek tartott lelkigyakorlatokat. Ennek alapján most az esztergomiak külön kérték az ő személyét és meg is kapták. Háromnapos vezetése mé­lyen bevésődött az esztergomiak lelkébe. Akik hallgatták az ő meg­rázó hatású beszédeit, azok soha­sem fogják azokat elfelejteni. A lelkigyakorlatok befejezésekor meg­nyilvánult lelkesedés és boldogság láttára fájó szívvel gondoltunk arra, hogy miért is nem megy oda min­den esztergami kat. hivő? Akik most nem akartak oda elmenni, holott talán megtehették volna, na­gyon sok örömtől és lelki kincs­től fosztották meg magukat. Ajánljuk ezeknek, hogy pótolják mulasztásu­kat és jelentkezzenek a Manrézá­ban, Bpest XII, Labanc-út 57 szám alatt. Más időpontban és idegen férficsoportokban is hallgathatunk zárt lelkigyakorlatokat. A nők ha­sonlóképpen jelentkezhetnek Pééelen, jahol szintén jezsuita Atyák végzik ezt a léleknemesítő és nemzetnevelő inunkat. Esküvő. Csurgay Erzsébet és Párkányi Ignác bánya tisztviselő f. hó 10-én d. u. fél 1 órakor tartják esküvőjüket a Szent Anna plébánia­templomban. Az Esztergomi Oltáregylet f. hó 10 én, vasárnap tartja szokásos havi szentségimádását a vízivárosi zár­datemplomban. D. u. 5 órakor litánia, szentbeszéd és szentség­betétel. A havi választmányi ülés elmarad. Esküvő. Gerendás Ilonka és Farkas Károly f. hó 9-én d. u. 4 órakor tartják esküvőjüket a Szent Anna plébánia-templomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom