Esztergom és Vidéke, 1941

1941-04-19 / 32.szám

EOTtRfifttMKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 32. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. ÁPRILIS HÓ 19 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Magvar ejtőernyősök foglalták e Ujverbászt. — A szovjet nem he­lyesli, hogy megszálltuk a Jugoszlá­viához csatolt magyar részeket. — A magyar érdekek angliai képvise­letét Svédország vállalta. — Maros­vásárhelyen nagy textilgyárat építe­nek. — Tizenötezer foglyot ejtettünk és 100 ágyút zsákmányoltunk Bács­kában. — Egységes villanyárak lesz nek az egész országban. — Egy millió pengős keretben szállíthatunk bútorokat Németországba. — Más­félmillió pengőt adtak tavaly a ban­kok kulturális és hazafias célokra. — Belgák is akarnak magvakat ter­melni Magyarországon. — Jövőre el­készül a badacsonyi állami kikötő. •— Négy nagy cukorgyárat kaptunk vissza Bácskával. — Szeged jogi kart kér a Délvidék visszatérése után. — A zsidók 542.048 katasz­teri holdat jelentettek be a második zsidótörvény alapján. — A Bárdossy­kormány csütörtökön mutatkozik be az országgyűlésnek. — Szegednek 69 ezer hold földje van. KÜLFÖLD Egyiptomba harcolnak már a né­met csapatok. — Oroszország sem­leges marad, ha Japánt támadás érné. — A szerbek által elűzött hor­vátokat Bécsben összeírják. — Det­ronizálta az iraki nemzetgyűlés Emir Abdalah kormányzót. — Görögor­szág ellen fordul a német offenziva. — A dalmát begyek közé menekült a vert szerb sereg. — Franciaor­szágban három éven belül tilos a válás. — Pavelics Ante dr. lett az új horvát államfő. — Irak angolel­lenes kormányzót választott. — Da­kart meg akarják szállni az ango­lok. — Sokallják már Amerikában az emigránsok beözönlését. — Meg­tiltotta a newyorki rendőrfőnök az utcai gyűjtést Görögország részére. — Nem szabad csomagot bevinni az amerikai elnök palotájába. — Montenegró is független állam akar lenni. — Moszkvába készül Szimo­novics tábornok, szerb miniszter elnök. — Antonescu tábornok visz­szautasította Horia Sima felajánlott közreműködését. — Ismételten kor­látozták a húsfogyasztást Romániá­ban. — Az angolok futása Görög­országból fejvesztett meneküléssé vá­lik. — Fegyveres erővel kényszerí­tik az angolok a görögöket keres­kedelmi- es hadihajóik átadására. — Az albán fronton a görög csapatok mindenütt visszavonulnak. — Ro­mániában hatóságilag ellenőrzött tisztasági hetet tartanak. — Lefog­lalták Hollandiában a zsidók rádióit. — Dél-Karinthiát és Krajnát Német­országhoz csatolták. — A pápa kö­zeli és becsületes békét kivánt a népeknek. — Törökország kiterjesz­tette a kiürítést Trácia és a Darda­nella-övezet egyes részeire is. — Bulgária megszakította diplomáciai érintkezését Jugoszláviával. — Elké­szült a francia Összeomlás vádirata. — Hitler és Mussolini állapítják meg Horvátország új határait. — Amerika nem ismeri el független­nek Dánia kormányát. — Törökor­szág ezentúl is kitart nem nem had­viselő magatartása mellett. — A gö­rög koronaékszereket Egyiptomba szállította egy angol hidroplán. — Kiürítik az Alexandriától nyugatra eső parti helyiségeket. — Véres an­golellenes tüntetések voltak Kairó­ban. — A megnemszállt Franciaor­szágban hetenkint két nap tilos a sörivás. — Betiltották Horvátország­ban a politikai pártokat. — Inter­nálják a rémhírek terjesztőit Romá­niában. — Mexikóban földrengés el­pusztította Colim városát. — Sang­hajban egy jugoszláv gőzös matró­zai fellázadtak. — Pétaín francia ál­lamfő megtekintette Lourdest. — Pireusban az angol és görög kato­nák között komoly összeütközés tör­tént. — Letette a fegyvert és meg­adta magát Serajevóban a második szerb hadsereg.'— A német hadse­reg áttörte az angolok vonalát Gö­rögországban. — A szovjet élelmi­szert szállít Belgiumnak. — Pozsony­ban az új népszámlálás szerint 15.800 magyar van. — A szovjet nem változtatja meg politikáját Kí­nával szemben. — Amerika vállalta Bulgáriában a szerb érdekképvisele­tet. — Hadianyagot gyártanak Hol­land-Indiában. — Megszűnt a köz­ponti hatalom Szerbiában. — Rom­bolásokat hajtottak végre a szerbek Vaskapunál. — Laval visszatér a Petain-kormányba. — Amerikához akar csatlakozni Indo Kina. — Meg­támadták Sziámot az angol csapa­tok. — Károly volt román király és Lupescuné Mexikóban telepednek le, — Londonban felrobbantottak a Kris­tály-palotát. A hercegprímás húsvéti beszéde Hiísvét vasárnapján dr, Serédi Jusztí­nián bíboros-hercegprímás ünnepi nagy­misét pontifikált az esztergomi íőszékes­egyházban, utána pedig apostoli áldást osztott és szentbeszédet mondott. Beszédében az első húsvétvasárnap óta fennálló igazság hangsúlyozásával és bi­zonyításával foglalkozott a bíboros fő­pásztor, amely szerint Krisztus él, Krisz­tus győz, Krisztus uralkodik és Krisztus az ö népét minden bajból megmenti. —• Krisztus az első husvétvasárnapon feltámadásával a halált és bűnt legyőzve feltámadott az örök életre. De nemcsak a mennyországban, hanem a földön is él Krisztus és folytatja életét az Ö ti­tokzatos testében, az anyaszentegyház­ban. Megígérte, hogy a pokol kapui nem fognak erőt venni rajta és vele marad a világ végéig. — Az egyház kétezeréves történetében látjuk, hogy ellenségei hiába próbálkoz­tak eltörülni a föld színéről, hiába akar­ták elpusztítani külső és belső ellenségei. Krisztus él az őt szerető lelkekben is a megszentelő malaszt által. Alapvető élet­igazság az Ö dicsőséges feltámadása és Krisztus megdicsőült életét szüntelen hirdeti az anyaszentegyház. Krisztus megtestesülése, élete, halála és feltáma­dása az emberek üdvösségét szolgálja. Amint Ádámban minden ember meghal, úgy Krisztusban minden ember megele­venedik. Krisztus az Oltáriszentségben adja lelkünknek az örök életet, de Krisztus élete testi, földi életünkben is megnyilatkozik. Akinél az Ur van, annak élete van I —• Az első húsvétvasárnap óta Krisztus győz, mert nemcsak akkor volt hatalma a halál felett, hanem diadalmaskodni fog a világ végezetéig. Anyaszentegyhá­zának adott tanításával szüntelen le­győzi azokat a támadásokat, amelyeket a gonoszok intéznek erkölcse, alkotásai, intézményei, hűséges hívei és papjai el­len. Ha az egyház történetét nézzük, szüntelen látjuk Krisztus győzelmét. Hol vannak ma az egyház régi hatalmas el­lenségei, akik annak idején üldözték, megalázták ? —• Krisztus azonban az ember lelkében is győz azzal, hogy kegyelmei által megöli a bűnt, megfékezi a gonosz kísértéseket és győz az utolsó napon, amikor feltá­masztja az enbert és a testét lelkével egyesíti. —• Az első húsvétvasárnap óta Krisztus uralkodik is, mert azóta egyháza által közli tanításait, parancsait az emberek­kel. Szinte azonosítja magát az egyház­zal, amikor átadja tanító, megszentelő, törvényhozó és életrekeltő hatalmát. Ennek bizonyítására szolgáló evangé­liumi kijelentéseket sorolta fel ezután a bíboros főpásztor, majd folytatta : — Vajha megfontolnák, megértenék ezeket a félelmetes krisztusi kijelentése­ket azok, akik olyan könnyen lesajnál­ják, semmmibeveszik Krisztus törvényeit, amelyek megtartását egyházán keresztül követeli az embertől a családi, társadal­mi és nemzeti életben ! — Az első husvétvasárnaptól kezdve Krisztus megszabadítja minden bajtól az 0 népét, azokat, akik egyházába lépnek és tanítását követik. Krisztus egyházá­ban az ember elérheti lelke üdvösségét, A lelki veszedelmeken kívül Krisztus sokszor a testi, társadalmi és gazdasági bajoktól is megmenti az embert, amint ezt családok, nemzetek története iga­zolja. —• Azonban Krisztus csak akkor fog megszabadítani bennnünket minden baj­tól, ha az Ö nyomdokait követjük, — Éppen ezért erről a helyről, mint a főegyházmegye főpásztora, kérem az én kedves híveimet és mint az ország prí­mása kérem az egész nemzetet és a nem­zet vezetőit, tegyék már egyszer félre azt a liberális felfogást, amely a magyar em­bert függetleníteni akarja az egyháztól és erkölcsi törvényeitől! Ne áltassuk álke­reszténységgel magunkat és másokat ! Valóban Krisztus az, aki minden bajtól megszabadít minket, de jegyezzük meg jól, ha nem vetjük le nemzeti bűneinket, ha álkereszténységgel akarnánk boldo­gulni, ha Isten VI. és IX, paroncsolatait szinte intézményesen megszegjük, ha nem hagyjuk el a káromkodást, a széthú­zást, a házasság és gyermekáldás elleni bűnöket, akkor nem szabad csodálkoz­nunk rajta, hogy Isten megsokalja bű­neinket és nemzeti szempontból is meg­sanyargat bennünket! —• Szenvedéseink közepette azonban nem szabad kétségbeesnünk s nem szabad elfelejtenünk azt, hogy szenvedés és ha­lál nélkül nincs élet és feltámadás. A szenvedésekben és megpróbáltatásokban ís Krisztust kell követnünk, mert csak így lehet részünk az Ö dicsőségében és csak így menekülhetünk meg a mai nagy világégésben ! Beszéde végén a főpásztor abban fog­lalta össze húsvéti jókívánságait, hogy térjen magához mínden magyar ember és bűnét felismerve igyekezzék szabadulni a gonosztól, hogy az ember és a nemzet élhessen, győzhessen, uralkodhasson Krisztussal, aki nemcsak örök életet biz­tosít a mennyben, hanem a földön is megszabadít minden bajtól. fiSlIíiraiIHIIIlIHlllüBllülHI IIHIIIIHIIUIMII. A magyar falu sorsán épül fel a nemzet jövője Nagyon érdekes előadást tartott Sze­keres László dr., a Faluszövetség igazga­tója Esztergom-Szentgyörgymezőn, A Kat. Olvasókör nagytermét zsúfolásig megtöltőre a közönség, melynek soraiban ott láttuk Portik Zoltán h. plébánost, Erős András és Petróczy István gazdá­kat, a Faluszövetség szentgyörgymezei fiókjának vezetőit, de részt vettek nagy­számban az asszonyok és a gazdaifjú­ság Í3, A több mint 500 főnyi hallgatóság a Hiszekegy elmondásával vezette be az előadást, Erős István szövetségi alelnök hazafias és lelkes beszédben rámutatott arra, hogy a mai időkben a földmives népnek minden alkalmat fel kell hasz­nálni arra, hogy tudását kibővítse, haza­fias és vallásos érzületét kimélyítse. Erre szolgálnak a felvilágosító előadások. Majd Szekeres László dr., a Faluszö­vetség igazgatója beszélt. Előadásának tárgya a „Falu és város" volt, amelynek keretében kimutatta, hogy a kettő kölcsö­nösen egymásra van utalva, éppen azért kerülni kell mindazokat, amelyek a falu és város közé éket vernek, — A magyar falu sorsán épül fel a nemzet jövője < — mondotta az előadó — azonban ne áltassuk magunkat, sok a munka még, de a szebb jövő megéri ezt. Hinni, engedelmeskedni és dolgozni, ez legyen a falu jelmondata, amint Musso­lini is mondotta népének. Bízzunk az is­teni gondviselésben, engedelmeskedve vé­gezzük hazafias kötelességeinket, köves­sük azokat, akiket a gondviselés a nem­zet élére állított, akkor győztesen kerü­lünk ki a világpusztulásból is. Ma nem a vitatkozás, a krítízálás és a konkolyhin­tés, a széthúzás idejét éljük, hanem azt amikor kezet kézbe téve, komolyan kell dolgoznunk a holnapért, a magyar jö­vőért. Mínden erőnkkel oda kell töre­kedni, hogy a nemzet a szerencsésen megtalált úton járni és haladni tudjon. A falu panasz nélkül tud tűrni és türel­mesen viseli el az élet jármát, pedig sok­szor úgy látszik, mintha a ránk szakadt sok baj közepette a hangosabbaké lenne az elsőség. Ha a falura és a városra épí­teni akarunk, akkor azzal komolyan is kell foglalkoznunk. Kevesebbet törőd­jünk papiron a faluval és többet a való­ságban, amit hála Isten a kormányzat rendelkezései napról-napra jobban iga­zolnak, A falu ébred és az a fontos, hogy ez az ébredés a nemzet javára szolgál­jon. Az előadás után a hallgatóság sokáig lelkesen ünnepelte Szekeres Lászlót, Ez­után Nyári József tanító foglalta össze a beszéd tanulságait. Az előadás a Him­nusz eléneklésével ért végett. A kereskedők csak a folyó szükségleteket szolgáló árú­mennyiségeket szolgáltathat­ják ki a vevőknek A háborús gazdálkodással szükségkép­pen együtt járó anyaghiány, továbbá bi­zonyos közszükségleti cikkek forgalmá­nak szabályozása — így bizonyos köz­szükségleti cikkekre a jegy- vagy utal­ványrendszer bevezetése — a fogyasztó­közönségben kisebb-nagyobb vásárlási pánikot kelt. Ennek az észszerűen meg nem okolható és kizárólag tömeghangu­latra visszavezethető pániknak a közel­látás biztosítása szempontjából az a rendkívül hátrányos következménye, hogy olyan közszükségleti cikkekben is hiány áll elő, amelyekben a termelésnek és behozatalnak a végzett számítások szerint a belföldi szükségletet teljesen fedeznie kellene. Ezen felül az ilyen pá­nik folytán a közszükségleti cikkek a fo­gyasztók között nem egyenlően, illetőleg nem arányosan oszlanak meg. Azok, akik anyagilag tehetősebbek és idejük van, je­lentős készletet gyűjtenek maguknak, míg az anyagilag kevésbé tehetősek fon­tos közszükségleti cikkekhez ennek foly­tán nem juthatnak hozzá. A háborús gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy bárki ís hosszabb időre kielégíthesse jelentkező árúszükségletét és árukészletet gyűjtsön, A közszükség­leti cikkek kellő mennyiségben rendelke­zésre állanak s így a közösség, tehát a nemzet érdeke ellen vét, aki tényleges szükségletét meghaladó oktalan árúhal­mozással megakadályozza, hogy bizo­nyos közszükségleti cikkekhez mindenki

Next

/
Oldalképek
Tartalom