Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 13. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 13. SZÁM. í; | VASÁRNAP, 1940. FEBRUÁR 18 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 KorOSZÍáSiy jßdlitlfcäi OS tärSädäiOBÜ läp Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer ' Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A behavazott város Még a legöregebb esztergomiak sem nagyon emlékeznek olyan ke­gyetlen télre és ekkora havazásra, mint az idei. Már hetek óta der­mesztő hideg tart, szinte szakadat­lanul hull a hó, eltorlaszolja az uta kát, elzárja a várost a külvilágtól, megáll a forgalom, a közlekedés, megáll az élet. Áll ez, úgy látszik, városunk életének minden terüle­tére is. Már négy hétnél hosszabb ideje, hogy az első hó lehullott, de eddig még a fő útvonalakról sem tudták eltakarítani, hogy a közlekedés leg­alább szabaddá váljék, nem szólva a város egyes szinte teljesen elszi­getelt, elzárt belső részeiről. Drágul az élet, drágább lett a tej, nincs tojás. Az árvizsgáló kormány- biztosság ugyan megállapította a tej­nek literenkint két fillérrel való drá­gulását, nálunk azonban minden to­vábbi nélkül négygyei drágították és nincs ellene semmi intézkedés. A múlt szombaton — szemtanú be­szélte — a Párkányból jövő kofá kát jellegzetes közgazdasági külsejű emberek állították meg és kosár­számra vették meg tőlük látatlanban a tojást, persze 16—19 fillérért. A hatóságok nem tudták, legalább is nem tettek ellene semmit, az eszter­gomi háziasszonyok meg uzsoraáron fizették a tojás kegyesen osztogatott egy-egy darabját. Súlyos cikkek jelentek meg már egyes fővárosi lapokban is városunk helyzetéről. Az alispáni székfoglaló­nak városunkra vonatkozó kijelen­tései után azt reméltük, elég ennyi, hogy valami történjék, de reményünk meddő maradt. A régi időkről azt olvassuk, hogy a végvári vitézek a zord téli hóna­pokban tanakodtak, tervezgettek. Összedugták a fejüket és kitervez­ték, mi mindent csinálnak majd nyá­ron. Készítették a terveket, kiosztot­ták a szerepeket, előkészítették a szükséges fegyvereket, szerszámokat. A szép idők eljöttével aztán hajrá 1 Ment a munka, gyűlt az eredmény, a dicsőség 1 Azt gondoljuk, nálunk is a tél a tervek előkészítési ideje, van is elég előkészíteni való, hogy aztán nyáron égjen a munka, őszre gyűljön az eredmény. Van ugyan egy-egy gyűlés, amely .folyó Ügyeket“ tárgyal, pl. „tudo­másul veszi*, hogy a város megint egy súlyos perét elvesztette és ne­héz összegeket fizet életjáradéknak. Nagyobb dolgokról azonban nem igen esik szó. A városfejlesztési bizottság, ugyan ki tudja, mikor volt együtt utoljára és akkor mit határozott ? Nem csoda, ha aztán egy.gy ritka ülésen sok a tárgy, izgatott a hangulat és nagy az elkedvetlenedés. Az idegenforgalmi bizottság tagjai is már nagyon rég látták egymást együtt. A múlt nyár tanulságait nem dolgoztuk fel, a jövőre nem készü­lünk elő, megint egy esztendő múlik el majd hiába, miközben folyton arról beszélünk, hogy az idegen- forgalom varosunk jövő fejlődésének •gyik alaptényezője. A gazdasági élet terén sincsen semmi terv, vagy készülődés. A múlt nyár állat- és gyümö'csérté-te sitési nehézségei nagyon sok tanul­sággal és feladattal szolgáltak. Na­gyon súlyos kár érte a gazdatársa­dalmat elhanyagoltságuk miatt I Ja­vításukra azonban — tudomásunk szerint — semmisem történt. Talán abban bízunk, a tavalyi rekord-ter­més után évekig megkímél bennün­ket a jó Isten, hogy a bő termés kér­dései gondot okozzanak nekünk I A kérdések égetik, fojtogatják az adózó polgárságot, kivezető utat nem lát, megindulást ezeken még kevésbbé. A hó pedig hull, csende­sen hull, eltemet mindent, s fehér, csendes, egyforma lesz minden, mint a temető . . . Dr. Vármegyei gyűlések Esztergom vármegye törvényható­sági bizottságának kisgyűlése és köz- igazgatási bizottsága kedd délelőtt tartotta meg rendes havi ülését. A gyűléseken a tárgysorozat tár­gyalása során különösen az eszter­gomi tagok szólaltak fel és kifogá solták, hogy Esztergom városában a hóesés teljesen megbénitotta a közlekedést. A vasútállomáshoz pél­dául sokszor még gyalogszerreí sem lehetett eljutni. Mindenesetre, — hang­súlyozták a felszólalók — az ínség- munkáknak jobb megszervezésére van szükség, akkor azután ilyen za­varok a legkedvezőtlenebb időkben sem fognak bekövetkezni. Igen komoly és megszivlelésre ajánlatos volt az a felszólalás is, amely a város vezetőségének az ár­vízveszélyre idejekorán való felké­szülését ajánlotta figyelmébe. Az idei időjárási viszonyok a legkomolyab­ban figyelmeztetik az illetékeseket, hogy számoljanak a valószínű tava­szi áradásokkal és idejekorán tegye­nek meg minden lehetséges intézke­dést. A tárgysorozat tárgyalása során a kisgyűlés jóváhagyta a város kép­viselőtestületének azt a határozatát, amely a légoltalmi szükségleteknek megfelelően módosítja a város épí­tési szabályrendeletét. Elutasította ellenben a város tiszt­viselőkarának fellebbezését, amelyet a város egyik közgyűlési határozata ellen nyújtottak be. Ez a határozat a tisztviselői pótlékok felemelését ta­gadta meg. Jóváhagyta a kisgyűlés a város képviselőtestületének azt a határo­zatát, amely egyes utakat közdűlő- utakká nyilvánít, továbbá a város­nak azt az elhatározását, hogy a katonai autók garageépülete szá­mára területet enged át és biztosítja az építkezéshez szükséges kőanyago­kat is. Az Esztergomi Hajós Egylet ügyé­ben is jóváhagyta a kisgyűlés azon városi intézkedést, hogy elengedi a varos a Hajós Egylet tartozását és ezért viszont a város az áíiamtól a forgalmiadóból ugyanolyan összegű megtérítést kap. A tárgysorozat további során a megye községeinek különböző ügyei szerepeltek. Magyar- és Németszőgyén községi körorvosi lakást, Farnad pedig köz ségházát és jegyzői lakot épit. Több község szabályrendeleteit módosig a, Bátorkeszi, Búcs, Muzsla, Nagyölved, Nána, Magyar- és Németszőgyén községek a „Horthy Miklós Nem­zeti Repülő Alap“ támogatására aján lottak fel háztartásuk tehervi selőké- pességéhez mért pénzösszegeket. A kisgyűlés után a törvényható ság közigazgatási bizottsága ülése zett, melynek tárgysorozatán a szo­kásos havi jelentések szerepeltek. Együttes körzeti Iskolafelügyelői értekezlet Komáromban A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése folyán folyó hó 6 án Komáromban, a polgári fiú­iskola rajztermiben egésznapos kör­zeti iskolafelügyelői értekezlet volt, melyen a magyar nápoktatásügyi központ irányítói mellett résztvett Esztergom, valamint Komárom vár­megye valamennyi körzeti iskolafel­ügyelője. Az értekezlet célja az volt, hogy a visszacsatolt területek kör­zeti iskolafelügyelői egységes és át­tekinthető képet nyerjenek a keresz­tény és magyar szellemű oktató­nevelői munka szakszerűségének és módszerességének korszerű követel­ményeiről. Az értekezleten megjelentek: dr. Kosa Kálmán és dr. Balassa Brúnó kultuszminiszteri osztályfőnökök, Keh­rer Károly ny. tanügyi főtanácsos, Tesiéry Károly tanügyi főtanácsos, mint előadók, továbbá Csaplovics József komáromi tankar, kir. főigaz­gató, Piacsek Rezső tanügyi titkár, a kir. főigazgató helyet ese, vitéz Szabó István tanügyi tanácsos, Ko­márom vármegye kir. tanfelügyelője, dr. Patter István tanügyi s. titkár, Esztergom vármegye kir. tanfelügye­lőjének helyettese, dr. Takács Gyula tanügyi s. titKár, Kónya József és dr. Jámbor László tanügyi s. fogal­mazók, dr. Szomolányi Sándor tan­ügyi fogalmazógyakornok, Wiesen­bacher József törvényhatósági nép­művelési titkár, valamint Esztergom és Komárom vármegyék valamennyi körzeti hkolafelügyelője. Az értekezletet a Magyar Hiszek­eggyel nyitotta meg Csaplovics József tanker. kir. főigazgató s üdvözölte a megjelent kiváló előadókat. Émelke dett hangon külön-külön emlékezett meg a kitűnő vezetők kivételes szak­tudásáról és a népoktatásüggyel szem­ben mindenkor tanúsított mélységes szeretetéról. Dr. Kosa Kálmán min. osztályfő­nök beszédében a szentistváni állam- eszmére, mint nemzeti létünk ieg- főbb eszményére hívta fei a hallga­tóság figyelmét, mely nacionalista ideál ugyan, de mégsem jelent önző sovinizmust, mert a történelmi múlt és az ezeréves tradíció erejével for­rasztja egybe a Kárpátok koszorúzta magyar haza minden polgárát faji és anyanyelvi különbség nélkül. A ta­Heti események BELFÖLD Zalavármegye kéri a kormánytól, hogy a Zalaegerszeg—ródicsi vasút­vonalat elsőrendűvé építsék ki. — Kozma Miklós ny. belügyminiszter lett az újságírók nyugdíjintézetének elnöke. — Hatvanhéttel kevesebb az ügyvéd Budapesten, mint tavaly. — Ismét megindult a magyar légi köz­lekedés a külfölddel. — Több mint egymillió pengőbe került addig a fő­varosnak a havazás. — A két hús­talan nap 20—25.000 marhavai emeli kivitelünket, ami 10 millió pengő de­vizának felel meg. —- Slárcias 15 tői kezdve a hústalan napokon szabad birka- és ürühúst kimérni. — Felére zuhant 50 év alatt a magvarság szü­letési arányszáma. — 35-000 pen­gőt kapnak a kecskeméti gazdák a pajzstetű elleni védekezésre. — Ha­vonta 6 vagonnal növekedett a bel­földi paprikafogyasztás. — Márcins 1-én megszűnik a honvédfőparancs- noki állás. — Ezidén nem mennek külföldre mezőgazdasági munkások. — Szobrot állítanak Budapesten Má­tyás királynak. — Jeruzsálembe fő­konzult nevezett ki a kormányzó. KÜLFÖLD Stockholmban 34 fokos hideg van. — Viipuri világhírű templomát ösz- szebomóazták az oroszok. — Ame­rika megszerezte Németországtól a szintetikus kaucsuk előállítási jogát. — Olaszország és Törökország 8 milliárd lírás arúforgalommal keres­kedelmi szerződést kötöttek. — 14 külföldi újságíró tanulmányúton van Szlovákiában. — Finnország senkit sem kért fel békeközvatitésre. — A WÍndsori hercegné katonai engyen- ruhában látogatja a franciaországi kórházakat. — A hétfői lapok terje­delmét 4 oldalra csökkentették Né­metországban. — megvonta Szlová­kia a kongrúát a magyar reformá­tus papoktól. — Kiraboltak az ir forradalmárok egy angol fegyverrak­tárt. — Kommunista felkelést akadá­lyoztak meg Svédországban. — A hidegbullám megszüntette a nyugaú harcokat. — Újabb követelések tel­jesítésére akarja rászorítani Orosz­ország a balti államokat. — Faruk egyiptomi király 20 éves. — Na­ponta 23 ember hal meg Angliában az elsötétítés következtében. — A német mezőgazdaságban egymillió lengvel hadifoglyot foglalkoztatnak. — Lezuhant es kigyulladt egy olasz személyszállító repü őgép és 70 uta­sával elégett. — Norvégiában befa­gyott 30 hajó az Oslo fjordban. — Aláírták az új német-szovjet gazda­sági megállapodást, — Egész Skan­dináviában finnül tanulnak. — Thys­sen dúsgazdag német nagyiparosnak elkoboztak égisz vagyonát és meg­fosztották állampolgárságától. — A cseh proiekturátusban zsidó nem le­het vállalatvezető. — Az angolok és franciák ragaszkodnak háoorus cél­jaikhoz. — Katonai szövetséget kö­vetelt Románia Belgrádban Magyar- ország és Bulgária ellen. — Boose- veit állást foglalt a kommunista rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom