Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 13. szám

2 ESZTERGOM Eg VIDÉKÉ 1940. február 18 Ajánlatunk: női bőr- és estélyicipők nem minden nagyságszámban P 6.90 női fekete és barnacipő 8.90 női fekete borjuantilopcipő 9.90 Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. esztergomi fiókja .. .............""""" Széchenyi-tér 24. i4ai „ sz er ellen. — Ezer harcikocsi és 300.000 főnyi szovjethadsereg akarja kicsikarni a döntést a finneknél. — Németország magához ragadja a ka­tonai kezdeményezést. — Félmillió finn hagyta el eddig lakóhelyet. — Londonban megszigorítják a házas ságköieseket, mr:rt az idegenek ki­használják. — Varsóba 35.000 kgr. csukamájolaj érkezett Amerikából. — Oroszország Ujmintájú lángszórókat hasznai a támadásoknál. — A jugo­szláviai magyarság a kormánypárt kereteben szervezkedik. — Megsza­kadtak a tárgyalások az erdélyi ró­mai katolikus státus és a román ál­lam között. — Ipart szállításokkal egyenlíti ki Németország az orosz nyersanyagokat. — Bulgária és Ju­goszlávia vámunió keideseről tár gyal. — 3 milliárd pengőt megha­ladta Anglia tavalyi aranytermeiése. —1 Mindennap 3000 szovjetkatona pusziul el. — A finnek szerint a szovjetnek kell a beke^jánlatot meg­tennie. — A moszkvai áilatkert egy usszuriai mosómeclvei adott ajándék­ba a berlini állatkertnek. — A S?ed hadseregben nagyszámú hadikutyat alkalmaznak. - 4000 éves felirato­kat talaltak egy sziklafalon Svédor­szágban. — A CSell-morva protekto­rátusban eltiltjás. a zsidódat a keres­kedelmi tevékenységtől. — Nem en­gedi a Hlinka-garda, hogy a zsidók arja kávéházat látogassanak. — Az Új dalai lámát február 23-án iktaijak hivatalába. — Woih piából és Ke- let-Gahciábói llö.OOO telepes vándo­rolt vissza Németországba. — 70 tonnás tankokat használnak az oro­szok a finnek ellen. — 400 angol bombavető regülőgép ment lengyel pilótákkal Finnországba. — A íran* Cia miniszterelnök is résztvett a íó- hadiszálíason tartott katonai értefeez létén. — Ha Bomania Újabb enged­ményeket tesz a nemeteknek, Ang­lia és Franciaország jóindulatát el­veszti. — ünnepélyes igeretet tett Jugoszlávia nyomására Románia Bul gárianek a határrevizic-ra. — Agyon­lőtték a mexikói elnökjelölt szárny­segédjót. — Ujzélandi és ausztráliai csapatok érkeztek Egyiptomba, me­lyet a keleti haderőhöz osztottak be. — Kicserélik a német és angol hadi foglyokat. — Leszállítják a németek szág a Magyarorszag regebben lekö tött lengyel fatételeket. — Elsüllyesz­tett saját legénysége egy 3700 ton­nás német gőzöst. — Hatvan szaza lékra korlátozták Angliában a hús- vásárlást. — Felemelték Svájcban s benzinárakat. — Veget ve* a román kormány Titulescuea oroszbarát te­vékenységének. — Két hete tart a karéliai arcvonalon a finn-oro^z há­ború legvéresebb csatája. — 500 szatmári egyént megfosztottak al lampolgársagától. — Mar az ango lók is a kötelező munkaszolgálat be­vezetésére gondolnak. — Bukarest ben most kezdtek meg az első te­lekkönyvi felvételeket erdélyi min­tára. — Amerikában államközit köz ponti bank telesül. — A román kor­mány felvásárolja a rizs- és zab­készleteket a hadsereg számára. — Nagyrészt színesekből áll a keleti angol-francia hadsereg. niíóknak s élükön a körzeti iskola- felügyelőknek legszentebb köteles­ségük ennek a tisztult állameszmény­nek minden magyar lélekben vaió ápoiása. Ezután dr. Balassa Brúnó minisz­teri osztályfőnök tartott előadást a magyar nemzetismeretről. Mély tör­ténelmi tudással és lebilincselő mo­dorban ismertette a magyar nép, föld és történelem mindazon erőit és sajátságait, amelyek nemzetünk jellemének és viiágfielyzetének kiala­kításában döntő szerephez jutottak. Az előadás során ismertette azokat a szellemi és természeti törvény­szerűségeket, melyeknek eredménye­ként a mai Magyarország területén — minden ellenkező ferdítéssel szem­ben — a lakosság hatvan százalékát ma is ugyanaz a turanoid tipusu magyarság adja, amely a honfoglalás­kor e hazába jött. Kehrer Károly ny. tanügyi főta­nácsos a 7000—1935. ein. sz. Vkm. rendelettel kiadott körzeti iskolaíel- ügyelüi Utasii&st ismertette s adott az iskolalátogatásra vonatkozóan gya­korlati értékű úimutatást. Az iskoía- feiügyelőt munkájában vezes-e a sze­retet, de a megfelelő szigor is. A két előadás után az iskolafel ügyelők teltek fel különböző kérdé­seket, melyekre dr. Kosa Kálmán és Kerner Károly adtak szakszerű va- iaszoaat. A komáromi „Központi Kávéház“- ban tartott népes közebéd után dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos tar­tott előadást az 1925. évi Tanterv- és Utasításokban előirt tanítási mód­szerről. „A gyermek a tanitas köz­pontja“ eivet valló s a tanuló ön­álló cselekedtetésére alapozott mo­dem oktató-nevelő módszert igen sok gyasorlati pé.daval tarkítva is­mertette a beszed- és értelemgya­korlat, a helyesírás és nyeivi ma­gyarázatok, a számolás és mérés, a kötött- és szabad-fogalmazás, vala­mint a íöldiajz-tanuasban. Dr. Tes léry előadása csupa elevenen élű praktikum volt, amit valamennyi iskoiafetügyelő leggyümölcsözőbben kamatoztathat munkájában. Végezetül Árendás József komá­romi községi iskolai tanisó, körzeti iskolafelügyelő mondóit köszönetéi az előadóknak a kitűnő előadásokért. Az értekezlet a Magyar Hiszekegy gyei ért veget. Nagy zavarokat okozott az iáőjárás A hihetetlen zord időjárás, amelyre csak ősi Eljegyzések aiapjan emlé­kezhetünk vissza, városunkban is igen nagy zavarokat okozott. A havazás harminchat órán ke­resztül egyfolytában tartott s teljesen megbénította az összes közlekedést. Az u cakat meteres bótorlaszok zár iák el s a kirendelt alkalmi munká­sok munkája csak arra szoritkozha- töti, hogy a hótömegeken k.resztül kiásta a legszükségesebb gyaiogös- vényeket A gyalogjárdákat a háztulajdono­sok igyekeztek ugyan megtisztítani a nagy hőtömegektől, de sok helyen minden fáradság az állandó hava­zással és meg-megismétlődő szél­viharral szemben szinte meddő igye . kezelnek bizonyult. A vasútközlekedés teljesen meg­bénult, Komárom felé a vonat ked­den egyáltalán nem tudott elindulni, a Budapestre 4 órakor induló vonat öt ói ás út után érkezett Dorogra, tovább azonban nem tudóit menni., mert Piliscsaba és Pilisvörösvár kö­zött nyílt pályán megrekedt az egyik vonat s minden igyekezet ellenére sem tudták kiszabadítani a hatalmas más hótorlaszokból. A Dorogon re­kedt utasokat a Máv. külön segély­vonattal a késő éjjeli órákban vissza­szállította Esztergomba. Esztergomban tanuló vidéki diá­kok nagy része sem tudott kedden hazajutni. Az intézetek igazgatóságai gondoskodtak arról, hogy a diákok élelemhez és szálláshoz jussanak. A póstai forgalom és szállítás is teljesen megbénult, a levelek, újsá­gok nagy késéssel érkeztek meg. Esztergomban egyébként is, an­nak ellenére, hogy két bánya is van közvetlen közelünkben, napok óta szénhiány mutatkozik. A kocsin való fuvarozás teljesen lehetetlenné vált, nagyobb tartalékok pedig városunk­ban, éppen a szénbányák közelsége miatt, nincsenek. Mindenesetre az idei tél jó példát muta ott arra, hogy az illetékesek­nek számolni kellene minden lehető­séggel és jó előre felkészülni az idő­járás minden várható és váratlan zordságára. Magyar asszonyok kongresszusa Budapesten Szokatlan és páratlan ünnepségek Színhelye lesz március 7—12 kö­zött Budapest. Ezidőben rendezi ugyanis az Egyesült Női Tabor a nagyszabású Magyar Asszony Kong­resszust, emelyen a magyar vidék városainak és falvainak asszonyai ta­lálkoznak egymással. Érre a kongresszusra a Egyesült Női Tábor 50% os vasúti jegyked­vezményt biztosit mindazoknak, akik részt akarnak venni a kongresszus ünnepségein és előadásain. A ked­vezményes utazáshoz jogosító jegy- igezoíványok máris kaphatók az Egyesült Női Tábor központi irodá­jában (Budapest, Eskü-utca 6.) va­lamint az Ibusz és Máv összes jegy­irodáiban. A kongresszus műsora és prog rammja szokatlanul gazdag és vál­tozatos. Egymást követik a komoly előadások, a magasszinvonalú mű­vészi számokkal. Nagy magyar Írók és művészek nevei mellett a köz­elet vezetői és irányítói szólalnak fel az egyes előadásokon, melyek felölelik a mai és a jövendő ma gyár élet legsürgősebb és legszük­ségesebb tennivalójának programját. De ezenkívül gondoskodik a rende­zőség, az Egyesült Női Tábor, hogy szépirodalmi, egészségügyi, háztar­tási és magyaros irányú divatlap Kiadásával is szolgálja a kongresz- szus céljait. Honvédelem, családvé­delem, haziipar, falu és egészségvé­delem, nemzetnevelés főbb szem­pontjai mellett magyaros ruhabemu- taiókat, művészi estéket is rendez a kongresszus, amelyre hivatalos min­den magyar leány és asszony, aki­nek fontos az ország jövendője és aki alkotó munkára önként vállalkozik A kongresszus rendezősége gon­doskodik arról is, hogy a résztve vők ellá'ási kedvezményhez jussa­nak. Csoportos elhelyezésnél már napi 3 50 pengőért tud ellátást, biz toi-itai i, de a félarú utazási kedvez­ményt az ellátástól függetlenül is igényelni lehet. Az idei zord január kár­tevései vármegyénkben Az 1940-es januar szokatlanul hi­deg időjárásáról és ennek a zord időnek a vármegyei gazdasági életre gyakorolt káros hatásairól számolt be januári jelentésében Esztergom vármegye gazdasági felügyelője. Az elmúlt hónap a meteorológu­sok állítása szerint is a nagy hideg tartósságát tekintve a XX. század leghidegebb hónapja volt, — mondja a jelentés. A hőmérő a fagy mély­pontját a hónap középső harmadá­ban a talajmentén 26—29° között jelezte. A december végével megin­dult hóesés teljes tömege már 30— 45 cm-re emelkedett. A vetések állását illetően bár csak jóslásokba lehet bocsátkozni, — saj­nos azonban ezek a jóslások az őszieket illetően nem lehetnek biza­kodók. A kifagyások lehetőségét a decemberi hótakarónélküli erős fa­gyok valószinűsitik, mig a felfagyá­sok által okozott károk növekedé­sét előre is fokozni fogja az, hogy a gyógyító hengert a nagytömegű hó olvadása miatt nem lehet majd időben alkalmazni. A jelek szerint a tavasziak vetése is jelentősen ki fog tolódni. A gazdáknak a legnagyobb gon­dot a takarmányhiány okozza. A ta­karmány a legtakarékosabb beosz­tás mellett sem lesz elégséges az idén a feltétlenül későbben kez­dődhető zöldetetésig. Az állatállo­mányon már észlelhető is a kondí­ció romlása. Ehhez még hozzájárul, hogy a tejtermeléshez szükséges fe­hérje abraktakarmányok igen nehe­zen szerezhetők be. A minőségi termelés emelése vé­gett a földművelésügyi kormányzat ez évben is sörárpa-, zab- és ten- gerivetőmag-akciókat indított meg. A mezőgazdasági munkásság ke­reseti lehetősége a rendes téli hely­zetnél is rosszabb volt, mert a hó­nap zord időjárása még a szokott téli külső munkákat is lehetetlenné tette. HÍREK * 13 Papi gyűlés. Az esztergomi köz­ponti papság dr. Drahos János ált. erseki helytartó elnöklésével folyó hó 13 án, kedden délután 5 órai kez­dettel tartotta havi konferenciáját a szemináriumban. A konferencia tárgy- sorozatában jelzett előadók — dr. Lestár István komáromi prépost­plébános és dr. Donát József lelkész — a rendkivült időjárás miatt nem érkezhettek meg, igy dr. Gianone Egon theologiai tanar tartotta meg értékes előadását a korszerű egyház­szemléletről, amelynek alapja Szent Pál tanítása Krisztus titokzatos tes­téről. Eljegyzés. Kicsindy Erzsébet és Halmos Győző jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) A Széni István városrészi is­kola fejlődése. A kir. tanfelügyelő jelentette a keddi közigazgatási bi­zottsági gyűlésen, hogy a Szent Ist­ván varosrószi állami elemi iskola Mihályi László és Mihályiné Kehrer Olga tanítók odahelyezesóvel nógy- lanerős iskolává fejlődött. A belvárosi nagymiséken min­den vasárnap 9 oraKor a földmives leány- és férfiifjúságból alakult énekkar nagybőjti énekeket énekel. A nagymisei énekkar azért alakult meg, hogy a hívek figyelmét fel­hívjuk a plébániai nagy misére, ame­lyet a plébánia hívéiért mutat be a niséző pap Illő tehat, hogy a hi- ek miséjén minél több hivó vegyen részt, amelyet érte is végeznek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom