Esztergom és Vidéke, 1940

1940 / 79. szám

HATVANEGYEDIK ÉVF. 79. SZÁM. VASÁNRAP, 1940. OKTÓBER 13 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér. Megjelenik hetenkint kétszer, Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Az angol Magyar Bank megvál­toztatja nevét. — Vlda Jenő lemond a MÁK vezérigazgatóságáról. — Az erdélyi szénbányák évi 40.000 va­gon szenet termelnek. — A gimna zsumok rendes tantárgya lesz a köz- gazdaságtan. — Mindössze 17 ipar­testület működött Erdélyben. — 46 erdélyi képviselőt hívnak be egye­lőre az országházba. — Nemsokára beterjesztik az alkotmányreformot és a zsidótörvényt. — Hossu kolozsvári román püspök a kormány megbízá­sából Bukarestben tárgyalt. — Szom­bathelyen építik ki a Hangya dunán­túli központját. — 10 miliió pengő értékű burgonyát tartalékolt Buda­pest. — Zaklatjuk a magyar utaso­kat a szlovák pénzügyőrök. — Er­délyi emlékérmet alapított a kor­mányzó. — 1800 jegyzőkönyvet vet­tek fel a román kegyetlenkedések­ről. -- Tízezer kötet könyvet kül­dött a Magyar Tudományos Aka­démia Erdélybe. — A budapesti Operaház Berlinbe megy vendég­szerepelni. — Tizenhaian léptek ki eddig a kormánypártból. — A kormányzó jelenlétében nyitják meg a kolozsvári egyetemet. — Gyilkol­nak a románok a csángó falvak­ban. — Feldúlták a románok a hő­sök kolozsvári temetőjét. — Telje sen tönkretették a románok Erdély lóállományát. — Magyar papokat és apácákat utasítanak ki a románok. — Hét és félmillió hold termőföld jött vissza Erdéllyel. KÜLFÖLD Az angolok el akarják pusztítani a román petróleumforrásokat. — Német csapatok mentek Romániába az olajkutak megvédésére. — Nor­végia új nemzeti lobogót kapott: pi­ros alapon sárga kereszt. — Csök­kentettek Görögországban a kenyér fejadagját. — A romacok kérték a német csapatok kiküldését. — &é szül a zsidótörvény Bulgáriában is. — Magas olasz kitüntetést kapott Franco tábornagy. — Japan megvá sárolta Irak egész gyapottermését. — Brazília szigorú rendeletet ho­zott a háborús üzérek ellen. — Le foglalta Anglia a rövidjáratú hajó­kat. — Az Új román egységes ke­nyér olyan mint a máié. — London 13 körzete és 7 külvárosa lángok­ban áll. — A román egyházfejedel­mek is résztvesznek a magyarelle­nes izgatásban. — á román belügy­miniszter betiltotta a „Brassói La- pok“-at. — Az olaszok az egyip­tomi katonákat nem tekintik ellen­ségnek. — Lupescuna öccsénél négy­millió leit foglaltak le a román ren­dőrök. — Nemet tisztek képezik ki a román hadsereget. — ámenka hazahívja állampolgárait Távol-Kelet­ről. — Japan minden árúból na­gyobb készleteket gyűjt. — Hornt- niaban nem szabad utcákat és tere­ket személyekről elnevezni. — 14 napi zárlatot rendeltek el Svájcban a sertéshúsra. — Hepülögepea érkez­tek a német csapatok egységei Ro­mániába. — A belga rexisták nyílt utcán lehúzzák a szabadkőmívesek nadrágját. — Elkoboztak a franciák Piere Cot és a két Rotschild va­gyonát. — A bánáti németeket is inzultálják a románok. — Vissza vonták Tatarescu volt román mi­niszterelnök internálását. — Fagyasz íott konzervet gyárt 27 német gyár. — Anglia szakítani akar Romániá­val. — Felépültek már az olasz víz­vezetékek. Egyiptom homoktengeré­ben. — Összevontak Felső-Olaszor- szágban az olasz gyorscsapatokat. — Betiltottak Romániában az ösz- szes magyar újságokat. — Bukovi­nából orosz területre menekülnek a csángók a román terror elől. — Ju goszlaviabau véglegesen rendezni akarják a kisebbségi kérdést. — A románok még nemzeti mozgalmuk himnuszát is Beethoventől lopták — Torockói lángbaborították a ro­mán terrorcsapatok. — Átvette a román állam a zsidók birtokait. — A jövő hétig minden angol elhagyja Romániát. — 8500 halottja és 13.000 sebesültje van eddig Anglia bom­bázásának. — !8U eves emberre akadtak Kaukázusban. — C ak a tengelyhatalmaknak szállít petróleu­mot Románia. — Megszüntettek az általános tandíjmentességet Orosz­országban. — Népszavazást tarta­nak Romániában a mai rezsim fe­lett. — Hazatelepítik a Franciaor­szágban élő olaszokat. — Vad anar­chia tombol a románoknak ítélt er­délyi területeken. — Mihály román király és Antonescu meglátogatják Hitlert és Mussolinit. — á Iraiicia kormány élelmiszert kér Ameriká­tól. — Megszüntettek a román olaj- szállítást Görögországba. — Nagy vasárúhiány van Romániában. — Esztergom vármegye szociális határozatai bizonyítják, hogy ez az ősi magyar alkotmányos szerv lépést tart a korral, megérti a mai ember sza­vát és az új magyar élet igényeit, eszményeit is. Nem egy olyan me­gyegyűlési határozatról tudunk, amely a kisember, a gazdasági cse­léd és munkásember nehéz sorsát van hivatva könnyíteni és ilyen emberséges, szociális természetű határozatot hozott a vármegye dr. Divéky István indítványára leg­utóbbi őszi közgyűlésén is, aminek következéseképpen feliratban kér­te a kormányt, hogy a nős és gyer­mekes köztisztviselők fizetését ál­lítsa vissza és enyhítse a köztiszt­viselők mai nehéz megélhetési vi­szonyait. Ezek a nehéz viszonyok úgy ál­lottak elő, hogy a lecsökkenteti fizetés mellett a drágulás folyton nőtt. Hogy a megyei határozat mennyire méltányos és időszerű volt, mutatja az is, hogy pár napra rá a minisztertanács is szociális kérdésekkel foglalkozott és a kormány az ipari és bányászati munkások bérét 7 °to-al felemelni rendelte, egyben foglalkozott a közalkalmazottak ügyével is és talán még e héten megjelenik a rendelet a hivatalos lapban a köz­alkalmazottak fizetésének fel­emeléséről. Ezzel kapcsolatosan a legnyo­matékosabban hangsúlyozni kívá­nunk egyet: az a szerény fizetés- emelés, amelyet a magyar állam a mai nehéz időkben engedélyezni tud, senkit sem jogosíthat fel arra, hogy az árakat még tovább emelje. Ebben a tekintetben ugyan más a helyzet, mint a régi világháborús gazdasági életben volt, hogy nyakló nélkül emelhet­ték és szabták az árakat, dugdos- ták, halmozták az árúkat, mert most árkormánybiztosság műkö­dik és hatósági ellenőrzés van. Azonban, ha ennek dacára indo­kolatlan áremeléseket és árúeltit­kolásokat és mesterségesen elő­idézett beszerzési nehézségeket veszünk észre, azonnal hallatjuk hangunkat és szigorú, kíméletlen megtorlást és orvoslást kérünk. Mert véleményünk szerint a megfelelő és igazságos ellátás biz­tosítása, a kereskedelmi és piaci árak szigorú ellenőrzése, indokolt árszínvonal megtartásának bizto­sítása legalább olyan fontos, mint az időnkinti szociális segélynyúj­tás. Ha akadt felszólaló a megye­gyűlésen szociális irányban a köz- tisztviselők érdekében, bizonyosan lesz felszólaló az igazságos gaz dasági rend és a város és közsé­gek közszükségleti cikkekkel való ellátásának biztosítása érdekében, továbbá az ezt célzó kormányren­deletek szigorú végrehajtása érde­kében. Nem kételkedünk, hogy a vár­megyénél megértést és erélyt fo­gunk találni ebben az irányban és a megyegyűlés tagjai, akik jól is­merik a város és vármegye népé­nek megélhetési viszonyait és gaz­dasági életét, szintén szükséges­nek fogják tartani azt, hogy — amennyire lehet — állandósítsák az árakat, és hogy talán Eszter­gom városban és községenkint is hatósági ellenőrzés mellett — mintegy a kormány ilyen irányú gondoskodásával párhuzamosan — szerveztessék meg és biztosít- tassék a közellátás rendje. Ez a gazdasági irányú gondos­kodás szociális cselekedet is, mert igazságot teremt a juttatásban emberek és családok köpött. Esztergom vármegye tiltakozása a romániai magyarkínzások miatt Esztergom vármegye kisgyűlése és közigazgatási bizottsága f. hó 8-án, kedden délelőtt ülésezett dr. Késmárki Erey Vilmos főispán el­nöklésével. A kisgyűlés folyó ügyeket, köz­ségi képviselőtestületi határozato­kat tárgyalt, amelyek között szere­pelt Esztergom város 2000 pengős kérelme a hatósági húsvágószék fel­állításának költségeire. A város a 2000 pengőt megkapta a várme­gyétől. A személyi ügyek között tár­gyalta a kisgyűlés Palkovics László alispán özvegyének ügyét, kinek nyugdíját felemelte. A közigazgatási bizottság ülésén vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok emelt hangon adott kife­jezést a minden magyar ember lel­két betöltő fájdalomnak, amelyet a román megszállás alatt maradt te­rületeken élő magyarság szenvedé­sei okoznak. — Azt az örömet — mondotta, — amellyel a múlt hónap elején Erdély felé tekintettünk, a román erőszak leírhatatlan brutalitásaival megkínzott erdélyi magyar testvé­reink szenvedései nyomán a mély­séges szomorúság és elkeseredés könnyei váltották fel és mindannyian érezzük, hogy együttérzésünknek és megbántott nemzeti önérzetünknek kifejezést kell adnunk. Sajnos a fenn­álló rendelkezések következtében nincs mód arra, hogy egy tiltakozó gyűlésen lélekben egybeforrva fe­jezzük ki tiltakozásunkat az erdélyi testvéreinket kínzó terror ellen. Javasolta ezért, hogy a közigaz­gatási bizottság feliratilag kérje a kormányt, hogy egyrészt hatalmának súlyával a legerélyesebben akadá­lyozza meg az erdélyi testvéreink elleni atrocitásokat, másrészt a bel­ügyminiszter a vonatkozó rendele­tek felfüggesztésével tegye lehetővé hogy gyűléseken tiltakozzunk a ro mán brutalitások és kegyetlenkedé­sek ellen. A gyűlés egyhangú lelkesedéssé tette magáévá a felszólalásban fog­laltakat és a javaslat szerint hatá­rozott, majd tudomásul vette a: alispáni havi jelentést. A továbbiakban a pénzügyigaz­gató javaslatára a közigazgatási bi zottság egész sor községnél az adó­behajtás elhanyagolása miatt kimon­dotta a felelősséget. A gazdasági felügyelő javaslatán hálás köszönetét és elismerését nyil vánította a közigazgatási bizottság Jankovics Miklós területileg illeté­kes O. M. kormánybiztosnak a me­zőgazdasági munkálatok elvégzése érdekében folytatott készséges éí eredményes munkásságáért. A város költségvetése (A zár jelbe tett számok a tavalyiak) A hatodik csoport címe: Város építés, utcák, terek, járdák gon­dozása. A városépítés fejezet öszes ki­adása 3700 P (5720 P). Ebből városrendezési kiadásokra 500 jut. Ezt az öszeget Szenttamás he­gyen megvett kis ház vételáráré irányozták elő. Az idegenfor galmi hivatal személyi kiadásai 1200 P (2840 P). A csökkenést a: idegenforgalmi hivatal vezetésé­ben beállott változás tette lehe tővé. Az idegenforgalmi hivata dologi kiadásai: 2000 P (2880 P) tx) P

Next

/
Oldalképek
Tartalom