Esztergom és Vidéke, 1940
1940 / 77. szám
2 ESZTERGOM és VI DE KE 1940. október 6 talmazásául elismerő oklevéllel tüntette ki. A díszközgyűlésen megjelent dr. Dobsa László, az Ipartestületek Országos Központjának igazgatója, dr. Brenner Antal polgár- mester helyettes, dr. Felber Gyula c. kanonok, kegyúri plébános, dr. Marczell Árpád c. gimnáziumi igazgató, a M. É. P. elnöke, dr. Etter Jenő iparhatósági biztos, a Párkányi Ipartársulat és a Nyergesújfalu és Vidéke Ipartestület küldöttségei, a kitüntetett képviseletében, aki beteg, veje Várhegyi János, valamint Esztergom város iparostársadalma igen szép számban. Hermann Lajos ipartestületi elnök a Magyar Hiszekegy elmondása után üdvözölte a megjelenteket és a díszközgyűlést megnyitotta. Megnyitójában bejelentette az elnök, hogy a kitüntetett jelenleg súlyos beteg s a tiszteletére rendezett ezen ünnepi közgyűlésen azért nem vehet részt. Az elnök indítványára a díszközgyűlés úgy határozott, hogy a gyűlés lefolyása után az elnökség tagjaiból alakított küldöttség vigye el a miniszter által adományozott díszoklevelet a kitüntetett lakására. Az elnöki előterjesztés után dr. Etter Jenő íparhatósági biztos nagyhatású ünnepi beszédében méltatta a felső helyről jött elismerés jelentőségét. A kitüntetett Halász György cipészmester tisztes, szorgos munkában eltelt, 42 esztendőt kitevő életszakasza pergett le a hallgatóság előtt élvezetes előadásban. Láttuk a megindulását, a fejlődését annak a minden magyar iparos által követésre méltó becsületes munkának, mely méltán érdemelte ki a felső helyről jött kitüntetést. Az iparhatósági biztos nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde után dr. Dobsa László, az I, P. O. K. igazgatója magas szárnyalású beszéd kíséretében adta át a miniszter elismerő oklevelét az iparhatósági biztosnak azzal a kéréssel, hogy azt a kitüntetettnek adja át és tolmácsolja előtte az egész magyar iparos társadalom meleg szeretetét s őszinte jókívánságait. Hoffbauer István, a Párkányi Ipartársulat jegyzője tolmácsolta ezután a felvidéki iparostársadalom őszinte jókívánságait a magas kitüntetéshez. A díszközgyűlés után az ipar- testületi elnök vezetésével küldöttség vitte el a díszoklevelet a kitüntetettnek lakására. Az esztergomi és bényi árpád- kori templomok A premontrei kanonok-rend országunkban emelt templomai között legrégibb a megyénkbeli ma is jókarban lévő bényi templom. A bényi prépostságot még il. Endre király uralkodása idején Omode István mester alapította 1217-ben és igy a templom építése a XIII. század első negyedében indult meg. Tatárjárás után újra boltozták, törökdúlás után 1722-ben, majd 1800., 1862, és legutóbb 1898. években is mételten helyreállították, mely legutóbbi munka befejeztét mutatja a mai állapot. Egyedül álló franciás alaprajza, szokatlanul különleges templomépítési módot ad. A különben rövid templomhajót elevenen változatos térhatású, egy szélesebb, majd még szélesebb, de fokozatosan keskenye- dő előtér előz meg. Nagy, aránylag tágas bejáró tornáccal a homlokzati tornyok alatt és feljáróval a közép előteret övező és az oldalfalakra is áthúzódó karzattal. A sarokban álló és átjáró ívek alatti oszlopainak dúsan faragott fejezetei a franciás román építésmester darabjai. E fejezetek, mint a baloldali alakos oszlopfej, édes tesvérei az esztergomi várkápolna hartíi jelenetet mutató oszlop végződésének. Ez az oszlopfej, mely legélénkebben utal a királyi kápolnánkbelire, vadász-jelenetet ábrázol ; két jóképű, ped- zett bajszú magyar galléros mentében, egyike nyíllal, a másik karddal kézében viaskodik, Zsákmányuk egy dámvad és négy medve ; a hézagokat két vadmacska j feje tölti ki. A magyarországi román-kori építészetre új fényt derített az esztergomi Várhegyen feltárt királyi kápolna. A franciás modorhoz hiven itt is, sarokoszlopokból indulnak a keresztbolfozat ívei. Az egész belsötéren uralgó diadalív mögött álló szentély boltozata félkörben elhelyezett páros oszlopokon nyugszik. Stílus szempontjából jellegzetes, hogy a fejlett román elgondolás mellett, itt már találkozunk a gótika felé hajló elemek halványan bontakozó nyomaival, a mi időbeli meghatározását elősegíti. Épült III. Béla király idejében, a Xll,, század utolsó negyedében, tehát mintegy félszázaddal a bényi templom építési ideje előtti időben. A normand ízű jobboldali cakkos ív első oszlopán láthatjuk a már hivatkozott bényi aiakos oszlopfej párját. A kápolnát a palotával összekötő díszajtó oszlop fejezete szintén harcos magyarok viaskodá- sát ábrázolja. A két alak nyilharcától balra, a keskeny oldalon, Sámson, oroszlánnal viaskodik, másik oldalon kitárt szárnyú nagy sast láthatunk. Míg a bényi alakok bajuszt viselnek és kifejezetten magyaros ruhában vannak, az esztergomi három alaknak nincs bajusza ; hosszú, lent hullámos redökben omló kabátjukat deréköv szorítja, milyent az ősmagyarok az ázsiai pusztákról hozhattak. A jobboldali nyilas támadása ellen, a kardos másik alak pajzsot tart védelmük A nyilazó hajának kiképzése azonos a magyar szobrász önarcképén látható hajjal ; erőteljes, darabos megformálási módja nem különben. A nyers előadási mód és az alakok elrajzolt volta dacára nagy kifejező készséget tüntet fel. Az átellenes ikerfülke magyar szobrásza elégedetten szemléli kezemun- káját benne. Dénes mester művét, kiválősz: i n ü szerzője az oszlopfőnek, talán látta a közel az időben épült bényi templom mestere. Mintául vehette a kóruserkélyre az ugyancsak nagyfejü bényi vitézek alakjához. Talán a további kutatás azt is meg fogja állapítani, hogy a két szobrász- alkotás azonos mester kezemunkája, mindenesetre egy iskola terméke. A lombardia felé mutató közös származási , irányt jelez mindkét műemlék vájt- piIlér kiképzésű gyönyörű díszkapuja. Bizonyosra tehető, hogy a magyar románkori építészet és szobrászat fontos kiinduló állomása volt Esztergom, hol az Árpádok korában keresett építő és kőfaragó műhely állott. Az esztergomi királyi műhely szorosabb hatását indokolja Bény közelsége, a bényi mester két óra alatt ide lovagolhatott, hogy munkájához ösztönző példát tanulmányozhasson. A bényi templom belső díszkapuja is innét való származást árul el, de korintusi oszlopai maradiabbak, viszont egyes oszlopfők haladottabbaknak látszanak emennél. Az esztergomi műhely fontosságát bizonyítja a bényin kívül az egész országban ezidőtájban emelt templomok különleges esztergomi elgondolásé kapudísz megoldásai. A két templom testvéri voltát bizonyító oszlopfők és a románkorra utaló minden egyéb szerkezeti és részletmegoldások az alaprajzok csak a félköríves szentélyekkel tartják a rokonságot. Az esztergomi várkápolna belső nyugodt nagyszerű térhatásával szemben a bényi templom változatos dallama merészebb, új utakon járó gazdagabb képzeletű mester művét mutatja. Építése idején a bényi templom bazilikának számíthatott a mi kis, királyi családi kápolnánk mellett. Az esztergomi femplomhajó 32, a szentély 36 négyzet- méter, viszont a bényi hajó 88, szentélye 26, oldalkápolnái 46 négyzetméter !erü- letűek ; tehát az esztergomi cca. 68 négyzetméter belsőtérrel szemben Bényben cca, 160 négyzetméter a férőhely, mely utóbbihoz számítandó még a tágas elő- fornác is, Einczinger Ferenc. lehet megtalálni. Halála oz orvosi élet szomorú tragédiája volt. Míg hivatásának élhetett, aggódó lelkiismerettel gondoskodott betegei gyógyításáról, neki pedig orvosi gyógyítás helyett a szomorú valóságot kellett hallania : betegsége az életét kívánja áldozatul. Betegségét, a nagy szenvedést hősies lélekkel viselte. A tájdalmak között is tudott mosolyogni. Ennek a nemes léleknek krisztusi türelme környezetének áldozatvállalását is megkönnyítette. Községünk és a környező falvak kit veszítetek el Benne, azt megmutatta az a nagy részvét, amellyel oly sokan kisérték el azon az őszi délutánon (szept. 24-énJ utolsó útjára. Szegények, gazdagok, egészségesek és betegek egy lélekkel imádkoztak az Egek Urához : Adj Uram örök nyugodalmat Neki !“ dr. Inkey Gusztáv orvosról Dr. Inkey Gusztáv tatai körorvos, kit Esztergomban is előnyösen ismertek, hosszabb betegeskedés után életének 46. évében Tatalóvároson elhunyt. A kiváló orvosról a ,,Tatatóvárosí Hírlap" című újság az alábbi sorokban emlékezik meg : ,,Az emberszeretet apostolainak száma eggyel megfogyatkozott. Az orvosi hivatás munkásainak soraiból egy ne- meslelkü egyéniség távozott dr. Inkey Gusztáv személyében, Fiatal éveit felebarátai testi és lelki orvoslására szentelte. Az emberi nyomorúság akár testben, akár lélekben jelentkezett, hívatott, lelkiismeretes orvosra talált benne. Hány édesanya gondol imádságos lélekkel az, Elköltözöttre, aki az édesanyai szenvedést és betegséget nemcsak földi orvossággal, de lelki vigasztalással is gyógyította. Maga élte át az életnek nagy igazságát, hogy az igazi boldogságot és nemes szivet nem a jólét palotájában, hanem a szegényes kunyhókban DIVATLEVÉL Az örökké felszínen uralkodó probléma : a divat kérdése élénken foglalkoztatja a minden időkben élő, divatosan öltözködni szerető nők gárdáját és ki nem szeret divatosan öltözködni ? Valljuk be őszintén, valamennyien szeretjük a divatos ruhát. Egy-egy sikerült ruha felvételénél valami megmagyarázhatatlan kellemes érzés járja át valónkat, a megelégedettség meleg áramlata. Az új őszi divat nem sok újítást hozott. Talán a háború okozta bajok miatt a párisi kreációk nem jutottak idáig. Vagy talán szerényebbek lettünk s megelégszünk a magunk alkotta magyar jellegű ruhákkal.. , Bár igy volna. Van abban valami megnyugtató érzés, hogy hareprezentáljuk. szépek . .. gyönyörűek ezek a magyaros motívumokkal díszített ruhák és ha meggondoljuk, hány szegény magyar anyának adunk a kezébe egy-egy darab kenyeret, talán nem túlozok, ha azt mondom, erkölcsi kötelességünk felkarolni a honi művészetet. A csekély újításban a következőket figyeltem meg a fővárosban látott legújabb divatrevün. Eltűntek a túlbő gloknis szoknyák, a kosztümök szoknyái kissé merészen rövidek, ezzel ellentétben az estélyi ruhák feleslegesen hosszúak. Sok a prém a kabátokon s a színek minden árnyalata divatos. A csipke ismét tért hódít, szóval nőiesebbek leszünk. Pillanatra átsuhan telettünk a rég múlt idők romantikus rokkokó-korának teljesen csipkés levegője. Bár hangulatával együtt vissza jönne. Látni itt-ott karakos ruhákat is, amit magas hölgyek igen előnyösen viselhetnek. Az ujjak kezdenek kissé léteié bővülni, ezt az újítást sem viselheti mindenki.A fekete és fehér változatának most is előkelő szerepet juttattak. A (comme il faut) öltözködő hölgy ma is ilyenben megy látogatóba. De azért elő hölgyeim az elraktározott divatból kiment különböző színes ruhákkal, mindent viselhetünk, mert talán a színek tobzódása sohasem volt olyan sokoldalú, mint éppen ma. özv. Nyári Gézáné, Majd a mészárszékek ,.. De ennek a bocik Örülnek legjobban, Mert mégis csak jobb a Meleg istállóban, Mint a szegen lógni A mészáros boltban ... Olvasom a lapban, Hogy Romániában Rengeteg miniszter, — Háromszázkilencven Megannyi filiszter — Osztozott a leu-en. Most suhog az ostor, Szorul ott a nadrág, Jobban mondva : bocskor. A sok miniszteren Úgy elverik a port S még a lábukról is Lehúzzák a bocskort. Az új polgármester Legyen ezermester ! Vágja ki már végre Bátran azt a rezet! Akkor kiderül az Ég városunk felett! Most a két öreg úr Kezet log egymással, S elsétálnak haza Lassú csoszogással. I—r—r. Uj rigmusok Két úr megy az utcán : Urbán meg az Orbán, Közben diskurálnak A világnak sorsán : Ej az anglikánus Ravasz publikánus ! Még hogy mit nem akart, Elfoglalni Dakart! Most, hol nem is viszket, Vakard, angol, vakard ! Nálunk eső után Terem a sok gomba, Londonban az égből Hull le a sok bomba. Hej, most a világnak Minden kincséért sem Laknék én Londonba'. Olvastam a lapban, Hogy minap a német, Olasz meg a japán Kötött szövetséget. Nesze neked angol, Nesze neked jenki' Nyakig vagy a pácban, Nem húz ki már abból Téged soha senki. Nagy a zsirhiány is —• Már katasztrofális — A hízók csak játszanak, S nem kukoricáznak' Vagy kartelbe léptek, És a negyvennyolcból Addig nem engednek, Míg a zsirár s hajunk Nem mered az égnek. Három hústalan nap : Hétfő, kedd és péntek' Lassan becsukódnak Udvariasság.. Zsúfolásig telt vonaton utaztunk az elmúlt napokban. Az összes ülőhelyek foglalva, senki sem áll. Szóval üldögéltünk, szép csendben üldögéltünk, hölgyek, urak, gyerekek és szorgalmasan hallgatott mindenki. Az egyik megállónál felszállt egy hölgy. Nyilvánvaló hogy ülőhely nem jut neki. A kocsiban tehát felvetődött az udvariasság kérdése, de a dolog nem oly egyszerű. Nyilvánvaló, hogy a fiatal hölgynek szó nélkül átadja az ember a helyét s ugyanígy cselekszik idősebb hölggyel szemben is. Ám a hölgy, aki felszállt, nem öreg, sem nem fiatal . . . tehát a törvény értelmében ülve maradtunk. ! Csakhogy! Egy fiatal hölgy felkiáltott: — Micsoda udvariatlan emberek — és azonnal átadta helyét a középkorú nőnek, aki barátságos mosollyal leült a felajánlott helyre. Csakhogy! Az urakban a szunnyadó udvariasság kezdett feléledni. Szégyel- ték magukat, különösen egy öreg úr, aki azonnal átadta a helyét s a fiatal hölgy ,helyet foglalt. , i Csakhogy! Állt az öreg, ült a fiatal. Velem szemben ült egy fiúcska, de nem láttam rajta az átadási szándékot, így magam álltam fel és átadtam a helyet. \Az idős úr megköszönte s leült. ' Csakhogy! A velem szemben ülő fiú rájött helytelen viselkedésére, felállt és j én ültem le. Egy mama, aki mellett apró gyermeke ült, resteilte, hogy elfoglalta a helyet, felállította és átadja a helyet s ült a fiú, állt a kislány. Csakhogy! Az idős hölgy, aki felzaklatta a vonat nyugalmát, felháborodott, hogy végül mégis csak egy csöpp kis lánynak kell állni. — Üljél le szívem —, mondja és átadja a helyét a kislánynak, aki átadta a fiúnak, aki nekem s aki átadtam az idős úrnak, aki a fiatal nőnek, aki átadta neki. A kislány leült s az idős hölgy újra állt. Halkan felsóhajtottam: — Most kezdhetjük elölről! HÍREK Október hatodika. A nemzeti kegyelet minden esztendőben meg- hatódottan és mély fájdalommal eltelve áll meg az 1849-i vértanúk emléke előtt. Nekünk mindig az a sors jutott, hogy más hatalmak kényét szenvedjük. A vértanúk szellemé az élő magyarok hányattatásán, szenvedésén át hívja tetemre azokat, akik a nemzet testét sorvasztják és szellemét béklyóba kötik. A múltak önfeláldozó vértanúsága legyen örök figyelmeztető az önzés, a kegyetlenség, a testvértagadás leküzdésére és intő jel a ma- gyarzág egységes szellemének kialakulására. Esztergom város közönsége, mint minden esztendőben, úgy az idén is kegyelettel üli meg az országos gyásznapot, amely most már hivatalosan is nemzeti ünnep. Ma, vasárnap, október 6-án, délelőtt 9 órakor a belvárosi kegyúri plébánia-templomban ünnepi istentisztelet lesz, amelyen a közhivatalok és társadalmi egyesületek képvise-
